Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-08-03 / 32. szám
elnökénél. Tekintve, hogy minden egyes kötet befejezett egészet képez, a müvek egyenkint is abszolút becsüek, méltók a közönség támogatására. Kelt Budapesten, a Táncsics bizottságnak 1884. évi Julius hó 8-án tartott gyűléséből. Sverla Lajos, Bokros József, jegyző. elnök. Lakása : VIII. zerge-u. 5. sz. Apróságok. A hírneves iró Balsac a színekről így nyilatkozott : Minden jellem, vagy ha úgy akarjuk, szellem, bensőjének megfelelő szint választ. Asszonyoknál, kik narancs, amaranth, sárga vagy csizzöld ruhát hordanak, szinte biztosan következtethetni az izgatott, veszekedő természetre. Ne higyjünk azoknak, kik a sárga szinti kalapokat szeretik s kerüljük azokat, kik ok nélkül feketébe öltözködnek, ezen szin méltán neveztetik bűvös színnek. Kik a fekete szint kedvelik és keresik, kell hogy örömest engedjék át magukat sötét és szerencsétlen gondolatoknak. A fehér olyan jellemüek színe, kiknek jellemük nincsen ; asszonyok, kik fehérbe öltözködnek, csak nem kivétel nélkül tetszvágyók. Emlékez zünk meg mit mondanak Josephine császárné, Thallien és Recamier asszonyról? Majd mindég fehér ruhában jelentkeztek. Rózsapiros ruhát olyan asszonyok hordanak, kik 25 évet vagy annál többet számlálnak. — Tizenöt éves leánykák ezen szint rendesen gyűlölik. Elsőséget adnak a sötét színeknek, egyedül azért, mert tapasztalás és gondolkodás hiányában, többnyire hamis színben látják a világot. Általában azon nők, kik a rózsapiros színnek elsőséget adnak, vidorak, szellemdusak és szeretetreméltók; világiak s mit sem bírnak^ azon szegletes kedélyből, mit azoknál talá' lünk, kik sötét ruhákat hordanak. Az égkék szin, színe az előkelő és szép asszonyoknak. Kik e szint választják, rendesen szelídek és ábrándozók; ha ifjak, szivök rendesen tiszta és ártatlan, ha öregebbek, gyűlölik az erkölcsi gyengeséget. A gyöngyszürke szin, ugyanezen természetűek színe, midőn szomorúak vagy szerencsétlenek. Az asszonyok a szerencse napjaiban rózsa, vagy kék színbe öltözködnek, szürkébe szomorú időkben; ezen szint a szenvedők szeretik, midőn az élénk és mosolygó színek rájok nézve ingerüket elvesziték, de kedélyük szelíd maradt és lelkűk frisebb, hogy sem tetőtől talpig feketébe burkolózzék. A szürke átmeneti szin mind inkább a vigasztaló ég — és hortensia kék szin felé közeledik. Lilaszint többnyire olyan asszonyok viselnek, kik egykor szépek valának s többé már nem azok, vagy kik mindég szépek maradnak. Olyan nők nyugalmazása, kik nagy hódítások után ínagukat visszavonták. Az anyának leánya esküvőjén ilyen szinü kalapot kell viselni, valamint a 40 éves hölgynek is, midőn látogatásokat tesz. * * * Hogy honnan ered a „hírlapi kacsa“ kifejezés, erről egy tudós zsurnalista ezeket írja. „Történt egyszer, hogy egy baromfi-tenyésztő, ki nagyon szeretett kísérleteket tenni, tizenkét kacsát vett elő, melyeket önmagukkal hizlalt fel. A tizenkettő közül ugyanis előbb egyet vagdalt szót s jól lakatta vele a többieket. A megmaradt tizenegy közül aztán elővette a leghogy illő módon kicsinosítson. Rám adta az ünneplő darabokat; lakkos topánkák, kék harisnya, szürke térdnadrág, ugyanily szinü kabátka, mit a derékon csattos öv szőrit át, egy széles peremű, takarmány kalap hosszan lelógó szalagokkal : képezték toillettemot. Miután anyám megelégedetten körülforgatott, vagy három hóra való csókot előlegezett, a jóviseletet szivemre köté, még egy piros almát dugott a zsebembe, aztán elbocsátott a papával, könnyező szemekkel kísérve egész az utcza fordulatig. Atyám, úgy látszik, az almával nem volt megelégedve, mert olyan félét mondott, hogy már mire való az, — de nem mondhatta el egészen, mert a mama csókkal zárta le ajkait. Hogy mért könnyezett anyám, mikor én repestem az örömtől, nem tudtam megérteni. Ne sirj mamám, hisz jó leszek, s aztán majd hozok neked sok jót a nagymamától, Ne sirj ! vigasztalgatám, — s ő erre oly áldólag tekintve rám harmatos szemeivel, kis bohónak czimezett s csókjaival viditá föl elszoruló szivem. 6 tudta, mért vérzik szive gyermeke távozásán; később megértém én is ... jó anyám elköltözött egy nyugalmasabb hazába .... Ki tudná leírni azt, mitől az anyai szív áradoz! Csak sejteni vélem érzéseit a kép után, mely jó lelkét és szenvedő szivét föltárólag, oly kegyelettel él velem. . . . Én tehát utaztam; a gőzös Rittyentett s tovább gyöngébbeket s a többi tíznek adta táplálékul s ezt igy folytatta mindaddig, inig csak egy maradt meg, melynek gyomrában a többi tizenegy el volt temetve. Ezt az egyet aztán darabonként etette meg önmagával s igy megette önmagát. Ez a mese aztán any- nyira jellemzőnek tetszett, hogy ha az emberek valami képtelen dolgot olvastak, mindjárt azt mondták rá : „Hisz az egész a kacsa története ! Hisz ez a „kacsa ! “ Helyi hírek. = Kinevezések. Lendvay József a helybeli m. kir. adóhivatalnál volt IV. osztályú számtiszt Kis-Kőrösre III. osztályú ellenőrré neveztetett ki. — Virter Bertalan, ez. püspök ur a püspöki uradalmak jószág kormányzója, kormányzói állásáról leköszönvén, helyébe megyés püspökünk ő exciája Jung János kanonok urat nevezte ki. Kirándulás. Az „Összhang“ czimü budapesti férfi-dalegyesület f. hó 17-én nagyobbszerü kirándulást rendez Esztergomba. A hajó reggel 8 órakor városunknál pihenőt fog tartani. A vácziak részére a résztvevő jegyek ára — az oda-vissza utazást s a belépti-dijat is beleértve — 1 frt 50 kr. személyenként. Jegyek a hajón lesznek válthatók. = Séíaíér-zeue. Kis-Váczon a dézsmaháztéren mely Varga János fegyházi igazgató úr gondossága folytán parkká van átalakítva, többek kezdeménye- zesére aláírás utján elhatároztatott, hogy augusztus négy csütörtökjén u. m. 7-én, 14-én, 21-én, és 28-án este fél 8-tól fél 10-ig zene mellett sétálhat Váez közönsége. Kedvezőtlen idő esetén mindig a reá következő szombaton tartatik meg. Ajánljuk az életrevaló eszmét közönségünk meleg pártolásába. — Kiveszett papagáj. Tegnap a siketnémák intézetében egy nagyobb fajta zöld papagáj elrepült, a ki vissza hozza, Krenedits Ferencz úrtól illő jutalomban fog részesittetni. = A múzeum részére újabban ajándékozott Kovácsics József ur (N.-Kanizsáról) egy M, Terézia féle réz 1 krost 1783-ból 3 Lipót ezüst 3-asát 1696- ból Lipót ezüst 1-esét 1700-ból, Lipót olmüczi püspök ezüst érmet 1652-ből egy kopott kis ezüst dénárt, s egy római bronz érmet. — Rasóvszky Mihályné 1 réz 3 krost 1849-ből, 2 drb réz egykrost 1851-ből. 1 réz fél krost 1851-ből, Ferencz réz hatossát és réz egyesét 1800-ból, M.-Terézia réz egy krosát 1762-ből és réz egyesét 1766-ból, 1 orosz réz pénzt 1840-ből és 1 nagy emlékérmet, mely 1867-ben a honvéd egylet alakítására veretett. = Népünnepélyt rendez ma a „Büki“ szigetben 20 kros belépti dij mellett a bérlő. A mulatságon a bogdányi zenekar is közreműködik. Kedvezőtlen idő esetén jövő vasárnap tartatik meg. = Volund és rokonai. Katona Lajos, a váczi egyházmegye növendék papja, ki széles körű ismereteiről nem egy Ízben tett bizonyságot, tudori disszertáczióul választott egy kérdést a hitrege köréből. A tiz ivre terjedő műből legközelebb mutatványt fogunk közölni. Addig is ajánljuk az összehasonlító hitregetan iránt érdeklődők figyelmébe. Megrendelési ára 1 frt 50 kr. = A poi’cziunkulai búcsú tegnap tartatott meg a ferenezrendiek templomában a szokott ünnepélyességgel. = A. négy vennyolezasok tüntető nyári mulatsága múlt vasárnap a löbázban tartatott meg, mert az esős idő miatt, a mint tervezve volt, a „Kompkötő“ szigetben nem lehetett megtartani. A mulatság a számarányt tekintve sikerültnek mondható, a mennyiben kétszáznál több minden rendű és rangú közönség volt jelen. Igazi demokrata mulatság volt, mert a kék mándlisok ugyan csak aprózták a kállai kettőst az úri kisasszonyokkal, a kaputos urak meg a száz szoknyás kis-váczi menyecskékkel. De nem birálrohant; aztán megint Rittyentett s én ott voltam a nagyszülők ölelő karjain. Az út fáradalmait dagadó párnák közt kipihenve, másnap reggel már ott futkároztam bátyámmal, a Józsi meg az Andris gyerekkel a homokban. Járta a pinczkézés, a csacsigolás, bujkálás, mászás, tojásszedés, s mit tudom én, mi minden! Azután jöttek a nagyobb mulatságok, mint a kaszálás (mi jó volt he- verészni az illatos szénán), aratás, gyümölcsszedes, dióverés, tengeritörós, a szüret . . . s mindezek mekkora ünnepek voltak nekünk. Hát még ha hozzáveszem azon szabadságot, a mit a nagyszülők ismeretes gyengesége engedélyez! Mert ha a „nemzetes nagyúr“, meg a „nemzetes nagyasszony“ szigorúak voltak is a cselédséghez, velünk szemben még a büntetésük is ezukros volt, ha esetleg rossz fát tettünk a tűzre, a mi pedig vajmi gyakran fordulhatott elő. Itt hallottam először azt a szót is, hogy dézsma, a mit aztán az egyik pinczelegény a közben, amint a térdén lo* vagoltatott, úgy magyarázott meg, hogy hát abból, a mi terem, adunk az uraságnak is, ha pedig nem terem semmink, hát nem adunk semmit. Ez a becsületes régi szabású ember akkoriban még aligha álmodta, hogy bezzeg lesz majd fizetség akkor is, ha semmije sem terem ! Abban a rengeteg két udvarban lakott a Nanka néni is. Már nénink volt annyiban, hogy régisége juk a mulatságot, csak annyit jegyzünk meg, hogy kár volt ily tüntető mulatságuak átengedni a lőház helyiségeit. — A mulatságon részt vett H aj n i k Béla, a párt volt képviselő jelöltje is. A tánezosnők közt ott voltak: Reitter Panka, Álberty Ilka, Vadkerty Erzsi, Irma és Katicza, Velzer Anna, Csillon Olga, Inczédy Irma, Velzer Janka, Otto Riczi, Petter nővérek, Regele Gizi (Budapestről), Acsay Neska, Boharcsik Anna, Zatocsil nővérek. Hajnik Béláné (Budapestről), dr. Kiss Józsefné, Nikitits Sándoraé, Velzer Kálmánné, Alberty Ferenczné, Csillon Izidorné, Reitter Istvánná,Vadkerty Mihályné, Pencz Ferenczné, Schmidt Ferenczné, ifj. Korpás Pálné, Korpás Jánosné, Racsek Jánosné, Bocskai Andorné, Margetsch Károlyné (Budapestről) Joó Ádárnné, Csáuyi Lajosné, ifj. Torday Jánosáé stb. = Esküvő. Lázár Ferencz fiatal pék iparosunk e hó 5-én, kedden d. u. fél 5 órakor tartja esküvőjét a székesegyházban Rasóczky Mariska kisasszonynyal. Vidéki hírek. = Saődön múlt hó 27-én tartották meg a búcsút. Mint minden évben, úgy ez idén is nagyszámú vendégkoszorú sereglett össze a sződiek vendégszerető s marasztó házainál, s folyt a „muri“ kivilágos-ki- virradtig. A vendégek közül nem egy, szivében kedves emlékkel s azon sóhajjal távozott: „Bár csak minden- nap (vagy legalább is minden héten) sződi búcsú lenne!“ Hogy is ne! mikor még a „hires sződi legények“ sem verekedtek, hanem járták a b u k ó s t“ meg a „kopogóst“ szép csendesen. De azért legjobban mulattunk mi a „vizi városban“ (sződi kiszólás); a hol a házi kisasszony előzékenységén kívül két gyönyörű szempár villanyzott bennünket a jó kedvre. (—s—s.) = A üukai meg a sződi búcsú minden 7-ik évben összeesik, ügy történt az, az idén is ; de azért volt „d i n o m-d á n o m“ itt is, ott is! A fesztelen kedvet nagyban előmozdító Latinovics ur ő méltóságának nyájas leereszkedése, ki nagyszerű parkjában népünnepélyt rendezett, a melyen nem c^ak maga, hanem a falu által majdnem imádásig szeretett neje is megjelent. Itt aztán nem csak ő, hanem a házánál összesereglett „urak“ is a tánezolók közé vegyültek, s ugyancsak aprózták a csárdást, s megforgatták a leányokat, kik büszkék voltak arra, hogy „ez egyszer“ nekik jutott a szerencse az „úri nőket“ helyökből kiszorítani. Sok ily főurat kívánunk a hazának, mint a minő Latinovics ur, és sok oly nőt, mint a minő a „f a 1 u j ó t é v ő a n g y a 1 a!“ (—e—n.) = Talált pénzek. Püspök - Hatva nban julius 20-án V o 1 t é r Ferencz és neje Springer Anna házuk udvarán egy nagyobb s egy kisebb» darab ezüst pénzt találtak. A férj ezt jó jelnek tartván remélte, hogy ott több pénz is lesz. Miért is elővette ászát irtó üsztökét és motozgatott ott hol az említett pénzdarabokat találta. Nem is soká kellett keresnie, csakhamar meggyőződött, hogy azon a helyen nagy mennyiségű pénz van elásva. Ennek neszét vette Voltér János, ki is azonnal testvéréhez sietett s a talált pénz felét követelte. De ez csak inügy volt, mert mig testvérével pörölt, azalatt hasonnevű fia — kit már előre betanított volt — ingét teletömte ezüst pénzzel és haza futott, derajt éretett, s a nála levő mintegy 188 drb ezüst pénzt tőle elvétetett. A talált pénzek összege 489 darabot tesz ki, melyek közt több ezüst 2 frtos, 1ji frtos, egy frtos, 5 frankos és számos római régi pénz van; értéke azonban a 150 frtot meg nem haladja. A tettes már feljelentetett a váczi szol- gabirónak, ki is az ügyet a váczi járásbírósághoz tette át, a pénzek pedig a nemzeti múzeumba küldettek be. == Betörés és lopás. Rákos-Palotán Szabados András nevű 31 éves asztalos legény Kolbe Ferencz lakásába berontván onnan 9 drb vánkost, 3 dunnát, 2 ágylepedőt, 2 paplant, 1 nyakkendőt és 2 kabátot ellopni szándékozott, de a káros leánya Köble által a családhoz tartozott; ő dajkálta és ringatta már anyámat is; s később, midőn a nagymama őt kiházasitá, akkor is mindig a család közelében maradt. Szegény öreg asszonyra igen jól emlékszem, kivált azon pompás lángosok miatt, melyeket a kemen- cze torkában sütött . . . Már nem tudom mitől, e lángosoktól, vagy más valamitől, elég az hozzá, hogy egyik fogam fájásra gondolta magát. Miután a ház egész patikája nem használt, úgy a szegfúszög, mustárszesz, miut a fog- szivarka, abbau állapodtak meg, hogy azt ki kell hú- zatni. Nagyanyám erősen mondogatá, hogy ö is kihúzná, ha volna otthon fekete ezérnája, mert csak azzal lehet; pedig hát.csak az volt benne, hogy nagy Magyarországért ki nem emelte volna fogamat, mit két ujjával megtehetett volna. Bátyám akkoriban már nagy lurkó volt; ő ijesztgetett, hogy ne menjek a foghuzohoz, mert ő már próbálta, tudja, mint csinál az; nem hideg vassal dolgozik, mint a nagyapa mondja, hanem tüzes harapófogóval; aztán úgy megkinoz, hogy két hétig tejnél egyebet nem vehetek a számba, — ez pedig nagy szó volt, mert a tejet nem szerettem. Egy kicsit hát szurkoltam, midőn a Nanka néni bejött a „kis ifiúrért,“ s azt mondá: menjünk. Az úton aztán elbeszélte, hogy milyen kitűnő ügyes ember az, csak belenéz a szájba, s már a fog kint is
