Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-08-03 / 32. szám

I Borbála által rajtéretett, de úgy ennek, mint az oda­siető csendőrnek ellenszegült, sőt még a leányt ar- czul ütötte, a csendőrt pedig ki oldal fegyverét vette elő, egy eközben keritett léczczel megtámadta; a csendőrnek sikerült a léczet kezéből kiütni, de kardja eltört. Ekkor a tettes már megadta magát s azonnal a váczi járásbírósághoz bekisértetett, hol méltó bün­tetését várja. Panaszok a közönség1 köréből. I. Az utczák és közterek tisztán tartásáról szóló szabályrendeletek meghozattak a városi képviselő tes­tület által s kinyomtatva szétküldettek a városban, s igy minden adózó polgár kezeihez jutottak, kérdjük tehát, azért hozattak-e ezen szabályok hogy nyomta­tásban megjelenjenek s senki se gondoljon azok vég­rehajtására és megtartására ? mert azt tapasztaljuk uton-utfélen hogy az egyes háztulajdonosok mibe sem veszik e szabályrendeleteket, a rendőrség pedig szintén nem sokat hederit rá, hogy az ellene vétőket megbün­tesse. Ott van például a fő-utcza alsó részén a Wie­der keer zsidó boltja, mely előtt most is, mint az­előtt heti vásárok alkalmával csoportjával állnak a szekerek, s a lovak ott ótettetnek az utczán a szabályrendelet ellen, mig gazdáik a pálinkás butik­ban butulnak a pálinkától. Ha rendőrségünknek nincs elég közege az ily tilos etetőket rajta csípni, az ily följelentés alapján büntessék meg Wie der kéért, mint a ki egyedül oka annak, ha a falusiak az utczán etetnek s azt elpiszkolják. Több szomszédos háztulajdonos. II. Múlt szombaton délután 2 órakor a néhai Ham- ! mernyik féle házban, a járásbíróság mellett egy kis fekete kutyát úgy elvertek, hogy a sikitásra a fél utcza lakosa összeszaladt, és aztán féldöglötten az utczára kidobták, midőn az hasoncsúszva sem bírt 2—3 lépésnél tovább vánszorogni, a házból kijövő ter­metes férfi addig rugdosta, mig az ott járó kelő kö­zönség botránykozására élettelenül elnyúlt, s még ek­kor is, az arra menő talyigások által ostorral ütle- geltetett. Ilyesmi történik a fő-utczán, hol mégis csak megfordul néha-néha egy rendőr, hát más utczákban mi történhet akkor, mikor azok rendőrt sohase látnak ? Kérdjük rendőrkapitányunkat van-e hatalma és ha van, van-e elegendő erélye ily embertelen kihágá­sokat elkövetőket megfenyíteni? Több fö-utczai lakos. III. III. Vasár- és ünnepnapokon a gabna vásárlást és szállítást határozottan büntetés terhe alatt tiltván az utczák és közterek tisztán tartásáról szóló szabály- rendelet, felhívjuk rendőrségünk figyelmét a Gasparik utczára, a hol Roller ur magtárába múlt vasárnap is nagy számú kocsi hordta a gabnát. Igazán, ha ilyen emberek sem tartják meg a szabályrendeletet, akkor nem tudjuk kiknek számára hozatott az. Heti vásá­roknál pedig panaszunk az, hogy szabályszerűen egy­szerre csak három kocsinak szabad rakodni, s daczára ennek az egész utcza tele van kocsikkal, úgy hogy nem csak a kocsi, de a gyalog közlekedés is megaka- dályoztatik. Hozhatunk mi szabályrendeleteket zsák van. Még az egészséges fogat is könnyen kiveszi, nem még a beteg fogat: a minap is a Suska Marinál kissé megtévedt, s úgy kirántotta & jó fogát, mintha bent sem lett volna; azért hát ne féljek, nem igaz az, a mit a bátyula beszélt. Hát én aztán e meggyőző beszédre megnyugod­tam, s inkább kiváncsi voltam, mint sem féltem volna. Hiszen nem is utolsó ember volt ám Sáska uram ! Nem hirdette ugyan magát, hogy fájdalom nélkül huzza a fogakat, hogy a tyúkszemet tövestül úgy ki­vágja, mikép még helye sem marad, hogy minden baj- és nyavalyában biztos szerekkel gyógyít; és a nép mégis becsülte tudományát. A rossz világ azzal gyanu8itá ugyan, hogy Sáska uram voltakép csak bor­bély, de hát azért ő „doctor“ úr maradt, mire kü­lönben sokat is tartott. Igaz ugyan, emlékszem reá, hogy jó garádicsosra nem egyszer nyírt meg a doctor úr, de hát ez talán csak privát passiója volt. Az a jó tulajdona mindenesetre meg volt, hogy reczipéi nem kerültek sokba ; az ő fő rendelései a pálinkával megkenés, a chamomilla, mustár, meleg tégla, rebarbara és más hasonlók körül forogtak; de ezeket aztán oly fontoskodva, oly feneket kerítve tudta előadni, hogy a szegény paticusnak borsódzott belé a háta. Nem akarom Sáska uram babérjait megtópni, hanem akaratlanul is mindig a budai Morlin jutott számra ha polgárságunk maga nem tartja azokat meg, ^ rendőrségünk meg utánna nem néz! Sajnos de való ! Több Gasparik-utczai lakos. A fő-utczán az Oberländer ház előtt azt a mustra kövezetét átalakították kissé, hogy a kivánalmaknak némileg megfeleljen, de most még furcsább állapotot teremtettek. Nézze meg a ki nem | hiszi! Ajánljuk a városi tanács figyelmébe, hogy ha | már kövezünk, ilyen gyatra munkával el ne csúfitsuk I a fő-utcza kövezetét. Egy fö-utczai kövező. Irodalom és zene. = Kózsiivölgyi és Társa cs. kir. udv. zene ntü- j kereskedésében megjelent: „Zeneelmélet és az összhang­zattan elemei“ Tanitó képzői és polgáriskolai növendékek használatára irta: Bánfi Sándor. Ara 50 kr. = „A szinészví remtszere44 czimmel Rakodczay Pál, egy vaskos 360 lapos müvet adott ki, mely kapható Nagel Ottó könyvkereskedésében. Ára 1 írt 20 kr. Ajánljuk e kellő tanulmánynyal s alapossággal irt müvet az érdeklődők figyelmébe. = ,,35u<ía}»esís ISiizsiir44 1885-ik évre szóló képes hölgy naptárra hirdet előfizetést Király Kálmán. A mű 16-od rét alakban szép czimképpel, diszes kiállításban szeptember hó közepén fog megjelenni. A naptár előfizetési ára a „Budapesti j Bazár“ divat lap előfizetőinek 60 kr, diszkötésben 1 frt 20 kr. Nem előfizetőknek 1 frt diszkötésben 1 frt 80 kr. Ajánljuk ol­vasónőink figyelmébe. (Bpest, Koronaherczeg-utcza 17 sz.) = Az ,TIDrszitg-ViEsig-44 legközelebbi számával bebizo­nyítja azt, bogy a jó szerkesztés nem nagy hangú szavakban j rejlik, hanem szerény, szorgalmas munkásságban. A lap körül I legjobb nevű irók sorakoznak, mert baráti kötelességnek tartják támogatni Degré Alajost, „ki egy a hires irodalmi tizek közül.“ Legutóbbi számában báró Badák Istvánná arczképét hozza. Fel­említjük az érdekes tartalmat: A báróné köntöse. — Az asz- j szony fürdőre megy. Vulczin Józset. — Most folyjon a bor. Köl- [ temény. Szabó Endre. — A havasok királynője. Regény. — Az ábránd utjai. Elbeszélés. Majthényi Flóra. - Egyedül. Költe­mény. Ebeszky Béla. — A romok virága. Spanyol elbeszélés. Ca­ballero Ferencz. — Házasság szerelemből. Kászonyi Dániel. — Hewett tengernagy az abesziniai királynál. Képpel. — Távol. Propertius. Csengery János. — A hangversenyző táviró sodronyok. — Norvégnő. Képpel. — A hét története. — l'ataky László ha­zai tárgyú rajza. — Irodalom. — Színház. — Fürdők. — Kegye­let. — Hymen. — Gyászrovat. — Sport. — Katonaság. — Kü­lönfélék. — Sakk rejtvények. A lap elöfizotési ára egy évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Kiadó a Pallas irodalmi és nyomdai részvény-társaság. Bpest Gránátos utcza 6. = liiilaüaü» Zsebköiiyvtíir. Az előnyösen ismert szépirodalmi vállalat Dr. Kőrösy László szerkesztésében Buzáro- vits Gusztáv könyvkiadóságában, Esztergomban jelenik meg. A legújabb kettős füzet (23 és 24) Greville Henrik egy rendkívül kedves kis í’egényét közli, melyben az apai szeretet költészete a lehető leggyóngédebb vonásokkal van ecsetelve. „Az eskü“ bója a franczia irodalom jelesebbjei közt ép oly méltányolt, a milyen méltánylást érdemel a Mulattató Zsebkönyvtár gondos fordítása, őszintén ajánlhatjuk az érdekes regényt olvasóink szives figyel­mébe. A takarosán kiállított kettős füzet ára 24 kr. Megrendel­hető Esztergomban, Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. = Á Káth SAilroSy által szerkesztett „Kiállítási La­pok“ julius 15-ki, 15. száma megjelent a Deutsch M-féle müv. in­tézet kiadásában a következő tartalommal: A pénzügyministerium kiállítási pavillonja (képpel). — A báziipar, tekintettel az orsz. kiállításra. Dr. Herich Károlyiéi. — Az élő állatok nemzetközi időleges kiállításának részletes programmja. II. — Ipar- és gya- pot-világkiállitás New-Orleansban. — Kiállítási Krónika : Értesí­tés az elfogadott bejelentésekről. Felszólamlások a kér. bizottsá­gok utján. A bejelentések összehasonlítása az 1876 és 1879-ki orsz. kiállításokkal. Beépített terület. Külföldi kiállítások. — El­fogadott bejelentések. VII. Vegyészeti ipar. — Nyilt levél az ipartársulati elnökökhöz az ipartestületek alakítása tárgyában. R. K. — Hirdetések. = A „Magyar Msízáasiszoisy44. Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi heti­lapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hiva­talos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben postautal­vány által a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalához Budapesten, váczi körút 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazok­nak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — legczélszerübben levelező lappal — fordulnak. A legujabbi szám is változatos tartalommal jelent meg. = „Magyar SaSan44 czimmel legújabban egy uj szép- irodalmi folyóirat indult meg a fővárosban, mely folyóirat hivatva van hanyatló szépirodalmi közlönyeink nívóját a legmagasabb fok­ra emelni s szépirodalmunknak elévülhetetlen szolgálatokat tenni. Hiszen még alig négy száma jelent meg és az olvasó már is ámu­lattal veszi észre, hogy az élő magyar szépirodalom mily gazdag nevekben és működésben. Eddig úton útfélen hangzottak a pana­szok, kivált az akadémikus vaskalapok és a kiérdemült veteránok jajgattak, hogy irodalmunk pusztul, hanyatlik, s ime egy új vál­lalat rövid négy hónap alatt meggyőzött mindenkit, hogy szépiro­dalmunk ma is valódi kincses bánya, csakhogy kiaknázatlanul bever az irók és költők asztalfiókjában. A „Magyar Salon“ Fe­kete József és Hevesi József szerkesztésében indult meg május elsején és alig négy hónapos fennállása alatt a ma élő magyar szépirodalomnak csaknem összes kitűnőségeit bemutatta jeles dolgozatokkal. S ezen fölül minden szám szövegeit gazdag ere­deti illusztrácziók. továbbá legjelesebb magyar festőink pompás rajzai díszítik. Határozottan állíthatjuk tehát, hogy a „Magyar Salon“ jóllehet még csak négy számot adott ki, e rövid idő aiatt a magyar szépirodalomnak valóságos szalonjává lett, hol minden tehetség, iró és művész, legjobb, legújabb műveivel jelenik meg. Epen most hagyta el a sajtót a „Magyar Salon“ augusztusi fü­zete, s a mint végig lapoztuk szivünk megdobbant a büszkeség­től, az örömtől, mert éreztük, hogy e folyóiratból újabb szépiro­dalmunk pezsgő életének üde szellője csap meg s ez költésze­tünk uj virágzásának fűszeres illatát légy in ti felénk. Kijelenténk, tehát hogy ily derék folyóirat még nem jelent meg magyar nyel­ven. A „Magyar Salon“ hivatva van a hasonló irányú külföldi folyóiratokat hazánkból teljesen kiszorítani; hivatva van szép- irodalmunknak új lendületet adni s e tekintetben igen nagy szol­gálatot tehet a magyar irodalomnak. Akit költészetünk, elbeszélő szépprózánk, esztbetikai, kritikai, tudományos irodalmunk és kép­zőművészetünk élete érdekel: leghívebben találhatja azt vissza- tükröztetve a „Magyar Salon“-ban, mely emellett divatczikkeivel. humoros apróságaival, szellemes talányaival, fejtörő rejtvényeivel a könuyedébb szórakozást kivánók igényeit is kielégíti s egya­ránt díszére szolgálhat a leggazdagabb könyvtárnak és a legelő­kelőbb szalon asztalának. Előfizetési ára 1 füzetnek 60 kr. Meg­jelen havonként kétszer. Előfizetések Bpest Dohány utcza 12 sz. alá intézendők. = „Korunk44 czimmel Kador Sándor tehetséges fiatal iró szerkesztésében nem régen egy katolikus szellemű társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap indult meg, mely hivatva van a szélhámos zsidók által szerkesztett katolikus hetilapokat kiszorítani. Ajánljuk a jelesen szerkesztett lapot kivált a papság figyelmébe és pártolásába. Előfizetési ára egész évre 6 frt, szerkesz­tőség és kiadó hivatal: Bpest, IV. szarka-utcza 5, szám. Nyilt-tér. Színes selyem siarali, Satin merveilleux atlasz, damaszt, ripszselyem és tafota, métere 1 frt 30 krtól 7 frt 20 krig. (Körülbelül 120 külömböző minőségben). Egyes ruhákra, valamint egész véggel bérmentesen házhoz szállítva kapható Henneberg G. (kir. udvari szállító) selyem gyári raktárában. Zürichben. Minta kívánatra ingven. Levelek bérmen­tesítése Schwajczba 10 krba kerül. Nyilatkozat. Boldogult férjem néhai Rösch Róbertnek halála alkalmából kötelességemnek tartom a „Fonciére pesti eszembe, valahányszor öt később láttam. Egy ízben házi orvosunk honn nem lóvén, úgy gondolta atyám, no az ilyen gyerekbajhoz jó lesz a Morlin szomszéd is, ki aztán valami eioticusat rendelhetett beteg bá­tyámnak, mert midőn másnap az öreg Hirschler ellá­togatott hozzánk, Morlin uram egész büszkén magya­rázta, hogy mily pompásan eltalálta ő a kis urfi ba­ját, írván neki biztos szert: „mely ki is bajt, be is hajt és gyengén erősít“ . . . .... Most már ott vagyunk a doctor úrnál. A Nanka néni bátorsága, úgy látszik megcsappant, mert oda sem nézett, hogy mi történik velem ; nagy áhí­tattal nézegette a tót színekkel pingált szent ké­peket. Elkezdődött az operatio. Sáska uram két kézzel neki gyűrközött; föltette bagószemű pápaszemét; mely­nek reze illő mógon fekete szalaggal volt körülteker­getve; azután egy törülközőt vett elé, azt mutató és hüvelyk ujjára tekerte, és ily módon fegyverkezve vé­gig tapogatta fogaimat. Én egy borbély székben ül­tem; miután élőiről már össze vissza nézegetett a számban, a hátam mögé ment, elém egy tükröt tar­tott; én a lehetőségig kitátám a számot, ő pedig a tükörből megállapitá a diagnózist — akarom mon­dani a fájós fogam melyikét, kimondván, hogy a bal­oldalon a szemfog mellettit kell kivenni, s aztán vége a fájdalomnak. No én úgy éreztem, hogy a jobb ol­dalon fáj, és mondtam is a doctor úrnak, hogy me­lyik. Erre ő az ajtóhoz vezetett, s újra kezdett vizs- lálkodni, minek eredményekép jóváhagyta megjegyzé­semet. Most aztán előczipelte vasait; egyiket a má­sik után, orrom elé tartá, ismét a számba nézett, az­tán fejét csóválva ismét másikat hozott; elvégre, úgy látszik, kifogyott vasaiból, mert a válogatást abban hagyta; egy zsámolyra állt a hátam mögé és — le- csattantotta szerszámját a fogamról, úgy, hogy azt gondoltam, a számpadlását üti keresztül. De hát nem azért volt ö doctor, hogy ne tudjon magán segíteni; miután már máskép nem akart menni, benyúlt két uj- jával fogam után és minden nehézség nélkül kivette. A szerencsés végzés után magyarázatot tartott a Nanka néninek, hogy milyen veszedelmes fog volt ez, mint kellett vigyáznia, stb. stb. úgy hogy a Nanka néni, ki egy ezüst forintost tartott készen a marká­ban, illőnek tartotta ezt még két ezüst húszassal meg­toldani . . . így váltam meg első fogamtól, mely nem magá­tól hagyta el tövét. Azóta Sáska uram is eltűnt, az idők is megváltoztak, én magam is emberré nőltem, — de ha elmegyek ott a templom tájékán, mindig eszembe jut az én váczi operátióm. Dömötör Sáudor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom