Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-07-30 / 31. szám
zás? e chaosból? Igen, ma még van mód erre, holnap talán már nincsen, de a mód bár radikális, azt követnünk kell. Álljon lábára a képviselő testület, követelje ha kell a legdrasticusabb módon, vizsgálat utján is, soha végre nem hajtott, türelmes papíron levő üdvös intézkedéseinek érvényesítését; szállítsa le a költségvetést a minimumra; adjon kötött marschrouttát a tanácsnak s kényszerítse igy a gazdálkodásra s a terhek őszinte bevallására és rendezésére; helyezze a tanács utalványozási jogát egy állandó bizottság ellenőrzése alá felelőség terhe mellett azon szigorú utasítással, hogy a költségvetési rovatok határozottan betartandók a virement joga gyakorlása nélkül; tiltassanak el az egyes pénztárak kezelői felfüggesztés terhe mellett az egymásnak való kölcsönözgetéstöl; rendelje el a képviselő testület magán tekintetek respectálása nélkül a kövezet vám és fogyasztási adó behozatalát ; ellenőrizze kellőleg a városi boltok, földek, rétek, egyéb bérletek kiadását az árveréseknél, mert, hogy a jelenlegi eljárás rósz, mutatja a régi és mostan befolyó bérlet összegek közötti szembeszökő külömbözet; hajtassa be szigorral a régi bér hátrálékok és 1877 óta nem fizetett sátordijak összegét, adja bérbe a mérték- hitelesítést, törölje vagy rendeztesse a jelenleg haszontalan városi kertészetet; végre: derítse ki, vizsgálat utján, hogy ki kapja és miért a bor és hús fogyasztási adóbérlet után a várost illető 5°/0-ot, a T A R C Z A. Honvágy. Hol szebben zengedez a kisded csalogány, Bájlóbb a természet, erdő, üget, virány ; Hol csendesb a patak A kéklő bérez alatt .... Oda, oda vissza, újra vissza vágyom : Mert csak ott találom fel a boldogságom ! Hol éltetőbb a lég, az esti illatár S a lombok közt a szél is hízelgőbben jár, És hol a harmatköny Virágra gyógyözön .... Oda, oda vissza újra, vissza vágyom : Mert csak ott találom fel a boldogságom ! Hol délibáb nem űzi csalfa játékát, A szív megérti más szívnek igaz dalát; A lant is szebben zeng Arról, mi hű és szent .... Oda, oda vissza, újra vissza vágyom: Mert csak ott találom fel a boldogságom ! A hol anyám egykor szelíden ringatott — Bár itt izlelém meg a keserbánatot — A szerény kis házba Vonz szivemnek vágya .... Oda, oda vissza, újra vissza vágyom : Mert csak ott találom fel a boldogságom ! Oda, hol először jött gyermek ajkamra A bánatoszlató édes-kedves ima .... Hol össz’téve kezem Imázám csendesen .... Városomba vissza, újra vissza vágyom : Mert csak ott találom fel a boldogságom! (Kecskemét) Kapás K. Lajos. Emlékezet. (Szonett.) Ébredj fel óh te szép Emlékezet 1 Mely égi lényként tünteted elémbe, A múlt idők emlékit fölidézve, Mint nyujta egykor sorsom jobb kezet. S óh mily dicső, mily édes érezet, Midőn a boldog ifjúság örökre El nem feledhető képét lefestve Elémbe tárod szép Emlékezet. 9oo frtot meghaladó összeget, mert: ha ezt teszi, úgy megmentettük a várost, különben pedig okvetlen elbukunk. Ezt várjuk, követeljük a képviselő testülettől, ha kell a törvényhatóságtól, végső esetben a kormánytól, mert összeszorul az ember szive, látva miként pusztul, miként hanyatlik e jobb sorsra méltó ősi város a mostani lelketlen gazdálkodás mellett! Bár ne lenne szavam a pusztában kiáltó szava. Én meghúztam a vészharangot, bár lenne sikere! Jöjjenek segítsenek, mert késő lesz! Egy képviselő. Városi közgyűlés. Múlt vasárnap tartotta múlt évben meg- I újított, azóta megreklamált, végre valahára pedig igazolt képviselő testületünk első érdemleges gyűlését, melynek tárgya nem ke- vesbb volt mint a városnak ép egy év előtt tárgyalandó volt 1882-évi költségvetése. Csakhogy akárhogy újítják, reklamálják, igazolják és nógatják is ezt a mi képviseletünket úgy látom megújított arczában is az a sokat beszélő keveset tevő régi kávé néniké marad az a ki mindenkit megszól „háta megett“ — szemben pedig mindenkivel mézédes. Azonkívül az „uj“ képviselet közös közepében már ott láttuk lomhálkodni az ősi közönyt. Igaz, három év előtt megesett az, hogy a város költségvetési bizottságának tiz hétig nagy fáradsággal kidolgozott jelentését 8 képviselő hallgatta végig — s e jelentés azóta elfeledve nyugszik valamely irattár fenekén, most pedig az annyira sürgetett költségvetési vitára mindössze 38 képviselő — vagyis a 120-nak csak egy harmada jött össze. Akár csak a váczi dalkört látnánk — a honvédszobori szereplé sében midőn az énekesek közöl valamennyi tenorista otthon Strikeolt a honvéd ünnepély órájában. De a kettő között mégis van különbség A dalkör hallgatott — mig a mi képviseletünk sokat beszél, még ha hat ember jelenik is meg belőle a városház tanácstermében. üli ha Vácz városát szóbeI széddel el lehetne kormányozni: az volna hazánk legboldogabb és leggazdagabb városa. Múlt vasárnapon is igy történt. A költségvetés volt napirenden. A polgármester a költségvetés egy évvel késett bemutatása mentségére formális vádirattal lépett fel Korpás Márton tanácsos ellen — s miután a mulasztás kézzel fogható a kérdés az volt: a közgyűlés elrendelje-e a fegyelmi vizsgálatot a késedelem okozója kiderítésére és érdemlett büntetése elvételére. Dr. Freysinger Lajos képviselő indítványozta a vizsgálatot s midőn egyik nagy hangú képviselőnk a hason esetekben minden mulasztás elsimítására használt „mumust“ — a költségek fizetését állította oda: a vizsgálatot kérők elrettentésére az indítványozó még a költségek viseléséért is jótállást vállalt. És mi lett az eredmény ? Azok akik kávéházakban, sorházban, a piaczon és más „nyilvános helyeken“ rém- séges dolgokat beszéltek hetek óta a városházi „visszaélések és mulasztásokról“ s az adomabeli czigány módjára suba alatt frics- kázták a város tanácsát, s bátor férfiak módjára mind egy szálig a vizsgálat ellen szavaztak. Isten éltesse őket. A lóczabillentő Dani bácsik — s azok a nagymondásu hazafiak, a kik szörnyű dolgokat sípoltak a piaczon minden ember fülébe a polgármester es tanácsosok ellen, és a többiek igen következetes férfiaknak bizonyultak s a dolog vége az lett, hogy 19 szóval 19 ellen a költségvetés miatt nem görbült meg a kajaszála sem senkinek. IJjak mikor a sok szóbeszédnek sok a füstje, kevés a tüze. Hírlapírói kötelességünkből folyólag különben ide iktatjuk a szavazók névsorát. A vizsgálat saií'llíiíí szavaztak : S e- r é d y Géza, Meiszner Rudolf, B ez d e k Károly, L e i t n e r Sándor, K o c s i s Sándor, Prohászka János, Dr. Bolgár Lajos, Rasovszky Antal, H a f f n er Fe- rencz, Báján János, Benkár Dénes, C s e k o Pál, Dr. Feysinger Lajos. B a 1- 1 a István, M a n d i t s János, R o z m a n i t h János, Só ti Kurd y János, Kurdy Bálint, Torday János. A vizsgálat „ellen“ szavaztak: Kre- n edits Márton, Reiser Béla, Sípos István, Vein er Ignácz, Yelzer Lajos, R e i 11 e r István, Kalen esik István I n- c z é d y Soma, Vitt Manó, Ivrezsák Fe- rencz, Bartos Imre, Csávolszky Jó zsef, Lázár István, Müller Miklós, B. Kovács István, F űrt ek József, MaloDe még se. Csak hadd fátyolát a múltnak Fedezze az, milyen mulók valának Elhervadó öröm virágaim. Ifjúkorom sok szép letűnt reménye, Mosolygva mely kisérte lépteim Legyen örökre, oh legyen feledve ! Varázséji Béla. Hogy kell kölcsönt kierőszakolni egy fukar nagybátyától. (Amerikaias történet.) Csak amerikais, de nem amerikai, mert itt történt Magyarországon. A megyét és helységet is megnevezhetném, természetesen idegen néven, mert a történet, a mit elbe széíni fogok, igaz történet, s nincs benne semmi hazugság, semmi költemény, legfeljebb egy kis nagyítás, mi a fiatal embernek, ki a történetet nekem elbeszélte, annyival könnyebben megbocsátható, mert előadását ez által kétségtelenül mulatságosabb;! tette. Minthogy a történet, azok előtt, kik eddig hallották kivétel nélkül nagy tetszésbe részesült, mi legnagyobb részben az előadás érdeme, legjobb lesz, ha magát a fiatal embert kérem fel annak elbeszélésére, ki bizonnyal engedni is fog e kérésemnek. PJngedett is, ime ezennel át is veszi a szót: Meg voltam szorulva, pénzre volt szükségem. Ez kétségkívül komor és szomorú állapot, de épen nem rendkívüli. Kivált fiatal jogász gyerekeknél, a kik a hó 3-ik, 4-ik napján már rendesen megtették azt az utat, amit a küldött pénzzel az apák tanácsai és kívánságai szerint egy egész hó alatt kellett volna végezni. Szja ! a fiatalság siet. Kár! úgy is elég gyorsan elérkezünk az őszhajszálakhoz, s ha kevésbé sietnénk, kevésbbó gyorsan érkeznénk a nem óhajtott állomásra. No de el e méla hangulattal és unalmasan pedáns bölcselkedéssel, mely épen nem illik bele egy vig kaland elbeszélésének keretébe. Tehát megvoltam szorulva, pénzre volt szükségem. Zavarom a szokottnál nagyobb volt, mint más rendes körülmények között szokott lenni. Láthatáromon egyetlen biztató kék pontocska sem mutatkozott. Egem tökéletesen be volt borulva, segélyforrásaim teljesen kimerítve. Minden czimborámnak adósa voltam már s általában minden embernek, kit jogos vagy jogtalan czimen pár forint kölcsönért megszólíthattam. A handlék pedig, ez osztály oly elismerésre méltó vállalkozási szelleme mellett is, már a legszorgosabb kutatás mellett sem találtak lakásomon semmit, amit mint bármily csekély értéket képviselő tárgyat a piaczra vihettek volna. Sőt megvallva az igazat, bizony nem volt nekem még szállásom sem. Hol az egyik czimborámnál aludtam, hol a másiknál, hol valamelyik nasivasi- rejtő kávéházban, hol a városerdő vendégt szerető bokrai közt. Szerencsére nyár volt, bár az éjek olykor bűvösebbek voltak, mint azokra nézve, kik a bokrok vendégszeretetének igénybevételére vannak utalva, kívánatos lett volna. Ami legrosszabbá tette a helyzetet, az azon körülmény volt, hogy az otthoniakkal tökéletesen elrontottam a dolgot. Betegség, tandíj, bálok, egyleti kiadások, disz lakomák, melyeken becsületbeli kötelesség résztvenni, tanároknak nyújtandó emlékek, ház feltörés, mely alkalommal minden ruházatomat, még fehérneműimet is elrabolták, szóval mind azon jó ürüggyel szolgáló körülmények, melyeknek czimén pénzt lehet kérni, ismételten kivoltak meritve. írhattam már akár mit, s akár kinek, senki sem hitt el egy szót is levelemből. Apám annyira nem hire már egy szava- mot se, hogy még azt is határozottan megtiltotta, hogy neki még csak írni is merészeljek ily tartalmú levelet, engedetlenség esetén azzal fennyegetőzvón, hogy rendes havi pénzemet sem küldi tovább. Szegén jó anyám már régen ki volt merülve. Megtett minden lehetségest, sőt még a lehetetlenségig is elment, de azontúl már nem tehetett egyebet, minthogy buzgón imádkozott és sobajtozott „szegény jó fiáért.“ Cenci néninek pedig még a smukja is v i c z k y Mihály, F a j c s i k Mihály, K. C sere k 1 y e István. A nagy zajnak csak is az lett a vége, bogy a költségvetés késedelmes beterjesztése „rosszaiéin^“ vétetett tudomásul. Ezek után a költségvetés és a város pénzügyei átvizsgálására Dr. F r e y s i n g e r Lajos elnöklete alatt Vitt Manó, Leit- n e r Sándor, S e r é d y Géza és Prohászka János urakból álló bizottság küldetett ki, kiknek jelentése f. évi auguszius hó 13-ára lesz beadandó. Akkor lesz tehát a „nagy“ költségvetési vita s akkorra meg- tudjuk a bizottság működésének eredményét. Végül aKrezsák Ferencz és U h 1 i g Ede ur által kért pótvásári kérvény elutasittatott. — Vajha a jövő közgyűlésről szóló tudósítás örvendetesebben hangozhatna. A „büki“ szigeten. A „saison m o r t e“ a „b o 11 i v a d“ kellő közepén vagyunk. Az unalom majd meg öl bennünket hijába igyekszünk előle menekülni, mindenütt meglep bennünket. Lőház, kávébáz, kaszinó, dunapart — mindenhol ott leselkedik ránk az unalom. Nem csoda tehát ha örömmel ragadunk meg minden alkalmat, mely szórakozással kecsegtet. A tikkasztó forróság elől, a város fülledt levegőjéből igyekszünk ki menekülni a természet ölébe. Mulatságaink is legjobban sikerülnek ott hol a vigadó terem fala a zöld erdő, teteje a kék menyország s a talaja iratos fü. Már másod Ízben választottuk e nyári évad alatt a „büki“ szigetet mulató helyül s mindkét mulatság fényesen sikerült. Hol is volna másutt kellemesebb a rekkenő melegben mulatni mint a „büki“ szigeten a kis ibolya és gyöngyvirág szülő földjén ? a hol a szőke Duna vize hüsebbé teszi a levegőt a zöld lombsátrak alatt, a hol távol a város zajától önfeledten adhatjuk át magunkat a szabad természet élvezetének. Az Annák névnapján e hó 26-án volt alkalmunk a „büki“ sziget kellemeit s vad- regényességét élvezni. Egész nap verőfényes idő volt s vig kedvvel kezdték meg fiataljaink a tánezo- kat a sikamlós pázsiton. A nap már búcsú sugarait lövellte a mind zálogba jutott érettem, ő is értésemre adta már, hogy az árenda jövő angariajáig ne számítsak részéről csak egy forintra is. Nincs, nem teheti. Küldene szívesen de nincs miből. Más rokon pedig, kihez ilynemű kéréssel épen levélben folyamodhattam volna, melyet oly könnyű dolog visszautasítani, nem létezik a világon, Mert élő szóval mindig nagyobb kilátásai vannak az embernek bár kinél is. A személyes géné mégis csak kellemetlen s néha csudákat müvei. A mint e szomorú, kilátás nélküli lelki és zsebi állapotban egy kávéház zugában búslakodnám, hirtelen inspiration! támadt. Eszembe jutott, hogy létezik még egy olyan rokon, egy olyan nagybátya, a kihez szemtelenség nélkül folyamodhatnám, mert hisz édes testvére az édes anyámnak. Az igazat megvallva, tudtam én azt, hogy létezik ez a nagybátya, — de bibije volt a dolognak. Olyan bibije mely egyértelmű volt azzal, mintha Tódor nagybátyám nem is léteznék ezen a világon. Pedig ugy-e milyen szép neve van ; Todor1 A bibi pedig az volt, hogy Todor nagybátya a legfukarabb harpagon a világon, a ki valaha létezett. írhatni ennek akár milyen érzékeny és okos levelet, még csak nem is válaszol rá ha pénzt kér valaki tőle! De most mégis eszembe jutott, mert hisz a szükség válallkozóvá és leleményessé teszi az embert s vannak helyzetek mikor az ember még a szalmaszálak után is kapkodni kezd. Órákig elgondolkoztam rajta, hogy mily uton-módon lenne Todor bácsi még is megközelíthető ? A mint igy töprengeném mint mondám, hirtelen inspiration! támadt: Eszembe jutott, hogyTodor bácsi nemcsak fukar, hanem egyszersmind vendégszerető is egész a keleti odaadásig és önmegtagadásig. Ez ellenmondónak látszó dolog, hanem tény. Ezt a jó tulajdonságát Todor bácsi ke- letrül hozta magával, hol forradalom után sok ideig élt, s a törökök e szép tulajdon-
