Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-09-03 / 36. szám
IV. évfolyam. 36. szám. Vácz, szeptember 3. 1882. YACZI KÖZLÖNY jL/ ,R TÁRSADALMI, KOZGAZOASA&I S IRODALMI HÉT 1JU Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak : Évnegyedre............... 1 írt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: A szerkesztőség és kiadóKéziratokat nem adunk a legolcsóbban eszközöltetnek s többhivatal czimzete: vissza. szőri hirdetésnél kedvezményben réhova a lap szellemi és anyagi részét Névtelen közleményeket szesülnek. illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) figyelembe nem veszünk. Nyilttér sora .............................20 kr küldendők : SSérmentetlen leveleket Bélyeg-illeték minden beigtatAsnál 30 „ Yácz ; Gasparik-utcza 151. sz. csak ismerős kezektől fogadunk el. Magánvitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. Közgazdasági levelek. III. Rndnyánszky Kálmánhoz. Tisztelt barátom! Bonczolgatni kezdett eszméim fonalát utoljára ott ejtettem el, hogy nem csak a gyökeres és sima vesszők forgalma, hanem az átalános forgalom összes egyéb nemei együttesen sem képeznek oly tényezőt, melyből a phyl- loxera-baj rohamos, feltartóztathatlan- nak hiresztelt terjedését, szétöntését kimagyarázni lehessen. A gyökeres és sima vesszők forgalmának kritikai bevilágitása után engedd, hogy az ujjaim közé vett boncz- kés hasitó élével az átalános forgalom többi nemeinek idegszálai közé hatoljak. Phylloxeristáink állítása szerint a rohamos széthurczolás, az áradásszerü elözönlés a vesszők forgalmán kívül a szölölevél, a szölötö bármely alkatrészeinek, a szölölevél burok, a fertőzött helyeken termett fa vagy cserjenemü- ek, gumós és gyöknövények és munkások forgalma által történik. Hogy e"5en újabb támadásomban is a kereszttűzbe vett ellenség Ízlésé- j hez és természetéhez alkalmazzam I magamat, a használni szándékolt fegy- j vereket külföld gyáraiból rendelem j meg; mert ha csak pőrén, neki gyür- közve, amúgy magyarosan látnék ellenlábasaim meggyomrozásához, vajmi könnyű szerrel kisiklanának ölelő karjaim közöl; nem bírván az érvek hatálmával szembeszállani, tiltakoznának j a modor ellen, könnyen úgy járhatnék, mint Kuba képviselő járt hajdanán, kinek vaskos érvei szörnyű kíméletlen módon kezdték ellenfelei vékonyát kerülgetni; reá fogták tehát, hogy tren- cséni látkörrel bir. És hazánkban gyakran ily ügyetlen élez is elegendő, hogy a tömeg tapsait meghódítsa. A mi phylloxeristáink szörnyű módon affectálják az európai látkört, engedelmeddel tehát, tisztelt barátom, mindenek előtt európai sugarakkal szándékozom állításaikat bevilágítani. Délfrancziaország mosolygó kék ege a nyári évszak alatt harmatban és csapadékokban oly szegény, égető sugaraktól hevített légköre oly aszaló és tikkatag, hogy ott ami közönséges gazdasági növényeink lepörzsolve lankadnak alá és szomjan vesznek el, mielőtt gyümölcseiket megérlelhették volna. A búza, rozs, árpa, zab gyökerei i előbb aszalódnak Össze, hogysem az iramló szelek aranykalászaikat megringathatnák ; a bab, borsó, krumpli szemérmes virágaira a fellegek fátyola által soha nem mérsékelt nap oly szén- j vedélyes csókokat tűz, hogy azok ártatlanságuk első tavaszi perczeiben széthamvadnak, a szükvizü csatornákból alig öntözhető vagy csak szegényesen öntözött földeken a rizs sem képes meg érlelni ezüstös gyöngy szemeit; sőt a gyökérszálaival mélyebb rétegek után bányászó tengeri széles levelei is előbb zsugorodnak össze, hogysem hatalmas buzogányai kifejlődhettek volna. Ott a mezei gazdálkodás bármely ágának gyakorlata el len az éghajlat mostohasága tiltakozik. Nem díszük más csak a szőlő.' Az első szerelem lángadó, forró hevével szívják magukba a tányérnagyságú szölölevelek a szomjas, tűző napsugarakat, melyeknek erős fokozott hőfejlesztése mellett bambuszszá vastagodnak a venyigék. Kánaán első hó- doltatóinak kevés és csenevész ivadékai csak is rúdon emelhetnék tova azon rengeteg fürtöket, melyeket egy mourvédre vagy tolle blanche töke megérlel. Az ősök hagyományait hűen felfogó nemzedékek emlékezetét messze meghaladó idők óta, nagy és kis birtokos a szőlőművelésben bírta a gazdaságnak ama elapadhatlan forrásait, mely nekik oly magas fokú jólétet biztosított, csak is ezekből fejthető meg, hogy a különben oly ádáz éghajlat alatt egy hold föld ára miként emelkedhetett 25oo — 3ooo o. é. frtra. Már most a legmélyebb tisztelet hangján legyen szabad kérdésemet Planchon, Pagéry, Lichtenstein urakhoz intéznem,kiknek kútjaira a mi phylloxeristáink kórsai ellátogatnak, mily jogon és alapon vitatják azt, hogy egy oly tartományban, mint Déi-Franczia- ország, mely kizárólagosan csak szőlőműveléssel foglalkozik, az erős lüktetésű átalános forgalom által özönlöt- te el a phylloxera a vidéket. És ha már egyszer benne vagyok a kérdezésben, szabadjon azt folytatnom is. Ott, a hol minden gazda ugyanazon fajta szőlőket miveli, hol a gazdálkodás minden egyéb ága talajt vészit, mikép lehet még csak szót is tenni erösb lüktetésű belforgalomról. Talán bizony a'gard departemen- ti szőlősgazda, kinek birtokán először árulta el szörnyű pusztításait a phylloxera, csak úgy merő passióból szőlő- levelet, szölönövényeket küldözgetett szét a girondéi, cognaci, montpelüeri vagy charentei szőlős gazdáknak, mert ezekkel üzletet úgy sem csinálhatott, miután mindegyiknek volt elég egész a fölöslegig. Avagy Roquemaure, Bouches de Rhoue birtokosai krumplival, babbal, a mi nekik sem termett, cserjékkel, a mi nélkül szűkölködtek, valami jelentékeny forgalmat idézhettek Haute, Garonne, Basses-Pyrenées vagy An- gouléme vidéken? Vagy ott könyörgöm, hol az egész tartományban a Dombal rendszerű ekékkel történik a szőlőművelés, hol a gazda napszámosra nem szorul csak •metszéskor és szüretkor, ott lesz oly- szerü munkásforgalom, melyből a phyl- loxera-baj rohamos terjedését kellőleg megérteni és kimagyarázni lehessen?! íme tisztelt barátom! épen maga Délfrancziaország éghajlata, gazdálkodási üzelme a legerősebb és legbiztosabb fegyver, mely a phylloxeristák álláspontját halomra lövi. Nem az erős lüktetésű általános forgalomban tehát, hanem egyebütt kell keresnünk azon vehiculumot, mely Délfrancziaországban és egyebütt a phylloxerát oly szédítő sebességgel szerte árasztotta. Az általános forgalom széthur- czolhat és szét is hurezol egyes phyl- loxerákat, de a tömeges szétáradás; a rohamos elözönlés, tenger szőlőállományoknak gyors elpusztítása bizonyára egyéb körülményekben keresendő. Nincs mit csodálkoznunk, hogy a búvárkodó, a kutató tudomány oly kitűnőségei, mint Planchon, Bastille, Pagéry, Lichtenstein ily fontos dologban ennyire téves álláspontra helyezkedtek. A tanulmány fejlődésének történelme arról beszél nekünk, hogy a legfényesebb szellemek is számtalan tévedések áldozataivá lettek, mig a tudomány egyes nagy kérdései sikeres megfejtést nyerhettek. Azon dicső férfiak is a tudomány egy elrejtett nagy kérdésében léptek fel, mint első úttörők, kutatásaik és buvár- lataik az átalános rémület azon első napjaiban történtek, midőn a rettenetes ellenség Francziaország első rangú közgazdasági tényezőit, föld alatti mi- náiban, az emberi szemek elöl elrejtet- ten, tönkre tette. Az ö búvárlataiknak egyszerre kellett felölelni a vész ismérveit, mivoltát, az általuk felfedezett ellenség természetét, élettani alakulásait, terjedését, pusztításának rendszerét; tapogatni kellett a szerek után melyek akadályozólag hathattak a baj terjedése ellen; kémlelni kelle azok hatásait először szemben a phylloxérá- val, majd vonatkozva a töke növénytani vegetatiójára. Ily nagy, ennyire szétágazó, annyi mindent felölelő tanulmányokban, búvárlatokban, melyek megtételére any- nyira rövid időtartam vala felhagyva, a lehetetlenséggel teljesen határos; hogy a tévedések a megfáradt, az eltikkadt emléken itt ott hatalmat ne vegyenek. Mi csak tisztelt barátom a hála legforróbb érzelmeivel tekinthetünk a sorsunkat intéző gondviselés védő uj- jaira, hogy a fölmerült baj közvetlen szomszédságában oly kitűnő férfiakat támasztott , mert bizony én nem tudom, hogy jártunk volna, ha ez a szerencsétlenség esetleg nálunk praesen- tálta volna magát előbb, mint Délfrancziaországban ! Többiben fogadd sat. I)r. Kiss József. A közönség köréből.*) Interpellate a rom. kath. iskolatanács elnökéhez. E lap hasábjain több ízben volt szerencsénk olvashatni a rom. kath. iskolák vezetésére vonatkozó szervezetről, mely alkalmakkor, a r. k. iskolaszék felettes hatósága gyanánt, a kath. képviseletből megalakított iskolatanács említtetett, — a melynek kifolyása lenne az iskolaszék, — elnöke pedig az iskola tanácsnak tek. Prúner Antal városi tanácsnok úr, kihez is interpellátiónk intéztetik. Tény-e az, hogy városunkban a kath_ iskolák vezetése a fönnebb érintett módon szervezhetett ? fenn áll-e az iskolatanácsi intézmény? melyről eddigelé semmi óletjeit sem hallottunk (!) s melynek állítólag ön volna az elnöke ? S ha igen ? miért nem gyakorolja ön, elnöki, — s gyakoroltatja kath. képviselettel pedig iskolatanácsi szép s nemes jogaikat, — melyektől várható volna tanügyünk iránti érdeklődés felkeltése s felvirágoztatása? — Nem akarjuk ön igen tisztelt személyét a városi gazdátlan viszonyokkal *) Közérdek kívánja, hogy ezen interpelláló e helyütt adassák. Sxerk.
