Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)

1881-12-18 / 51. szám

évfolyam. 51. szám. Yácz, deczember 18.1881. HELIIS VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI, KOZGAZDASAGIS IRODALMI HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: f. Évnegyedre.........................1 frt BO kr. házhoz hordással vagy póstai szétküldéssel. Egyes szám ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s több­szöri hirdetésnél kedvezményben ré­szesülnek. Nyilttér sora...............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadó- hivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli pana­szok, hirdetmények) küldendők: Yácz ; Qasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. JBérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Magánvitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. slhivás népünk munkaképesi- tése érdekében. Hazai közönségünknek bi- nyára van már tudomása azon szép Dzgalomról, mely felséges Király- nk aigise alatt megindult s mely ,zánk több erre alkalmas vidékén a í p munkaképességének e 1 ő- ozditása czéljábólszö v ősz ékek rjesztését s ez által textiliparunk egerősitését tűzte ki feladatul. Hogy e mozgalom támogatására gelsőnek felséges Királynénk ajánl- >zott, az a legszélesebb körökben ípes volt az iránt a rokonszenvet ionnal fölébreszteni, s annak messze- ató fontosságát eddig felsőbb köreink ry része adományaival és hozzájá- ílásával méltányolta is. Mivel azonban ez országos moz- ilom sikere és eredménye főleg attól .gg, hogy minél több szövő széket itassunk a munkára utalt, kereset hi- íyában szenvedő nép körébe, s mivel szövőszékek kiosztásának mérvétől igg a nép nyomorának egyhülése, a ereseti viszonyok fejlődése, a kiván- orlásnak több helyen való megaka- ályozása és különösen a szövő ipar ejlődésének előmozditása: okvetlenül Tárcza. Emlékezés kedvesemre. (1880. Juli. 2.) I. Azt vetették a szememre, Hogy soha sem imádkozom, — Mert kivüled — nem értette Senki — az én imádságom. Pedig mindig imádkoztam, Mindig-mindig, amikor csak Megfogtam kis kezecskéid, És merengve — hallgattalak. A szerelem szavainál Nem tudtam szebb imádságot, Mégis az lett életemre A legeslegnagyobb átok. — A­II. . . . Kétkedtem tán' pillanatra De visszatért a bizalom — Egy szavadra — a szivembe, Te — bánatos kis angyalom! Oh, pedig bár kétkedésem Örökösnek maradt vön’ csak : Nem szenvedne egyikünk se’ Most oly nagyon, nagyon sokat! szükségesnek mutatkozik, hogy közön­ségünk minden rétege is hozzájáruljon e nemes czél előmozdításához. Hazafias buzgalommal kérem fel tehát t. honfitársaimat és lelkes hon­leányainkat, hogy e közgazdasági te­kintetben is méltánylást érdemlő fon­tos mozgalmat becses körükben felka­rolni és annak sikerességét pénzbeli hozzájárulás által is előmoz­dítani méltóztassanak. Pénzbeli adományok, melyek nyilvánosan nyugtáztatni fognak, az országos magyar Iparegyesülethez (ferencziek ba- zára I. emelet) intézendők. Kérem e hazafias ügyet mindnyá­juk legjobb indulatára és pártfogására méltatni és vagyok Budapesten, 1881. november hó 15-én. Kiváló tisztelettel Gr. Zichy Jenő. Felhívás a váozi háziszegények intézetének érdekében, Évek tapasztalása bizonyítja, hogy Vácz városának minden szép- és jóért hevülni tudó polgárai a karácsonyi szent ünnepkört, mely alatt a család­in. Amikor a gonosz világ Sarat csapott szemeinkbe : Oh, akkor is szerettél te . . . Áldjon meg az Isten értei És amikor ezt a fejet. Ezt — az egykor büszke — fejet Lehajtottam porba, sárba, — Te onnan is felemelted. Megmondani se tudnám én, Hogy szerelmed mi volt nékem . . . Tán — ami a nap az égen : Egyetlenem, fényességem ! IV. A gonoszok azt fogták ránk, Hogy nagyon nagy volt a hibánk, — Pedig mind csak abból állott, Hogy feledtük a világot. S engedtünk a szerelemnek. A vágyaknak, a kebelnek; — . . . Tudtuk is mi, hogy mit teszünk, — Csakhogy egymásé lehettünk. Elfeledtük, hogy másé vagy, És most azért sárral szórnak; — Van okuk, hisz’ nagy volt vétkünk . . . Oly őrülten mért szerettünk ? 1 Perényi Kálmán. a vérség s a barátság kötelékeivel összefűzött lelkek karácsonyi és újévi ajándékaikkal oly kedves meglepeté­seket szereznek egymásnak, mindig kedves alkalomnak tekintették arra, hogy kegyes adakozásaikkal a szü- kölködőket is megörvendeztessék, s hogy áldozatra kész szeretetöket je­lesül a háziszegényekkel éreztessék. Teljes bizodalommal fordulunk tehát most is a város tisztelt közön­ségéhez, és a segélyért esdő de házon- ként kéregetni piruló szegények ér­dekében felkérjük a szerető lelkeket, hogy a gondozásunk alatt álló házi­szegények intézetének gyámolitásához kegyes adományaikkal ez évben is járulni kegyeskedjenek. Az intézet a folyó évben 39 sze­gényt segélyezett, s ezeket egyenként 40, 50, 60 krajczárnyi heti segélyben részesité. S ezen heti alamizsnák folyó évi öszszege, beleszámítva az év vé­géig még kiosztandó részleteket is, 968 forintra emelkedik. A könyöradományok benyújtására a városi polgármesteri hivatal, s a két plébánia helyisége tűzetik ki, — s jövő évi január hó 6-ig bármily cse­kély adomány szivesen elfogadtatik. Nőkről a nőknek, hogy a férfiak olvassák. (folytatás,) Azok között, kik érezték ama közmon­dás igazságának súlyát: „Minden kezdet nehéz“ most magamat tartom elsőnek. Hogyne? írni arról, miben lánglelkü költők, művészi ecsetek fáradtak ki. Hol ihlettség sugalmazott arany mondásokat s művészet jellemezte a vonásokat, kit a költő a lyri- kus költészet alanyává tett s tanulmányo­zására egy életet szentelt, kinek megöröki- tésére a festő szobájában fogta el évekig a napsugarakat a helyett, hogy azokkal a szabadban életét egészségét táplálta volna. És mit mondtak ? Mit Írtak ? Mit tes- tetesitettek meg? Alanyi érzelmeket. Az accordot szivük alkotta. Mi adta a hang­nak tisztaságát és erejét? A hangzó szek­rény, mely a szív volt. Itt jött létre a hang, (ha úgy tetszik legyen hangulat) innen rez- gett tovább, mig a papirosra ért. De e rö­vid utján is sok más rezgéssel találkozott, mig hangból a gondolat született az agyat hozván rezgésbe, a gondolat ismét rezgésbe hozta a kezeket és létet Dyert a közkincs, a költészet és festészet remekeiben — az ideáliséit élet, hol a gondolat az érzés ere­je által vagy az eszményiig emelkedett, vagy ha fájdalom és csalódás szülte, a föl­dihez szállt le egész a feddésig, a gyanúig az átokig. Egyik dalában áldotta az érzel­A kegyes adakozók névjegyzéke sajtó utján fog közzététetni. Kelt Yáczon, 1881. deczember 15-én. Tanács János, m. k. intézeti elnök. Nikitits Sándor m.k. Pauer János m.k. intézeti jegyző. intézeti gondnok. X A városi képviselő választás múlt vasárnap a következő eredménynyel végződött. Megválasztattak. I. Kerületben: Csávolszky József 259 i szavazattal Máté József 176 >3 33 Bállá István 161 13 33 Haidfeld Alajos 153 33 33 Krezsák Ferencz 152 37 3J Prokop Károly 151 33 33 id. Korpás Pál 150 33 0 b. Kovács István 149 33 33 Madár János 144 37 33 Faj esik Mihály 144 33 37 P ó 11 a g ok. Rasovszky Antal 142 33 33 ítozmanith János 126 37 3» II. Kerületben: Kalencsik István 211 33 33 Witt Manó 190 33 33 Dr. Miltényi Gyula 158 33 37 Mandics János 157 33 3) Fekete Károly 147 33 33 Serédy Géza 147 33 33 Hafner Ferencz 142 37 33 Prohászka János 140 33 33 Udvardy Mihály 139 33 Fridrich Alajos 135 19 33 met, melyet a másikban átkozott. Egyik gondolatában dicsőité azt, kit a másikban fedd. De ha végig olvassuk egy költő mun­káit, mégis mit látunk? Talán következet­lenséget? Nem Többet —azt mi minden — még a legszigorúbb emberi következetesség felett áll — természettörvényt. Az óra in­gának lengési törvényéhez hasonlót, a szív érzelmeinek változó és mégis mindenkor visszatérő hullámzását; mert mint az óra inga külerők behatása folytány végezvén lengését a szélső helyzetekben időzik legto­vább, mely pontokon sebességének irányát változtatja és vissza fordulva a különben nyugalmi helyzetet a legnagyobb sebességgel hagyja el; úgy a költő is az érzelem ere­jének befolyása alatt merész kifejezésekkel emelkedik a mindennapi fölé, ideált alkot s érzelmének hevével ily szavakban dicső­íti pl. a nőt: „Lányka, ha bírhatnám szivedet, nem kellene több kincs, A nélkül nem elég a nap alatti világ.“ Vagy : — „Vajh 1 kinek virít e Mennyből szállt tavasz? Szent egek 1 Beh boldog Boldog ember az.“ igy sóhajt fel az, ki egy másik költeményé­ben e kifejezésekkel sújt mindnyájunkat: „És ne kívánj lehetetlent,

Next

/
Oldalképek
Tartalom