Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-02-21 / 15. szám

Mai számunk 6 oldal, ára 12 fillér 56 évfolyam 15. szám Vác 1942 február 21 1 Mélt Gáli József tanügyi főtanácsos úrnak Jókai-utca 8. HÍRLAP IMolitiKai és társadalmi h et j 1 a ELŐFIZETÉSI ARa* Helyben egy negyedévre...............................3 P — f Vidéken egy negyedévre ..................3 P 50 f Egyes szám ára ................................... 12 fillér p. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ I SZERKESZTŐSED BS KIADÓHIVATAL: Vác, Széehenyi-utca és Gsányi-üt sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-t4r | díjszabás szerint. — Hirdetések díja elérő fizetendő. VITÉZ HORTHY ISTVÁN Magyarország1 kormányxáhelyettese A újságolvasó felejthet, az ujságcsináló mesterembernek emlékeznie kell mindenre, ami történt. Amikor a magyar avia­tika még gyermekcipőben járt, a Mátyásföldön sokat beszéltek egy bravúros repülőről, aki haj­meresztő mutatványokat produ­kált a néiők előtt. Ezek között állott nem kisebb hatalmasság, mint Magyagyarország kormány­zója és felesége is ott volt több ízben. A Főméltóságú Űr ajkát összeszoritva nézett a messze­­látóba és nagy figyelemmel kí­sérte a teljesen szokatlan mu­tatványt A Főméltóságú Asz­­szony és ezt megírták a lapok, később elmaradt a repülőtérről és a Kormányzó mondotta mo­solyogva. társaságának, hogy azért, mert nem tudja nézni a haláltmegvető repülőmutatvá­nyokat, amelyeket fia mutat be. Ez a vakmerő repülőtiszt csü­törtök dél óta Magyárország kormányzóhelyettese. Ha vala­mikor, csütörtökön nyitva vol­tak a rádiók az ország minden táján, hogy meghallgassák a pá­ratlan ritka és lelkes kormányzó­­helyettesi választást, mely az országgyűlés gyönyörű kupola­­csarnokában folyt le. A magyar közönség ma már teljesen in­formálva van a kormányzó fiá­ról, akit ez a nagy megtisztel­tetés ért. Mi most azokat az adatokat mondjuk el, melyek Horthy István életének fonto­sabb eseményeit vázolják. Vitéz nagybányai Horthy Ist­ván 1904-ben született Pólában, református vallású, nős. Közép­iskolai tanulmányainak elvég­zése után a budapesti József Műegyetem hallgatója leit és itt gépészmérnöki oklevelet szer­zett. Már műegyetemi hallgató ko­rában kezdett a repüléssel fog­lalkozni. Miután 1918 augusztu­sától az összeomlásig a fiumei haditengerészeti akadémia nö­vendéke volt, tehát katonai ki­képzésben már részesült, 1926- ban önként jelentkezett katonai szolgálatra és júniustól szeptem-A 100 éves VÁRY GELLERT Emíékbeszéd 2 A Váci Piarista Diákszövetség 1942. évi február 11- én tartóit összejövetelén mon­dotta-. Mátrai János érd piarista ház­főnök, igazgató, a V. P. D társelnöke. Vary Gell értnek a váci, vidéki és fővárosi lapokban megjelent 106 ter­jedelmes értekezésén és két fordított színművén (Váci lapokban 19, Szegedi lapokban 9, Veszprémben 4, 'Délibáb­ban 3, Jász-Kunságban 1, Kecskeméti lapokban 1, Kecskemét-vidéki Közlöny­ben 1, Katolikus Hetilapban 115, Sza­bad Egyházban 17, Autonómiában 7, Független Lapokban 9, Tanügyi Füze­tekben 1, Figyelőben 4, Jelen Korban 6, Magyar Koronában 3, Uj Időkben 7, Hétfői Lapokban 1) kívül 6 nyom­tatott eredeti müve van: 1. Huszonöt év a kegyesrend iro­dalmi életből: 1850—1875. (Vác, 1877.) 2. Rajzolatok a görög műveltség vilá­gából. (Vác, 1879.) 3. A magyar mű­veltség képei. (Vác, 1881.) 4. Arvalány­­haj. (Vác, 1882.) 5. Kalazanti Szent József, a kegyesrend. alapitója. (Vác, 1883. ) 6. Az irodalom bölcseleté. (Vác, 1884. ) Ezeket korlátolt számban saját költ­ségén adta ki. Két nagy fordított mű­vét: Az olasz irodalom történetét (Can­tu Caesartólj 500 ivén és A francia irodalom történetét (Doinogeottól) szintén 500 ivén 1873-ban felajánlotta a Kisfaludy Társaságnak, de ezek ki­adatlanul még mai is a Társaság le­véltárában vannak. Ugyancsak kéziratban maradt reánk két történelmi tanulmánya: 1. A cimbe­­rekről és 2. Csongrád múltjából; to­vábbá 10 olyan műve, melyek kegyes­­tanitórendi életével, vagy magával a piarista renddel vannak összefüggés­ben: 1. A kegyesrendi ujoncnövendé­­kek albuma. (Vác, 1874.) 2. A 17 ma­gyarországi társház. tollrajzi képével. 3. Szemelvények a kegyesi’endi irók műveiből. (Vác, 1874.) 4. A magyar­­országi kegyesrend mauzóleuma. (Vác, 1875. (Színes képekkel és tollrajzok­­kal. 5. A magyarországi kegyestanitó­­rend irodalmi munkálatainak évlapjai. (Vác, 1877.) 6. A kegy estani tórend ujoncnevelő magán-tanintézete. (Vác, 1878.) 7. A magyarországi kegvestani­­tórend főnökei. (Vác, 1881.) 8. A ma­gyarországi kegyesrend író tagjai 1850 -1880-ig. (Vác, 1882.) 9. 25 évi ta­nárkodásom. Preises ad usum quotidi­­anum Clericorum Regularium Pa|upe­­mm Matris Dei Sciiolarnm Piarum. (Szines miniatűr rajzokkal. Vác, 1873.) 10. Váry Gellert kegyesrendi tanár ön­életírása. (Fény és színezett képekkel. Vác, 1878.) Mindezektől teljesen elüt legutolsó műve, melyet olasz nyelven 1908-ban Rómában nyomtatott ki: Dizionario eti­­mologico — storico déllé antioliissime cese di Roma. Ebben az etimológiai szótárban már nem az óklasszioizmu­­sért lelkesedő Váryt látjuk, hanem va­lami nyitrai szlovákra ismerünk, aki a büszke olasz nép érzés-világa ellenére máir a római Traján-oszlop reliefjein is bálirjás tótot vett észre. bérig, majd 1927 júniusától szep­temberéig szolgálatot teljesített a magyar légierőknél. Ez idő alatt megszerezte a különböző repülő fokozatokat és mint pi­lóta egyik vadászszázadhoz nyert beosztást. 1929-ben nyerte el a repülőhadnagyi rendfoko­zatot. Évenként bevonult ezután is a légierőkhöz gyakorlatra s vadászszázadához vonult be 1938 szeptemberében, majd 1939 tavaszán és őszén is. 1939 ja­nuár óta tartalékos repülőfőhad­nagy. Műegyetemi tanulmányainak befejezése után hosszabb kül­földi utat tett. Tanulmányújáról visszatérve, 1930 november ha­vában a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak szolgálatába lépett szerződéses főmérnöki mi­nőségben. 1933-ban műszaki ta­nácsossá, 1935-ben helyettes igazgatóvá lépett elő és még ezévben megbízást kapott vezér­igazgató-helyettesi teendők el­látására is. 1935 november ha­vában miniszteri tanácsosi cím­mel ruháztatott fel. 1937 július havában igazgatóvá neveztetett ki, 1939 október havában pedig a vezérigazgatói teendők ellátá­sával bízatott meg. 1940 június l ével a m. kir. államvasutak igazgatóságának Ami már most irodalmi ipűveit il­leti, azokat egy kis kritikával is. kisér­hetjük. Váry Gdllért általában sokkal többre értékelte munkásságát, mint a tudományos vilá,g. Gondolatbeli gaz­dagságát ritkán tudta rendszerezni. Szertelen kitérései miatt tárgya néha homályossá válik. Mondataik olása hosz­­szú és nehézkes; stílusa nem mindig világos; szerette az erőltetett magya­rosítást (humanizmus = emberészet, . esztétika — szépészet, tantárgy = ta­­nitinány, tanítótestület = bölcselmi testület,, stb.). Várynak bekötött kézírásos művei gyakran saját tolirajzaival, szines fest­ményeivel vannak díszítve. Kétségtele­nül sokoldalúságára vall, hogy gyer­mekkorának kézügyességét férfi korá­ban tovább fejlesztette, de egészen bi­zonyos. hogy sem a szintén piarista Stech Alajost, sem Weigang Józsefet, sem a sokáig Vácott működött Ferenci Józsefet nem tudta felülmúlni. Itt em­lítjük meg himzésbeli készségét is, me­lyet édesanyjától tanult; ebben talán nagyobb elismeréssel találkozott. Vá­cott a noviciátusi oratóriumnak oltár­­terítéket, vánkosokat készített. A kecs­keméti kápolna részére piarista címer­rel díszített párnát, miseruhát és csen­­getyűbúzót hímzett. Szülőföldje tem­plomának különféle egyházi kézimun­kát küldött. A másik jeles tulajdonsága, volt: szó­noki készsége. Ebben kitűnő iskolája volt kecskeméti működésének hitszó­noklati beosztása. Sok olvasással ha­talmas szókincsre tett szert. A váci elnökévé neveztetett ki, 1941 július 4-én kelt legfelsőbb elha­tározással államtitkári címmel ruháztatott fel. 1940 november 13 óta Jász­­nagykunszolnok vármegye be­választása alapján a Felsőház tagja. Vitéz Horthy István, mint a m. kir. államvasutak igazgató­ságának elnöke, aránylag rövid működési ideje alatt számtalan­szor íanujelét adta annak, hogy a közlekedés problémáinak egyik legalaposabb ismerője s szolgálatát kiváló hozzáértéssel, nagy körültekintéssel és páratlan lelkiismeretességgel látta el, úgyhogy az államvasutak a mai rendkívüli viszonyok mellett a közlekedés terén ráháruló fel­adatoknak eleget tudtak tenni. Vitéz Horthy István élénk te­vékenységet fejtett ki az egye­sületi és sportéletben is, elnöke a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapnak, a Magyar Póló Club­nak és a Diákkaptár Szövetség­nek, társelnöke a Magyar Cser­készszövetségnek és alelnöke a Magyar Touring Clubnak. A közélet terén kifejtett érté­kes és eredményes munkássá­gáért megkapta a magyar érdem­rend középkeresztjét a csillag­gal. Tulajdonosa ezenkívül szá­rendbázban az adventi és nagybőjti prédikációkat sohasem engedte át más­nak. Alkalmi beszédekre is szívesen vál­lalkozott. Bőbeszédű természetét ak­kor sem tudta korlátozni, amikor más­nak kellett volna beszélnie. így maga felelt a vizsgázó helyett, amikor 1885 és 1886 között a rendi hittanárokat képesítő bizottságnak egyik vizsgáztató tagja volt. De legyünk tárgyilagosak. ítéletünk . szerint Istennek különös ajándékát él­vezte nagy szóbőséggel megáldott szó­noklataival. Életének legnagyobb örö­me az volt, hogy az 1898-ban Rómában megtartott generálisi gyűlésen elnöklő Paroccki biboros-protektort és Ricci Mór rendi generálist olyan hatásos la­tin beszéddel üdvözölte, bogy a bí­boros a gyűlést követő diszebéden jobbjára ültette. Rómában egyéb al­kalmakkor is dicséretesen kiemelte be­szédeiben a magyar színeket, mert 9 évig a magyar, osztrák, cseh-morva és lengyel rendtartományok képviselő­je volt a generálisi tanácsban (1904— 1913). * Az a kép, melyet eddig Váry Gellért­­ről nyertünk, csak úgy lesz tiszta és világos, ha magán életének egyéni szí­neit is ráfestem. A csongrádi szülőktől örökölt szorgalmat, rendet és tiszta­­ságszeretetet olyan magas fokban ápol­ta tovább, bogy ezek a tulajdonságok piarista tanár korában szinté szokatlan formában nyilvánultak meg. Szobainas, vagy takarítónő solia szobájába be nem léphetett. Nemcsak szobáit takarította, hanem lakása előtt léTvő folyosót is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom