Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-02-21 / 15. szám
0 2 váci hírlap mos magas külföldi kitüntetésnek is. Vitéz Horthy István 1940 április 27-én vette feleségül Edelsheim-Gyulai Ilona Mária grófnőt, Edelsheim-Gyulai Lipót gróf földbirtokos leányát Vitéz Horthy Istvánné igen élénk tevékenységet fejt ki a magyar szociális és jótékonysági mozgalmakban. Elnöke a Magyar Asszonyok nemzeti Szövetsége vasutas szakosztályának és társelnöke a MANSZ központi szervezetének. Néhány hét előtt Vácon járt s a váci asszonyok nagy kíséretében alakította meg a városházán a vasutas MANSZ-ot. A vezetése alatt álló szervezetek igen ered ményes és áldásos munkát végeznek, különösen a munkáscsaládok és gyermekek állandó intézményes támogatása terén. Már eddig is számos jelentős munkásjóléti intézmény létesült e szervezetek útján és számos VÁCI | egyházmegyei TAKARÉKPÉMZTáR a.T. Kagyoa Alapok és Alapítványok Kezelósége Elfogad betéteket könyvecskékre és folyószámlára a legmagasabb kamatozás mellett. — Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb lejáratra. — Idegen pénzeket vásárol, küi- és belföldi átutalásokat eszközöl jelentős munkás-szociális és gyermekvédelmi intézmény kiépítése van folyamatban. Vitéz Horthy Istvánné a MANSZ keretében folyó munkában állandóan tevékeny részt vesz és személyesen is köt és varr a MANSZ munkahelyiségeiben. A hivatalos lapban miniszterelnöki rendelet jelent meg a hadisegélyezésről. Eszerint a be vonult hadkötelesek támogatásra szoruló családtagjait abban az esetben, ha a bevonult a honvéd ség nem hivatalos állományában valóságos szakaszvezetőnél nem magasabb rendfokozatban teljesít katonai szolgálatot vagy közérdekű munkaszolgálatot. Hadisegélyben részesülnek rászorultság esetén a bevonult következő családtagjai: felesége, törvényes, törvényesített, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke, szülője, nagyszülője, mostoha, örökbefogadó vagy nevelő szülője, apósa, anyósa, unokája, testvére, mostohatestvére és testvérének teljesen árva vagy félárva gyermeke, házasságon kívül született gyermeke, házasságon kívül született gyermekének anyja. Hadisegélyt csak azután a családtag után lehet megállapítani, akit a bevonulás időpontjában a bevonult tartott el, vagy aki később jutott olyan helyzetbe, hogy eltartásáról a bevonultnak kellett gondoskodnia. Hadisegély ezzel az előfeltétellel is csak rászorultság esetében, vagyis akkor jár, ha a család megélhetése a bevonulás következtében A vezetése alatt működő szervezetek a harctéren küzdő ka tonák téli holmival való ellátása körül is szép eredményei dolgoztak. Vitéz Horthy Istvánnak és feleségének 1941 január 17 én fiuk született: ifjú Horthy István. nem látszik biztosítottnak. A család megélhetését általában nem lehet biztosítottnak tekinteni akkor, ha a család évi jövedelmének egy hónapra eső átlaga nem haladja meg 12.000 lakosnál nem nagyobb lélekszámú községben a havi 80 pengőt, 12.000 lakos nál nagyobb lélekszámú községben, megyei, vagy törvénybató sági jogú városban a havi 110 pengőt, Budapesten, Budafokon, Kispesten, Pestszenterzsébeten, Pestszeníiőrincen, Rákospalotán, Újpesten, Albertfalván, Csepelen, Mátyásföldön, Pestújhelyen, Rákosszentmihályon és Sashalmon a havi 160 pengőt. A hadisegélyhez minden családtag (gyermek, unoka) után 10—10 százalékot kell számítani. A hadis'egéiy összege a feleség után a bevo nult szolgálatának minden megkezdett hónapjára a következő: feleség után 12,000 lakosnál nem nagyobb lélekszámú községben 16 pengő. 12.000 lakosnál nagyobb lélekszámú községben, úgyszintén megyei vagy törvényhatósági városokban 20 pengő, Budapesten és az előbb felsorolt pestkörnyéki városokban és községekben 24 pengő. A többi családtagok után a hadisegély öszszege havonként 10, illetve 12 pengő. Abban az esetben, ha a Kik kapnak hadisef^élyt ? Tessék ezt a hivatalos tudósítást kivágni és eltenni, mert a közeli időben jó szolgálatot fog tenni mi marékpénztb! 1 4 Magyar Nemzeti Hank melléit is elye TírssmS# tterlUeti rfin jty íae» KoMSSítitíSjü-íér ÍTt. T«?S©fs?s*í as Alapítva: 1864 BETÉTEKE gyümöl C8őz te tü nk v ' ' í‘«WW» olcsón o,m _ folyósítunk/^ ¥ B A N K Ü Z L minden ágával foglalkozunk bevonult 1939 szeptember óta legalább kétizben teljesített katonai szolgáiatot és ennek időtartama a három hónapot meghaladja, a családtagok hadisegélye 50 százalékkal növekszik. A hadisegély iránti kérelmet a bevonult az illetékes csapatparancsnokságnál terjesztheti elő, de az érdekelt családtag is kérheti a hadisegélyt az illetékes községi elöljáróságnál. Äat Ui*á&tia- hétfős* A hétfői (február 23-i) este i/27 órakor kezdődő népművelési est műsora ez lesz: 1. Gordon András OTI főfelügyelő: Balesetelhárítási előadás. (Vetített képek és mozgóképek — hangos film leadásával — kísérve. 2. Hadnagy Tibor gimn. tanár: Magyar ének és magyar öntudat. (Közreműködik' a Piarista Gimnázium Énekkara.) 3. Kultúrfilm. —B—ESgg—Magi» lll^l^^m^llera«^eBSl !■ rrwm i'w Társaságba nem járt. Soha nem sétált. nem dohányzott, szeszesitalt nem ivott. Napi szent miséjének bevégzése után, hacsak iskolába nem ment, minden idejét olvasgatással, tanulással, Írással, rajzolással, hímzéssel, vagy — ritkán — fuvolázással töltötte. Minthogy ilyen zárkózott életmód mellett a világban mozgó ember életviszonyai ismeretlenek voltak előtte, teljesen megértjük, hogy bizonyos fonák különcködés volt tapasztalható viselkedésében, gondolkodásában és cselekedeteiben. Nagy gyönyörűségét lelte egyéni Ízlése szerint elrendezett két szobájában. A nappalit »szellemi«, a hálót »anyagi« szobának nevezte. A szellemi szoba egyik nagy könyvszekrényét »irodalom«, a másikat »történelem« felírás ékesítette. Szobabútorainak elrendezésében a hármas egység uralkodott, vagyis két egyforma tárgy között egy eltérő harmadiknak kellett lennie. Anyagi szobájában két ruhaszekrény között volt egy rekamészerű fényezett fadivány, melynek alsó fiókjában tartotta pokrócait és hímzett balálíejű lószőr párnáját. B fadiványon aludt és sohasem ruganyos, vagy puha ágyban. Vácról 1891-ben saját kérelmére történt távozásával, Nyitrán még 12 éven át a gimnáziumban tanítva (1891/92—1912/13), háromszobás lakást kapott. E harmadik szobának »Sanctuarium Musarum« nevet adott. Itt helyezte el — kényes - rendben — diszes kötésű könyveit, melyek fölött Homeros és Plátó egyforma szobrai között a valamivel kisebb Cicero szobra állott. B »Múzsák Szentélyének« mennyezete a csillagos görög kék-eget utánozta. Ebben a szobában jegyezgette össze Vácott ünnepelt 25 éves tanári jubileumát és konzultori tisztsége alatt (1888—1903) történt piarista »különlegességeit«, (rendtársairól irt magánjegyzetek) melyekről: Karcsú Arzén olyan lelkes szavakkal emlékezik meg Vác város történetében (Vili. kötet 122. lap). Váry Gell értnek különc természetét bizonyltja ruházkodása is. Télen — nyáron egy szál reverendában járt. Zsinóros attiláját csak rendkívüli alkalommal öltötte fel. Kalapot ritkán viselt. Alacsony termete, fürge járása mindenkinek szemet szúrt. Erős szervezete 70. életévéig sohasem roppant meg; ekkor rendes munkaköréből kikapcsolódva, nyugalmi idejét kérte, melyet még 16 évig élvezett. Ezen időre esik 191G augusztus 20-án Nyitrán, teljesen zárt körben megtartott aranyiniséje. Nem hagyhatom említés nélkül azt a különleges módot, mellyel ezen a napon ünnepi ebédjét elfogyasztotta. Bár ez a világ természete miatt e kívánsága élői kitérni nem lehetett. Ezen a napon az étteremnek egy elkülönített asztalánál foglalt helyet, melyre fatányért -és fakanalat helyezett annak emlékére, hogy az ősmagyarok is ilyen evőeszközökkel ettek. Aszta,hitói néhány méternyire a cigányzenészek foglaltak helyet. Étkezésekor minden fogás után egy-egy régi magyar nótát dalolt el, melyet a zenészeknek kellett azonnal ismételniük. Amikor végé volt az étkezésnek, fürge lépteivel felvonult emeleti szobájába, levetette reverendáját, felöltötte zsinóros attiláját, melynek oldalzsebjéből sallangós dohányzacskó lógott ki; fejébe vágta pörge kalapját, azután egyik kezében fokost, másikban egy makrapipát tartva, ellenzős, zsinóros nadrágjában és rojtos csizmájában viszszatért a refektóriumba. Itt a cigányok kíséretében sorra eldúdolva azokat a magyar ijót-ákat, melyeket kicsi korában az istenes Váry mamától tanult. Végezetül fiatalos kedvvel néhány régi táncmozdulatot végzett, mely után rövid szónoki beszéd keretében kijelentette, hogy többé életében nem dalol; majd csizmája sarkát katonásan összeütve. Liszt Ferenc gyászindulójával a zenészek felkisérték szobájába. Ez volt Váry Gellért életének utolsó vígkedvű fellobbauása. A rendkívüli idő szomorú eseményei: a háború borzalmad, a frontbomlás, az ország feldarabolása, a csehszlovák köztársaság megalakulásával bekövetkezett zaklatott élet, mind-mind előidézte azt, hogy testi és szellemi ereje egyre fogyott. Bár jóval előbb irta Az idő c. költeményét, melynek utolsó versszakában „Elismerem mindig, hogy itt e világban Sok megtörténhetik amúgy bolondjában ; De azt nem gondoltam, Isten úgy segéljen, Hogy engem az idő ilyen csúffá tegyen“. (Árvalányhaj c. versgyűjteményéből.) Az elnyomatás kegyetlen kínzó érzése állandó rettegésben tartotta. A rendházba is betelepült csehek miatt már szobájában sem érezte magát biztonságban. Megrokkant szervezetével 84 éves korában mégis megérhette, hogy gyémántmiséjét Cserhelyi Sándor házfőnök segítségével bemutathatta, mely után lelkileg teljesen felkészülve, 86 éves korában: 1926. február 16-án jobblétre szenderült. Tetemei jelenleg ugyan az elszakított ősi Nyitrán nyugosznak, de erős a reményünk, hogy nemsokára épen úgy magyar földben fog pihenni, mint hírlapíró váci kortársai: Karcsú Arzén, Eindura (Farkasfalvi Imre) és Ompolyi (Mátrai Ernő), akikkel együtt örökre bevéste nevét Vác város kultúrtörténemagáról azt mondja: tébel (Tragor Ignác dr: Feltűnt és eltűnt Alakok. 7. oldal.) VÁROSI FII- MSZINHÁZ Szombaton 4, 6, 8 órakor Vasárnap 2, 4, 6, 8 órakor Kék hold völgye Fantasztikus történet hat fejezetben Ronald Colman, Jane Wyaftf, Edward Horton, H. B. Warner 20 fillértől 90 fillérig. — Jegyrendelés a pénztári órák alatt telefonon is: 201. Ö N Filléresen Szerdán és csütörtökön NEM VAGYUNK ANGYALOK c. vígjáték J Ö N