Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-07-29 / 60. szám
56. évfolyam 60. szám Vác, 1942 július 29 Fo 1 it i K a i és társadalmi hetilap Megjelenib hetenKéot Kétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI ÄRA* Helyben egy negyedévre ........ Yidéken egy negyedévre..................................... jglgyea szám ára . ..................................... . 8 P — f 3 P 50 f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADŐ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSE® ES KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utoa és Ceányi-^&é sarkán. Telefon1» 1T. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-Mc díjszabás szerinti. — Hirdetések díja előre fizetendői Kereskedőt, iparost, és a nagyközönséget érdekli: Kihirdették az új záróratörvényt KISS PÉTER... Láttam öt egy orosz erdő szélén, Messze távol, Talán a világnak végén. Géppuskával rohant előre Egy kopár, hófedte dombtetőre... Szemében égett a virtus, a tűz. Társai követték, A lőszert utána vitték. Ropogott a fegyver Vadon . . . Ő büszkén ott állt A domboldalon. Nézett előre, jobbra, balra, Mint lesben álló vadász A közelgő fenevadra . . . Előtte lapult fegyvere, Körötte feküdt néhány embere. Epedve várták, Mikor jön már a pillanat, Közelgett az esi Bíborvörös palástban, Ő még ott állt a dombon, De már csak egymagában. Derék honvédek kezében Örökre elnémultak A fegyverek . . . Egy leégett viskó szélén Sikongva kereste anyját Egy elhagyott muszkagyerek... Géppuskája még ekkor is Szilajul kattogott, Majd hirtelen ez is Elhallgatott. Földreborulni láttam öt, Ellenség lepte el a dombtetőt... Sírjának éke ma egy feszület, Jelképe annak, hogy van még Magyar katonabecsület. Lelkét hazavitte hullámain az éter. Jegyezzük meg nevét: Kiss Péter . . . Kiev, 1942 V. 12. Ezt a szép verset Bogányi Károly vezérőrnagy, az oroszországi magyar megszálló csoportok parancsnoka irta. Ismeretesek a vezérőrnagy és a VSE szép kapcsolatai. Fiatal korát a VSE-ben sportolta át és ma is baráti viszonyt tart fenn sporttársaival. Ezt a verset ő küldte, hogy a VSE valamelyik családi estélyén szavalják el. Örülünk, hogy már most bemutathatjuk olvasóinknak. Az Országos Törvénytárban július 19-én jelent meg az 1942. évi VI. t.-c. az üzleti záróráról. A törvény a kihirdetés napját követő 90. napon lép hatályba és ezzel egyidejűén hatályát veszti az e tárgyban intézkedő 1913. XYVI. t.-c., az 1921. XXXVII. t.-c., az 1889. XXXX. t.-c. 74. §-a és az 1922. VII. t.-c. 62. §-a harmadik bekezdésének harmadik mondata. Az új törvény szerint nyilt árusítási üzletet kis-, és nagyközségekben köznapon reggel 6 óra előtt kinyitni és este 7 órán túl, szombaton este 8 órán túl nyitva tartani nem szabad. Törvényhatósági jogú és megyei városokban olyan nyilt árusítási üzletet, amelyben kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert vagy tüzelőanyagot árusítanak, köznapon reggel 6 óra előtt kinyitni és este 7 órán túl, szombaton este 8 órán túl nyitvatartani, egyéb nyilt árusítási üzletet köznapon reggel 7 óra előtt kinyitni és este 6 órán túl, szombaton este 7 órán túl nyitvatartani nem szabad. A törvény rendelkezései szem- ponjából nyilt árusítási üzletnek kell tekinteni azt az üzletet is, amelyben kizáróan továbbáru- sitók részére szolgáltatnak ki árut, de az ilyen üzletet reggel 7 óra előtt kinyitni és este 6 órán, szombaton délután 2 órán túl nyitvatartani nem szabad. Gergely-naptár szerinti ünnepnapon, ha az nem munkaszüneti nap és Nagypénteken a nyilt árusítási üzleteket déli 12 órán túl nyitvatartani nem szabad. Zárórán túl az üzlethelyiségbe új vevőt beengedni nem szabad, olyan vevőt azonban, aki a záróra előtt érkezett az üzlethelyiségbe, a zárórán túl legfeljebb 15 percen belül szabad kiszolgálni. Nyilt árusítási üzlet nyitásának és zárásának időpontját az illetékes hatóságok a keret szűkítésével vagy tágításával is megállapíthatják. Egy-egy vármegyén belül azonban a kis- és nagyközségek területére az üzletek nyitásának és zárásának időpontját azonosan kell megállapítani. A megállapítottnál korábbi üzletnyitási és későbbi üzletzárási időpontot csak abban az esetben lehet megállapítani, ha egyidejűén az üzleteknek a déli órákban legalább olyan hosszú időn át való zárvatartását rendelik el, amelynek tartama megfelel a törvényben megállapított árusítási idő alatt és után lehetővé tett árusítás időtartamának. Az üzletnek a déli órákban 3 óránál hosszabb időn át való zárvatartását nem szabad elren delni. A zárvatartás idejének a déli 12 óra és délután 4 óra közötti napszakba kell esnie. Az üzletekben a kötelező zárvatartás ideje alatt a zárórát követő 15 percen túl az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni nem szabad. Megengedi a törvény, hogy — a munkaidőkorlátozások kivételeihez hasonlóan — kivételesen, az elkerülhetetlenül szükséges mértékben az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt is szabad foglalkoztatni az alkalmazottakat, de ezt, indokolással, köteles a munkaadó 24 óra alatt az elsőfokú iparhatóságnak bejelenteni. Egy- egy naptári évben azonban ösz- szesen legfeljebb 14 napon át szabad az alkalmazottakat az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatni. Külön intézkedik a törvény a kizárólagos pálinkamérések és bortermelői kimérések, nyilvános étkezőhelyiségek zárórájáról, valamint a géperejű járóművek üzembentartásához szükséges anyagoknak piacon, téren, úton vagy utcán való árusításának idejéről. A törvény hatálya a kizárólagos dohányárudákra nem terjed ki; ezeknek az üzleteknek zárórája tekintetében a pénzügyminiszter intézkedik. A törvényt egyébként a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a vendéglők, a kocsmák és kávéházak tekintetében a belügyminiszter az ügykör szerint érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre. A végrehajtás ellenőrzése céljából az illetékes miniszter munkaadókból és alkalmazottakból álló ellenőrzőbizottságok alakítását rendelheti el. A kereskedelemügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértésben, közérdek által indokolt esetben átmenetileg és ideiglenesen az üzleti záróra tekintetében a törvénytől eltérő rendelkezéseket is tehet.-------———TV«————.m Egy öreg jegyző tragikus halála Drégelypalánkon egy késő esti teher- vonat elgázolta és darabokra tépte Szőke Károly 68 éves nyug. jegyzőt. Szőke váci származású volt, Standingernek hívták és a váci gimnáziumban végezte el tanulmányait. Innen ment a jegyzői tanfolyamra és nemsokára Nógi'ád- megyében helyezkedett el. Most má.r több éve nyugdíjban volt és Drégelypalánkon lakott. „fi város húsellátására mindent kövessenek el“ Említettük, hogy a lakosság húsellátása érdekében a polgármester rendelkezéseket fog tenni. Most megkaptuk a polgármester felszólítását, amelyet minden mészárosnak kikézbesitet- tek. A rendelet igy szól: Az alispán úr 39.688/1942. kig. sz. rendeletével felhatalmazta a városok polgármestereit, hogy a húsellátás biztosításának érdekében szükségesnek látszó különleges intézkedéseket tehessenek és a marhahús mérések kezelésének hatósági ellenőrzését is elrendelhessék. Ennek alapján felhivatnak a mészárosok, hogy a város húsellátásának biztosítására mindent kövessenek el és a kimérésre kerülő húst elsősorban a helybeli lakosság szükségleteinek fedezésére fordítsák. A közönség a vágóhídon történt vágásokról a városháza kapualjában levő hirdetési táblán kifüggesztett közlemények útján értesül. Kérdeztük Ma jer Józsefet, a váci húsiparosok elnökét, mit fognak tenni. A közönségünket. érdekelni fogja a válasza: — Semmit sem tudunk tenni. Most érezzük^ hogy milyen hátrány három megye határán lakni, Nógrád, Hont, Ears tele van marhával és nem tudunk egyetlenegyet sem kihozni. A kis Szendehely azelőtt egy héten nem tudott eladni egy fél marhát, most szombaton négy marhát vágott le. A nép dúsla- kodik marhahúsban ott és a váciak kijárnak marhahúst vásárolni. Nem kellene mást tenni csak a polgármester úr eszközölje ki a közélelmezési minisztériumban, vagy a vármegyék alispánjainál, engednék meg, hogy marhát hozhassunk ki Vácra. Mindjárt lenne elég marhahús Vácon. De igy? Bejárhatjuk Gödöllő, Cinkota, Aszód vidékét, onnan a marhát mind Budapestre viszik, nem tudunk vásárolni. Kérjük, hogy segítsenek nekünk és akkor mi egész bizonyosan el fogjuk látni Vác lakosságát marhahússal. Balogh Ferenc utódja Rendkívül érdeklődés mellett tartotta meg a fóti református egyház vasárnap a lelkészválasztást. A választás egyházi vezetője Kónya Gyula vác- hartyáni lelkész volt. Beadtak összesen 560 szavazatot. Ebből 373 Madarász Lajosra és 187 Biczó Károlyra esett. Eszerint 176 szótöbbséggel Madarászt választották meg. A választás ellen 15 napon belül felebbezéssel lehet élni s igy az új lelkész beiktatására csak augusztus második felében kerül sor. Madarász Lajost, az új fóti református lelkészt a környék egyik legtehetségesebb szónokának, legagilisabb lelkipásztorának ismerik, akit a felsőbb egyházi és világi hatóságok is nagyra- becsülnek.
