Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-12-12 / 93. szám
2 Vi A Q l Hl I R 13 A P A háromszázéves Pázmány Kornis Gyula előadása A Katholikus Lyceum dec. 5-i „adventi est“-jén Hanauer Á. István dr megyéspüspökkel és Xnczédi-Meiszner János dr polgármesterrel az élén minden eddigi méretet felülmúló számban jelent meg Vác intelligenciája, hogy meghallgassa tudós képviselőjének s régi, népszerű lyceumi előadójának megemlékezését Pázmány Péterről. Pázmány katolicizmusa Pázmány lelkivilágának középpontja kora ifjúságától kezdve a katolicizmus. Egész szellemi valója ennek diadalravitelét szolgálja. Kevés ember látta oly világosan már fiatal korában életfeladatát s a célra vivő eszközöket, mint Pázmány. Hivatását a katolicizmus régi erejébe való visszaállításában látja. Bár korának legkiválóbb hittudósai közé tartozik s a gráci egyetemen nagyhatású tanára, túláradó tevékenységi vágya a katedráról a vallási és politikai küzdelmek szinterére hajtja. Már harmincéves korában felismerik elöljárói nagy tehetségét és kormányzásra való rátermettségét. Hittérités szóval, tollal és iskolával Grácból hazatérve nagy ener giával veti magát bele a hittérítői munkába. Forgách érsek udvarában nagy része van a magyar katolicizmus újjászervezésében. Nem erőszakkal, hanem szóval és tollal, elsősorban pedig iskolázással akarja a lelkeket egyházának visszahódítani. Legelső feladatának tartja, hogy a papkéüzést előmozdítsa. Először Rómába küld több papnövendéket, majd megalapítja a Pázmáneum bécsi papnevelő intézetet. Ez volt legkedvesebb intézménye, melynek apró- cseprő ügyeivel élete végéig nagy szeretettel foglalkozott. Jövedelmének kétharmadát iskolákra, elsősorban a papképzésre fordítja. Gondja van a leánynevelésre is: e célból telepit! Po zsonyba az angolkisasszonyok rendjét. Művelődési alkotásaira az VÁCI EGYHÁZMEGYEI TAXARÉKPÉKZTÁR KJ. Kegyes Alupltvjinyoli KezelfiaAg« Elfogad betéteket könyvecskére és folyószámlára a legmagasabb kamatozás mellett Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb lejáratra Idegen pénzeket vásárol, kül- és belföldi átutalásokat eszközöl egyetem alapításával teszi rá a koronát. Már rég érezte egy olyan magasabbrendű művelődési gócpont hiányát, ahol olyan ifjak nevelkedhetnének, akik az országot lesujtottságából a szellem erejével lesznek hivatva fel; meini. Szent és szükséges alkotásnak tartja az egyetemet. Alapítása is személyiségének legbenső forrásából, vallásos értéktudatából fakad. Első indítéka az alapítólevél szerint a katolikus hit terjesztése. Pázmány magyarsága Az egyetem alapítása második indítéka „Magyarország műveltségének emelése“. Hangsúlyozza hogy az egyetemet „a iesulytott hazánk jólétére“ alapítja. Ez is mutatja, hogy személyiségének másik kútfeje igaz magyarsága. Másik célja, emelyre egész lelki mivoltával tör : a magyar nemzet felemelése. A katolicizmus és a magyarság értéktudata, eszményei és cselekvési indítékai lelkében a legbensőbben egyesülnek. Pázmány tősgyökeres magyar, fajának egyik legszebb kivirágzása. Fiatal éveit külföldön töltve európai látókörre tett szert. A szomorú ellentét csak fokozott munkára ösztönzi. Magyarságát megőrzi s hazatérve úgy ir, mintha mindig hazájában élt volna. Azt tűzi ki célul, hogy fordításait úgy oi vassák, mintha először magyar ember magyarul irta volna. Izzó íajszeretet jellemzi : az egyházban is mindig megvédi a magyar érdekeket. Tiltakozik, hogy kihalt magyar szerzetek monostorába idegen szerzeteseket telepítsenek. Megakarja akadályozni nemes ifjaknak a jezsuita rendbe tódulását, nehogy főrendű családaink kipusztuljanak. Rómában szorgalmazza a magyar szenteknek a misekönyvbe és breviáriumba való beiktatását. Büszkén vallja, hogy családjának nemessége még Szent István korára nyúlik vissza. A jezsuiták kiűzetését épp a nemesi jogokra való hivatkozással tudja megakadályozni az országgyűlésen. Egyik kultúrpolitikai alap- gondolata : katolikus magyar intelligenciát keli teremteni, hogy ez öntudatosan vezesse az országot a keresztény világnézet szolgálatában. Ennek főeszköze a magyar nemes ifjak kiművelése volt. Ezért alapítja a nagy- szombati nemesi konviktust. Később gondoskodott a nem nemes ifjak kiképzéséről is. Pázmány magyar politikája Pázmány éles szeme meglátta, hogy a magyarság két malomkő közt őrlődik. Az egyik a török, a másik a német hatalom. A végső cél a török kiűzése —de erre csak a Habsburg-ház segítségével kerülhet a sor. A történelem igazolta Pázmányt. Nem rokonszenvez a szabadkirályválasztással. Pázmány úgy tartotta, hogy ez már hatalmas országokat tett tönkre. Az csak a török malmára hajtaná a vizet, aki már hasonló esetben „mind a két félt letapodta és az két pörös között ő harmadik maradt nyertesen“. Meggyőző- déses hive a Habsburgoknak. Mert szerinte olyannak keli lennie a magyar királynak, aki „ az magáiból oltalmazhassa országunkat és a keresztény fejedelmek atyafiságával oly erős legyen, hogy segítséget remélhessen, ha a török ránk rohanna“. Tudja, hogy hazánk a maga erejéből „az két hatalmas fejedelemség közt“ nem tud fennmaradni. Pámány politikájának sarkalatos pontja a béke. Erről leve leinek egész serege tanúskodik: a pápához, császárhoz, az erdélyi fejedelmekhez. Igaz, hogy lelkének alaptermészete a harciasság : de szenvedélye fölött szuverén módon uralkodott józan esze és nagy akaratereje. Épp ezért életének tragikus vonása, hogy egész élete folytonos háború vagy az ettől vaió aggódás közepette telik el. Keserű szemrehányást tesz Bethlennek, hogy örökös háborúskodásával „esztelen merényletet“ követ el „a szegény megromlott és fogyaték darab haza ellen“. Ha nekÜDk nem fáj saját nemzetünk fogyása, romlása, nem tudom kinek fájhat —kérdi fájdalmasan. Pázmány eairópai politikája Pázmányt hazájának sorsa indította arra, hogy magas primási tisztségét és az uralkodónál élvezett tanácsadó helyzetét felhasználva az európai béke útját egyengesse. Rómába irt levelében szomorúan állapítja meg. hogy „a fejedelmek Európát közös harctérré változtatták — s noha mindnyájan óhajtják a. békét, mégis mindnyájan a háborúba sietnek“. Mintha csak a mai világpolitikai helyzet leírását olvasnók ! Ennek az ellenségeskedésnek a nevető harmadik: a kereszténység ellensége látja csak a hasznát. Ugyanis a harminc éves háború éppúgy a török malmára hajtotta a vizet, mint a világháború a bolsevizmusnak! Egyenesen a pápát szólítja tel, hogy mint a nemzetek közös atyja, békét kezdeményezzen. Egész népszövetségi tervezetet gondoi ki, a pápa főségével, szankciókkal, az örök béke szolgálatában —abban a korban, amely még a mienknél is kevésbbé érett meg e gondolatra. ® Hét szelvény beküldése elless nében ingyen adjuk a VÁ \ VÁCI KÖNYV & c. karácsonyi ajándékunkat! a isa(siiGBnasEieiHaQ»sEsiigiG!HBiiaB ——-------------8AJAT SZÉKMAKAHAií ;; ■, VÁCI TAKARÉKPÉNZTÁR .4 Magyar IVemzeü JBamk £9 nscliékhelyft Väe, Konfttiuitln-tér 15. Telefou: 63 I Kölcsönöket, kedvező feltételekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki © Exportálók r&Msére tannsitTányotí feladásra VAo és fefti-ttyéteére iliíilllilllíiíii! Ágoston szerint a boldog élet az igazságon érzett öröm : Pázmány egész életében vallásának és nemzetének igazságát kereste, melynek abszolút értékéről lelkének minden szálával meg volt győződve. Kitörő tetszés fogadta a Páz- mán-egyetem volt rektorának mélyenszántó, érdekes tanulmányát, amely nagyszerűen belevilágított Pázmány lelkivilágába s meggyőzően mutatta ki, hogy milyen szép harmóniában egyesült benne vallásossága magyarságával. Különösen érdekesen hatottak azok a részletek, amelyek párhuzamba állították Pázmány korát a mienkkel. Ezután V. Nell Margit szép énekszámai következtek: Mas- sanet Elégiája és Lavotta Szerenádja. A közönség meleg tapssal hálálta meg a gyönyörű éneket. Végül Bayer János prior mondott köszönetét az értékes előadásért és a szép énekért. Pázmány jelentősége Pázmány írói és teremtő szellemének csúcsa a maga korában a legmagasabbra emelkedett. Csak a legnagyobb csodálattal és tisztelettel adózhatunk hatalmas egyéniségének, akiknek szuggesztiv értékkisugárzása nemcsak környezetét olvasztotta meg viaszként, hanem háromszáz év távlatából is mélyen hat nemzetére. Szent Pesovár Ambrus arcképe A Váci Piarista Diákszövetség választmánya december 15-én, szerdán délután fél hat órakor a budapesti piarista gimnázium tanácstermében gyűlést tart. Tárgy: néhai Pesovár Ambrus arcképének 1938 január 12-i ünnepélyes leleplezésének előkészítése. Ülés után rendes havi ösz- szejövetel a Carltonban. VÁROSI FILMSZÍNHÁZ Szombaton 4—6—8, vasárnap 2—4—6—8 órakor 20—70 f-ig Marlene Dietrich: ANGYA
