Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-08-29 / 63. szám

VÁCI HÍRLAP ságunk egy összetartóbb sző­kébb köre, mely eddig is büszke volt arra, milyen pompásan tud­ják férhez adni mindenkor kö­zös flamméjukal! Legutolsó dia­dalünnepüket most ülik, mert megint sikerült közösen Térhez adniok egy nagyszereimet... — Mennyi titokzatosság! De valami olyat, ami, nevekről szá­mol be! — Emlékeznek-e Kállay Ubu- iékra, kik a mai dr Kestler házi­ban laktak hosszú ideig? A volt főispán és országgyűlési képvi­selő akkor azért lakott közöt­tünk, hogy gyermekeit iskoláz­tassa. Volt egy gyönyörű lánya: Ágota. Olyan volt, mint egy feslő rózsabimbó. Ha minden nőnek olyan teint-je volna, mint neki, az arcfestékeknek nem volna ke­lendőségük. És a szem ... A régi görög költők ilyen szemet dicsőí­tettek. Mikor elköltöztek Vácról, azt hallottam, hogy bridzs-sza- lont nyitott Budapesten. Mosít újabb hir jött róla: férjhezment Kállay Tamáshoz. Az ifjú férjet talán nem is kell bemutatnom. V olt országgyűlési képviselő, leghíresebb vadász az ország­ban, övé Budapest különleges­ségi trafikja, hires műgyűjtő; a Iíállay-csaiád legismertebb alak­Több mint gyermekruhából választhat Iskolaml előírás szerint Ténylegesen dús raktár Zilzernél Gyalog többé sohse mék, Itt a Wonder Csoda-gép! Itt a gyári lerakat, ahol részletre is rögtön kaphat! k Ezenkívül még állandóan 10 — 12 különböző, más príma márkás női-, férfi- és gyermek­erékpá rok vannak és olyan szépek, hogy választani alig lehet. Vele menni és részletre megkapni annál könnyebb! Alkatrészek és friss gumik óriási mennyiségben rak­táron! Kerékpárokat szak­szerűen és leggyorsabban javitok! — Mérlegek és súlyok állandóan raktá­ron! Mérlegkölcsönzés filléres árbanl Autogén- heggesztés felelősséggel Blunár Istvánnál, Csáky Károly-út 38. Oxfordista leányiábor Tahiban Kevesen ismerik azt a szép mozgalmat Vácon, amely Angliá­ból, Oxfordból indul ki. Pro­gramjuk, hogy a világ nagy problémáit csak saját magunkon keresztül lehet megoldani, csak a magunk életének megjavításá­val segíthetünk az egész embe­riségen. Az elmúlt két héten en­nek a gondolatnak jegyében 36 fiatal leány tábort ütött Tahi­ban, hogy a magük életében ér­vényesítsék az oxfordista elve­ket. A tábor kis része ennek a megcsonkított országnak, de benne meg volt kicsinyben min­den, ami ma Magyarországon kérdés és probléma. Bészlvevői utolsó napon meglátogatták vá­rosunkat is, ahová igy a nagy nyugati nemzeteknél oly elter­jedi szellemi mozgalom rajtuk keresztiiI elérkezelt. rep jut a közönségnek. Jöjjenek tehát minél nagyobb számban, űzzék, biztassák a győzelemre a csapatot, akkor is, ha kezdetben a játék esetleg nem megy jól. Ne várják, mig a csapat lelkesíti'fel őket, hanem ők lelkesítsék már az első perctől a fiúkat. A két tényező együtt: a. csapat tudá­sa s közönsége biztatása ismét nagy eredményeket fognak szül­ni Ezeket mondta Ottó dr a baj­noki rajt előtt. Tehát semmi baj nincs, a csapat startrakész s mi is kiáltjuk' a nagy VSE táborral együtt: Hajrá VSE! dincsérek zászlóik a váci Siáziulajdonosoknak ? v> (Levél.) Mélyen tisztelt Fő- szerkesztő úr! Szent István nap­ja elmúlt s ismét szomorúan ál­lapíthattuk meg, hogy a váci háztulajdonosok ez évben is túl­nyomórészt elfelejtették (?) fel­lobogózni házaikat. Nagyon szó- * morú ez, Főszerkesztő úr, külö­nösen most, a jövő évi nagy eucharisztikus-kongresszus kü- * szöbén, amikor nap-nap utánis- tápolják az újságok hazafias ér­zésünket s amikor nagy kirá­lyunk ünnepét ez évtől már nem) * egyedül a katolikus egyház ün­nepli s végül: amikor a kötele­ző fellobogózásra törvényt is hoztak! A legsúlyosabb kritika sem elég enyhe ennek a szomo­rú tünetnek ostorozására! Sze­rény véleményem szerint legkö­zelebb a Háztulajdonosok Egye­sülete hívhatná fel tagjait —pó­tolva ezévi mulasztását — a há­zak illő (már nem is imereim) Ír­ni, hogy: kötelező!) fellobogó­zására. (Aláírás.) HasznáEt és új tankönyvek kaphatók, az összes iskolai író- és rajzszerek legolcsóbban beszerezhetők i özv. Völgyi Jánosné könyv- és papirkereskedésében, Vác, Kossuth-utca és Kossuth-tér sarok. AZ, 19 Rácz Pál-u. 6. sz., mely áll 3 szoba, üzlet-, pince- és raktárhelyisé­gekbol ELADÓ Bővebbet: Márkus Jenőnél, Hattyú-u. 57 . Műhelyáthelyezés! Tisztelettel értesítem a nagyrabecsült vevőimet, hogy műhelyemet Vác, Beniczky-utca 5. sz. alól szeptember hó 1-töl i Széchenyi-u. 31 sz. alá helyezem át, „Irma divatszalon11 n néven. Megrendelőim = további támogatását kérve =§ maradok teljes tisztelettel =§ Ozv.Gábriel Jánosné | IBM Hajrá Vasárnap ismét megindul a íiitball-nagyüzem. Isimét {megele­venednek a pályák. Bajnokcsa­patunk idei startja elé a szokott­nál is nagyobb érdeklődéssel te­kint a hatalmas VSE tábor, hi­szen most már ne,ín a szokott ellenfelek közt, hanem új kör­nyezetben, a felerősített II. li­gában indul csapatunk. Ez al­kalomból időszerűnek tartot­tunk néhány kérdést intézni a VSE intézőjéhez, dr Ottó Ká­rolyhoz. — Annyi mindent beszelnek a VSE bajnokcsapatának állítóla­gos felbomlásáról, helyesebben egyesek kiválásáról. Mi az igaz­ság? — Nyári kacsa. Felbomlásról szó sincs. Amiért egy játékost egy másik klub szurkolói sze­retlek volna a maguk csapatá­ban látni, azért még bomlásról beszélni nem lehel. Ez az óhaj is azonban csak óhaj maradt, mert az a hatalmas erkölcsi erő, mely évtizedek küzdelmeiben ko- vácsolódott acéllá a Váci Sport Egyesületben, ezúttal is, mint mindig, megingathat all annak bi­zonyult s mire elérkezik a start ideje, csapataink legerősebb ösz- szeállitásukban várják a jelt az újabb küzdelmekre. Ez mindig igy volt a múltban s igy lesz a jövőben. Ha történnek is néha oly dolgok a holtszezonban, amelyek néhány vérmes ellen­drukker fantáziáját felcsigázzák s a fentebbi kérdés feltevését ta­lán megokol ttá teszik, azok csak múló jelenségek, melyeknek semmi jelentőségük nincs. A VSE minden tagjában ott gyö­kerezik mélyen a klubhűség, melyet ideig-órákig eltakarni ugyan lehet, de kiirtani soha.- Nem ismerjük a II. liga erejét a KÖLASz-hoz viszonyít­va. Körülbelül hol van a VSE helye?- Erre csak a bajnoki mér­kőzések fogják megadni a vál- laszt. Nem kétséges, hogy ez a csoport sokkal erősebb, mint a KÖLASz volt, hiszen csupa nagy csapat nyert ide beosztást és a gyengébbek is erősítenek, de nem tartom őket legyőzhetetle- neknek. A VSE csapata is az erősek közé tartozik s a VSE szivei sem félteni, (mely imár annyiszor diadalmaskodott és melynek elsöprő ereje sokszor a nagyobb tudású csapatokat is megadásra kényszeri tette már. Minden bajnoki pontért küzdeni fogunk s ha azt valaki el akarja tőlünk vinni, hát vigye, ha tud­ja! Könnyen nem fogja! — Tekintettel a II. ligára, lesz-e erősítés s milyen remé­nyekkel ind it a VSE? Az erősítés belülről jön. A bajnoki győzelemből fakadó ön­bizalom maga is erősítés, első­sorban pedig a játéktudás fej­lesztése s az utánpótlás nevelése a cél. Ez pedig jó eredménnyel folyt, semmi okom feltenni, hogy a jövőben ne igy legyen. Hogy külső erősítés lesz-e, arra nem tudok felelni, mert a VSE, mint társadalmi egyesület, e tekintet­ben nehéz helyzetben van. Aliiig egy vállalati csapatnál játékos- szerzés formájában nyilvánul az erősítés, addig nálunk a na­gyobb lelkesedésnek kell az erő­södést jelentenie s itt nagy sze­ja. Az esküvő egész csendben Budapesten a Szent István-bazi­likában volt.- Most pedig következik ... — Most következik egy bájos történet a Vese közismert kedves Üdvöskéjéről, az aranyos kis Kövinéről. Vajha úgy tudnám elmondani, ahogyan történt, semmit hozzátéve, scmimlt el nem véve, hisz úgy szép és igaz tör­ténetem. Köviék házasságkötésé­nek napja nevezetes dátum: ame­lyik napon megbukoít a kommün abban az órában léped ki a bol­dog Kövi István a templomból, oldalán egy gyermeklánnyal, ki e perctől kezdve hitvese. Szó, ami szó, a városházán, ahol a kis aranyos do'gozo't, nem akar­ták elhinni, hogy ilyen gyereket is az oltár elé engedjenek ... Szó, ami szó, az idő hogy eljár, cse­rebogár, sárga cserebogár . . . Magduska is felnőtt és elérte azt a kort, melyben édesanyja korát meghazudtoló bátorsággal ki­mondotta a boldogító igent . . . Ennek következménye tehát, hogy egy jól öltözött, csinos fia­talember illendően először a nagymamánál jelent meg és fé­lénken elrebegte, hogy ő és Mag­duska szeretik egymást, legyen pártfogójuk a szigorú szülőknél és szerezze meg áldásukat, mert, bizony Isten, ők egymás nélkül nem is tudnak élni! A jó nagy­mama, mint azt a imleséskönyvek oly bölcsen megírják, megértő mosollyal fogta kézen kedves unokáját és a reménykedő fiatal­embert, azután vitte őket a mi fő­sein sejtő Köviék elé Zsolnáik­ba. Az is érdekes, hogy szep­temberre lesz az eljegyzés (ha a fiatalok jól viselik magukat), de még érdekesebb, amit az ara­nyos Köviné súgott halkan az ura fülébe: — Édes apukám, hát én most már megöreged­tem ?... — Ne siessen, kérünk még ilyen bájos történetet. Kinek viszi karján gyönyörű virágait? — No hallják, nem tudják ki­találni? Aki ilyen bájosan tud készülni legjobb szerepére, a vá­ros majdan legfiatalabb nagyma­mája szerepére, az kapja tőlem most virágaimat. Az aranyos Kö- vinének, ki báltermekben is ver­seidre kel a fiatal lányok üde keelvességével, a jövő nagyma­májának adom virágáijmiat... Ég magukkal!

Next

/
Oldalképek
Tartalom