Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-01-03 / 1. szám
4 Minden vízdíj adós kinyitá bukszáját, az utolsó .percben, az árverés előtt. Starnberger Rezső lett hitközségi elnök. ; Csendben eltemették Rappensberger An- i dort. Varázséji Réla aranymisét mondott. A labdarúgás is vette már kezdetét, vájjon horizontja világos, vagy sötét? Lánygimnáziumért esd az egész város, Gödtől-Nagymarosig öröm általános, aztán megkontrázták... kereskedelmivel végén be kelletett érni a — semmivel. A deákváriak már útmestert kaptak, felüljáró ügyben ez egy újabb attak; vélik, nem azért, hogy szemükbe port hintsen az ügy, mert mesterük van, csak útjuk nincsen. László Árpád megszűnt utazni naponta, bőripariskola direktorul kapta. Szomorún olvassuk: dühöng itt az egyke, sőt, hol egy még akad, az is olyan kegyke; j nosza, jó váciak, ne hagyjuk nevünket, s jövőre híre menjen keresztelőinknek! — s ha nem? — a váci név ki fog még majd halni! (nem csinál semmit az Idegenforgalmi!) Sok sportesemény közt ez aztán valami: egy nap kijött Vácra Veséhez a Fradi, olyan szép volt a meccs, azt hittük, hogy áloni, akár az eredmény, amely csak 5:3! Hogy a bíróságunk épület —csak látszat! járásbíróságot újat adnak Vácnak. Uránia indít sok szép tanfolyamot, kenyérkeresetre sok alkalmat adott. Hangulatunkon már utóbb meg is látszott: Speidl Spuki bátyánk hogy elhagyta Vácot. VSE ez ősszel jó idényt kifogott, ami sohse történt: kikapott a Tokod. Uj napközi otthon nyílik meg e hóban, hirdetve: szívekben mégis mennyi jó van! Jó pesti túristák kijöttenek Vácra, Naszálba? — vagy nyárson sültek illatára? — nagy volt az örömük: meglátták a Tátrát, aminek száz csirke adta meg az árát! Október Ez »édes« hónapnak október a neve, « melyben nagy szerephez jut ám a hegy leve, nem csak a férjeket,— érdekli a mamust: inennyi lesz s mennyire lesz majd édes a must? Nem érdekli csupán kis Lackót, a betyárt, aki elhárítja: — Nem iszok. mert... megártI Jó csalogatónak bizonyult a Tátra, propaganda indul: Utat a Naszályra! (Derék váci népünk ily szempontból ha- i ^ lőtt, mégaTátráért se megy fel oda... gyalog!) Kegyeleti stafétát ismét Vese nyerte, második Törekvés, a Remény mögötte. Két pékrab szökni próbált egy nap reg1 gélén, nem akarvan élni már fegyház... kenyerén. Méhész_tanfolyamot fél Vác meghallgatja, nagy sikerét ez majd tavaszra csurgatja. Újabb rabszökésről szólhat most az ének, mi nem ment a péknek, sikerült Bögrének. Rádióban halljuk dr. Bercsényi Dezsőt (nem is olvas föl már — mondjuk —ezer ember előtt!) Fináncaink minden bors-csempészt kiírtnak, mivel tör majd borsot a jó Váci Hírlap? Laptársaink egyre-másra gratulálnak, öreg Váci Hirlp red akció jának', hogy az ötvenedik évfolyamot járja, sőt — alig pár nap és — ezt is már lezárja; csak a Váci Hírlap zárkózik előle: még csak félszáz éves—mit akarnak tőle? Félszáz év! — fél munkát mi biz’ nem •csinálunk, majd ha száz éves lesz! — akkor jubilálunk! Sok vendége akadt a siketnémáknak, eljöttek hódolni jó Cházár Andrásnak; sok idegent hozott e két 24 óra, (Idegenforgalmi? — nem tehetett róla!) 4 VÁC! HÍRLAP Szakácsy Sándorhoz fut sok jó kivánat, tíz éve áll élén postapalotának. A váci telefon drága, mint a méreg, beszélgetésenkint tucat fillért kérnék, Esztergom s Bégyarmat összefog most Váccal s együtt tárgyalnak majd a póstakincstárral, persze személyesen intézik, eljárva, minthogy telefonon kissé nagyon... drága! Iparosságunk ült gyönyörű ünnepet, ( melyen szobrot emelt a benső szeretet, szobor fölé házat, mely vagyonnal ér föl, szép Iparosotthont Quell Rudolf nevéről. Uránia Vácon, fent a Deákváron! — élni akar a magyar, élni mindenáron! November E hóban bizony már hideg szelek járnak, most jön el szezonja miagas Deákvárnak, legtöbbet szegények mostan panaszkodnak, mert hogy a jó sárhoz szönryen ragaszkodnak! — egy nap egy gyerek se m|ent az iskolába, nem tudott, mert mind beragad! a nagy sárba. Megszűnt a koldulás, rendelet jön róla, emberségesebb lesz zsebünk ez a!dója. Késő őszi tervek — elhaladt az idő, odaátul készül móló és kikötő. Preszly Elemérünk lelt titkos tanácsos s főispán! — közelebb került városához. Iskolásgyermekek ellátása elit, versenyezve vesznek részükre reggelit.. Minden reggeli csak csekély kilenc fillér, jobb jövőnk oltárán egy-egy erős pillér. Vágóhidunkra a kölcsönt is megadták, s mire leszakítjuk még párszor a naptárt, jövő krónikámban már büszkén jelentek: hivatalos lapban munkák megjelentek. Frontharcosok adtak láncos tea-estet, támogatást bizony többet érdemeltek. Város hangulata biz’ már ribillió, a vízdíjhátrálék hogy már fél millió! Orosdy Fülöpné Levente-otthonnak majd hatvanezernyi egész kis vagyont ad. A hirhedt Kólin-féle kérdésnek vége, lebontását vették végre szerződésbe, Kunschnernek kell erre kétségbe esnie, miről lehet néki eztán hirdetnie? Idegenforgalom jól kikap Schillertől, ki győztesen kerül ki e könnyű perből; túlnagy érdem nem volt, minthogy énszefintem, könnyű megtámadni, mi valóban... nincsen ! Per tik Ottó dr-t helyezték Bépeslre. Dr. Gáspár Istvánné lett Tauber Giziké. Leányéletnél is szebb a házasélet: a Máthé Irmikc Spolvindt Jánosné lett. Kokovay mondja: Több jut a koldusra! — hölgyeim, hölgyeim, kevesebbet rúzsra! Pompás ünnepélyen jó hirneve támad bőripariskola puskás századának. Miniszter mondja ki: (mi meg mondjuk: végre!) tőzsdei olvasó-kluboknak már vége! Őszi bajnokságban VSE az első, nyárra is az legyen! — adja a Teremtő! Tele van a város- leprával kacsáznak, rémhirterjesztőink ismét lépre másznak. Gyilkost-fogó Vácnak jó híre indul a, elfogta Varga Pált Széntimrei Gyula. Klasszikus zenét ad a Kaszinó! Édes! nagy sikert arat a női vonósnégyes, őszinte a siker, a sok taps fel-feltör: Vadvirágot jálsza a Polgári dalkör. Székesegyházunknak messze jár a híre, velejár alkotó püspök urunk szíve! Bankettet hoz össze a jó Bayer János, derék munkássereg öröme általános! December Karácsony havának örül ám az emberv azért kedves hónap ez a jó december. A legtöbb öröm a krónikásnak futott, hogy a krónikának a végére jutott Székesegyházunk áll reflektor fényében, messzire ragyogva tündöklik az éjben. ! I Orth. imaház egy nap verekedésbe fúl, már várja mindenki, mi lesz még ezentúl? Eljegyzés, esküvő kevés volt ez évben, kevesen érzik jól magukat a révben? Jeget tör s megnősül a Várkonyi Pista. Szép menyasszony lett a fess Kovács Magduska. A telefonálás visszaesett nálunk, hatszor meggondoljuk, ha telefonálunk. E hóban rügyeznek gyönyörű új tervek, stranddá építik át a Nagysörliáz-telket, lesz ott meleg bazén és verseny-uszoda, én hiszem, hogy a nép majd özönlik oda, idegenforgalmunk’ ez rögtön megöldi, s magától feloszlik az Idegenforgalmi. Kiállítás Pesten. .. váci állatcsodák... hazahoztak összesen... nem is írom tovább ! VSE vacsora: száznyolcvan személlyel, Mikulás-estélyük reggelig zenével. Ev. Nőegylet rendez k oncer tes-estéket, bazárjában fogad rengeteg vendéget. Munkás-dalkör bírja nagyszerűn tüdővel, bemutatkozott a Régi szeretővel. Az izr. Nőegylet is rendez jó víg-estét, babérleveleket nagy sikerrel szedték. Motorosunk, a Vác nyugalomba vonul, nagynevű Novarát kapjuk új hajóul. Dunai malmaink szörnyűmód elfogytak, utolsó dísze lesz Váci Múzeumnak. A nagy ködöt Fürgénk alig, hogy megúszta. Szép menyasszony lett a Kalencsik Annusba. Be is köszöntött a szép karácsony-este, aminek eljöttét mindenki úgy leste, egy kis melegségre, szeretefre vágyón, sajnos, az idén csak fekete karácsony. Karácsonyfa-ünnep mindennapra akad, a szegénység iránt a szív ki nem apad! A Mindenható is könnyű időt adott, kimegyünk a télből s biz’ még alig fagyott. Ily időben értem krónikám végére, krónikámnak, mely egy elmúlt év cégére. De sok minden történt ennyi idő alatt, pedig, ma már látjuk, az idő hogy szaladt! Munkával telt végig el ez az esztendő, azért mégis kapott rendesen a bendő. Haladtunk, jövőnkért elég sokat tettünk, hiszen erőinkben is megnövekedtünk. S én mégis azt kérem, adja a Teremtő, ne ilyen legyen majd a jövő esztendő!: Január 1.-én, majd ha a nap feljő, a magyar egekről tűnjön el a felhő, a fekete felhő vonuljon keletre, délre, meg északra, alkalmas terepre, de nálunk ragyogjon, bő meleget ontva, testvéri szeretet tüzét meg ne bontsa, távoli lelkeket hozza össze végre, hogy közös nagy imánk szállhasson az Égbe, tüze hamvassza el a bábeli zavart, s ölelje keblére a magyar a magyart! Szeretné megírni boldog, könnyes szemmel a boldog új évet mondó Köves ember * r V, , ■ í *
