Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-01-03 / 1. szám

Boldog újévet lapunk minden olvasójának! A Váci Hírlap mai száma 10 oldal, ára 20 fillér. Legközelebbi számunk január 6 án (szerdán) rendes időben megjelenik. A váci Actio Cafholica új tisztikara Hanauer Ä. István megyés­püspök háromévi időtartamra kinevezte a lélekszámban leg­nagyobb váci egyházmegye Ak­ció Katolika vezetőségét. Egy­házmegyei igazgató dr Kovács Vince kanonok-plébános, a hit­buzgalma szakosztály elnöke Éder Kálmán kúriai biró, a szo­ciális szakosztály elnöke Kóródir Katona János voll képviselő, a szervezési szakosztály elnöke Ruszthi - Rusztek Lajos polgár­mester, a sajtószakosztályelnöke Farsang Endre táblabiró, járás- birósági elnök, végül a kulturá­lis szakosztály elnöke Paddingi Endre tanügyi főtanácsos lett. Eljegyzés Király László eljegyezte Kei­le ncsik Annuskát. (Minden kü­lön értesítés helyett.) Preszly ESemér az irodalmi és művészeti tanács tagja A vallás- és közoktatásügyi miniszter Preszly Elemér dr tit­kos tanácsost, Pest vármegye fő­ispánját az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács rendes tag­jává a tanácsnak 1940 decem­ber 31-éig terjedő ülésszakának tartamára kinevezte. Sz. Csorba Tibor kitüntetése Újabb kitüntetés érte szakácsi Csorba Tibor polgáriiskolai ta­nárt, aki hivatalból egy hónapot töltött Lengyelországban. Tanul- mányútjának célja a lengyel rajzoktaíás tanulmányozása volt. A nyár folyamán a clieltenhami pedagógiai kongresszuson ugyanis elkérték egyéni rajzta- nitási módszerét Amerika ré­szére. A fiatal tanár pedagógiai kapcsolatokon kivül előadást tar­tott lengyel nyelven a mai ma­gyar művészetről és a Pen-klub- ban a magyar irodalom sajátos arcáról. A lengyel lapok elisme­réssel Írtak sz. Csorba Tibor ottani munkálkodásáról és a nemrégen elhalt lengyelbarát Tomcsányi János utódjaként emlegetik. SAJÁT SZÉKHÁZÁBA* p VÁCI UMRÉKFÉNZíáR A Magyar Nemzeti Bank | melíékhclje f 4e, Konütsníln-tér 15. Telefon: «S fi Kölcsönöket kedvező ,feltété- I lekkel folyósít 0 I Elfogad betéteket r és azokat aranyértékben fizeti ki <•> Exportálók réuAre tsnuiltvAnyoh hlnflü.Hn S Vílo én Ha a kövek beszélni tudnának ... A központi papság a Megyésfőpásztornál Minden évben a karácsony körüli napok valamelyikén szo­kott a káptalan a megyéspüspök előtt megjelenni, hogy őt a ka­rácsonyi szent ünnepekre és új­évre üdvözölje. Ugyanekkor ün­nepli a klérus a főpásztor szék­foglalási (dec. 19), névnapi (dec. 26) és születésnapi (dec.’ 28) év­fordulóját is. Ez az ünneplés az idén december 23-án volt a káp­talan és a központi összes pap­ság résztvételévei. A klassziku­san szép, újonnan restaurált dísz­teremben, az emeleten fogadta udvari papjai kíséretében a fő- pásztor a megjelent központi papságot. A káptalan nagyprépostja üd­vözlő beszédében kitért a szé­kesegyház újjászületésére is, Vác város fenségesen szép attrakció­jára, megyéspüspökünk legújabb és legszebb munkájára. — Ezt a fenségesen szép újjá­születést — mondotta a nagyi- prépost —, mely szebb, mint új­korában, ékesebb, mint mikor először került ki a tervező kezé­ből, csak levett kalappal lehet külsejében is szemlélni. Ha a kövek beszélni tudnának, fői­pásztorunknak mennyi tépő gondjáról és most már mennyi lelki öröméről szólhatnának. Ez­rek áldják, szegények és gazda­gok, öregek és ifjak ezért a ja­vító kezet. A székesegyház apoteozisa volt Kolossváry nagyprépost beszé­de. Üdvözlőbeszédét így fejezte be. — Ebben a művészileg res­taurált díszteremben^ ahol most állunk, látunk négy falfestményt. E négy mestermű szimbolizálja a belépő előtt excellenciádnak egész lelkületűt. A megépifett szeminárium képe a papnevelés nagy gondolatát; az átalakított Migazzi-üdülő festménye az el­aggott és megrokkant papság­nak gondozását; a püspöki pan lota temperaképe, hol kegyeL mességed lakik és amelynek a ju­tója mindig nyitva áll papjai előtt, a papságnak széttéphetet- len, szoros kapcsolatát a püspök­kel. Mindezeknek koronája pe­dig a negyedik kép, a restaurált székesegyház, melyben az isteni Megváltó trónol a tabernákulum- ban, Ki az Ut, igazság és Élei; A főpásztor válaszában meleg szeretettel szólt a megjelent köz­ponti papsághoz; szavaiból ki- érzett, hogy a püspök lelkét valóban teljesen megtöltötte a papnevelés gondolata és a lelki- gondozás munkája az életben és iskolában egyaránt, mely mos­tani küzdelmes korunkban rend­kívül fontos. A megjeleni kép­viseletekhez külön-küiön szólt atyai szereidének hangján. A lelkipásztor munkája — úgy­mond — mindenekfeletl: megbe­csülendő. Lehet valaki kis ha­táskörben, alacsonyabb rangban, Isten előtt igen értékes munkása a lelkieknek abban a talajban, melybe őt a Gondviselés he­lyezte, de viszont magas pozíció­ban is lehet valaki értéktelen birtokosává a ráruházott nagy hatalomnak. Kedves szavakkal fordult a kegyesrendiekhez, kik az igaz­gató vezetése mellett jelentek meg; aposztrofálta az iskolai kö­zépoktatásnak nagy fontosságát. A Ferencesek értékes leikipász- tori munkáját kérte a jövőre is és elismeréssel szóit űz IrgaL inas-rendnek nagyértékű mun­kájáról. Nagy szeretetlel beszélt kispapjaihoz, akik elöljáróik ve­zetése mellett teljes számban voltak jelen. Végül köszönetét mondott mindazoknak, kik őt főpásztori gondjai és teendői között támo­gatják. — ■ .....— Frontharcosok karácsonya Szép és meghitt közönség jelenlétében tartottuk meg decem­ber 22-én váci szö­vetségünk karácsonyi ünnepségét. A kedves ünnep­ségen megjelent so­rainkban Ruszlhi-Rusztek Lajos polgármester is. Az ünnepségei a Magyar Hiszekegy elhangzása után szép szavakkal, a bajtársi szeretet nevében nyitotta meg farádi Veress László ny. alezre­des, a váci Frontharcos főcso­port új elnöke. Utána váltogat­ták egymást a szebbnél-szebb karácsonyi versek, melyeket Bary Teca, Tölgyes Margit és Gyergyai Erzsébet — fronthar­cosok gyermekei — adtak elő. Az ünnepség fénypontja Ko­vács Vince dr plébános magas- szárnyalású ünnepi beszéde volt, melyben visszaemlékezett a harc­téren töltött egyszerű, de nagyon megható és örökké emlékezetes karácsonyi estékre, örömmel üdvözöltük benne a frontharcos papot, aki több esztendőt töltött a harctéren. Az ünnepség után a szeretet- adományok kiosztása követke­zett, melyben 23 váci, többnyire sokgyermekes család részesült, akik ruhaneműekből és élelmi­szerből álló csomagot kaptak. Az ünnepségünk szép sikerrel zárulL, mely városunk áldozat­kész közönségének érdeme, mely áldozatkészségért ezen az úton is hálás köszönetét mond a váci Frontharcos főcsoport vezető­sége. Különösképen köszönjük rne- gyéslopásztorunk kegyes ado­mányát, mellyel 20 q fát jutta­tott szegény sorsú baj társainknak Nagyobb adományokat kap­tunk a m. kir. honvéd tiszti- és altisztikartól, az Első Magyar Szövő- és Kötőgyárlól, a Fonó­gyártól, valamint annak igazga­tójától, Hilzigralh Lajos igaz­gató úrtól, városunk polgármes­terétől, vezetőtisztünktől, az Ev. Nőegyleltől, a város tisztviselő­karától, Ernst Rezsőtől, a Bőr­ipari szakiskolától, az Ipar- és Keresk. Banktól, a gőzmalmok­tól, Gágel Ede úrtól, slb., slb. Legközelebbi vál asztmányi gyűlésünket január 8-án tartjuk a Kovács-féle vendéglőben, me­lyen — a tárgysorozat fontossá­gára való tekintettel — az összes választmányi tagok megjelenni tartoznak. A vezetőség'. Kedvező feltételek mellett: a ökleli folyószámlád Betétek Kiül- és belföldi átiitaláioli Kölcsönök VáCI EGYHÁZMEGYEI TKKBRÉKPÉNZTáR R.T. ltogyes Alapltv&nyok Kezelfiség;«* KONST ANTIN-TÉR Az Emerikána revíziós-miséje január 3-án, vasárnap 10 óra­kor lesz a piaristák templomá­ban. Preszly Elemér köszöneté Vác város képviselőtestülete Preszty Elemért titkos tanácsos­sá történt kinevezése alkalmából közgyűléséből üdvözölte. A fő­ispán most polgármesterünkhöz a következő levelet intézte: »Ked­ves Barátom! Legfelsőbb kitün­tetésem alkalmából küldött és igen jóleső szerencsekivánato- kért kérlek, fogadd úgy Magad, mint Vác város tisztikara és kö­zönsége részére legőszintébb kö­szönetéin kifejezését. Amidőn ío- ispáni tisztemben nagybecsű tá- mogatáslokat és jóindulatotokat kérem, szívélyes üdvözlettel, régi barátsággal vagyok kész híved: Dr Preszly Elemér s. k., m. kir. titkos tanácsos, főispán.« Óh, az a kedves Tröszt! Sokszor halljuk, hogy miért bántja a Váci llirlap a Trösz­töt, Vác és még sok város villa­nyának szolgáltatóját. A szem­forgató jóakaróknak, kik úgy látszik, a Trösztnek akarnak szolgálatokat tenni és lapunknak város és villanyfogyasztó kö­zönsége iránt teljesített önzetlen szolgálatait hatástalanítani, üzen­jük, hogy a hatalmas vállalattal nem mi egyedül állunk harcban, hanem harcol ellene az egész közönség, mely arra van Ítélve, hogy a Tröszt villanyát fogyaszt­ja. Egész bizonyos, hogy volt polgármesterünk régi álláspont­ját már reVidiálta magában és ha újra szerződést kellene kötni az újpesti vállalattal, soha vil­lanyt nem venne tőlük, inkább elviselné a szemrehányásokat, hogy mellőzött ilyen tőkeerős vállalkozást. Mert a Trösztnek fontos a szerződés és annak egyoldalú végrehajtását meg­követeli, de ami az ő kötelessé­ge, arról megfeledkezik. Erre mutat Peslmegye szerdán tar­tott kisgyűlése is, ahol Tihanyi Kálmán, az újpesti ■ iparosság neves vezére Pestvármegye hat­hatós közbenjárását kérte, mert a Tröszt Újpesten nem javít a közvilágításon, pedig erre szer­ződése is kötelezi, fessék! A Tröszt olyan hatalmas, hogy a szerződésnek is fittyet hányhat? Elnézzük esténkint a gyenge, rémgyenge váci villanyt, eszünk­be jut vol t polgármesterünk szál­lóigévé lett mondása: jó váci nép, de hallatlan a te türelmed! és felkiáltunk keserűen: Vácot ki védi meg a Tröszt ellen?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom