Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-08-01 / 56. szám

VÁCI Hl I R U A P 3 Éljen a váci idegenforgalom! avagy Pár hasznos útmutató, mielőtt elkezdődik Athén, július hóban HŰS A LTUR-MOZG HÜS! Szombaton 5—7—9, vasárnap 3—5—7—9 órakor. Szezonzáró film, 20—70 f-ig. Gyermekeket is szíveskedjenek magukkal hozni. — SHIRLEY TEMPLE legújabb filmje: KIS KAPITÁNY. — Ezenkívül 3 rajz­film, egy Tempo-film, egy híradó. A Kultur-mozgó festés miatt augusztus 19-ig zárva marad. — Köszönjük kedves közönségünknek támogatását és továbbra is kérjük szives pártfogásukat. üröminél olvastam hónapok­kal ezelőtt az athéni idegenfor­galmi irodákban, hogy Vác ne­vű város is létezik Magyarorszá­gon. Az összes létező világnyel­veken hirdette az IBUSZ, hogy nézzék meg Peslld kapcsolalban Pünkösdkor, Űrnapkor, augusz­tus 1-én a budapesti Molor Yacht Club Vác—Pest közötti motor- csónakversennyel kapcsodban és szeptember 12-én a Máriana­pi búcsú alkalmából ősi váro­sunkat. Ennek én örültem kü­lönösen, mert talán még emlé­kezetes az, hogy 1934 kará­csonykor egy cikket írtam a V. H.-ba a váci idegenforgalommal kapcsolatosan és akkor azt ir­tani, hogy ne szidjuk az Ibuszt, mert tudni fogja a kötelességét városunkkal szemben, mihelyt mi ‘magunk is ennek tudatában leszünk. Tehát 'most nagy az öröm. Vannak már »Szál ay-boy ok«, csinosítják a Székesegyház-teret, hetenkint száz csónakos vágyik Vác után, de a Fürge hiányában Pesten reked, a Köves ember egy abessziniai helyszíni tudó­sítást közöl Vác és Deákvár kö­zött. Minden rendben van. Most már csak jöjjenek az idegenek. Igenéin! De ezek nem jönnek. Nem jöttek sem Pünkösdkor, sem Űrnapjakor. Nem fognak jönni sem augusztus elsején, sem szeptember 12-én. Lehet, hogy sikerülni fog idén a Besz- kárt-alkalmazotlak reze b.indá­ját egy kirándulásra a Pokolba csőditeni, sikerrel fog talán az az akció is járni, hogy a csa- jágóröcsögei polgári dalkör a Bükit tisztelje meg egy vasár­napra megjelenésével és ősszel számíthatunk arra is, hogy a budapesti tavaszmezőn Icai gim­názium VII. oszláiya kirándul Vácra, hogy a váci kegyesren­diekkel egy barátságos mérkő­zést játszék a pokolszigeti pá­lyán, amiből a váciak bevétele 22 darab elírom ára, Schiller igazgató úrnak pedig 3 nagyüveg szóda, 5 liter tilosban elfogyasz­tott bor, 2 üveg sör és 3 adag körözött fogja jelenteni azt a tényt, hogy »Vác idegenforgalmi hely lelt«. — Ez nem gúny, ez a mai valóság Eddig még nem lenne baj. Sokimi nagyobb és végzetesebb lesz már az, ha jövőre, amikor a nagy tömcgfelvonidás lesz Ma­gyarországra, amiből Vácnak minden bizonnyal előkelő* szere­pel számítanak, ugyanúgy fog­ják értelmezni az idegenforgal­mai, mint eddig. Nem kell azonban túlságosan tragikusnak venni az ügyet. Van még egy teljes esztendő. Ennyi idő alaít sokat lehel tenni, igaz, hogy sok a teendő. Legelőször az országút! Első és egyik legfontosabb az országút megjavítása. Amint ol­vasom, Dunakeszi és Vác között olyan az út, hogy az autóval szállított tejeskannában vaj lesz a lejből. Hogy a tetszhalottakat ezen az úton vizsgáztat j ik. Ugyanis azok, akik ezen az ülőn nem ébrednek fel, azok majd csak a feltámadáskor látják visz- sza ezt a sárgolyót. Ez súlyos, de nem helyrehozhatatlan hiba. Ha nem fektetünk súlyt arra, hogy idegenforgalmi hely le­gyünk, akkor nem kell megcsi­náltatni az ulat, meri a mai he&y- zetében sokkal nagyobb bizton­ságot nyújt arra nézve, hogy az éjjel áthaladó slráfkocsik kocsi­sai nem szundítanak el. Ha vi­szont szándékaink nem ilyen irányba terelődnek, akkor olyan utat kell elővarázsolni, hogy az üvegsima legyen. El sem hiszik, hogy a külföldiek milyen Anyá­sak az utakra. Azt nevezik csak útnak, ahol az autó meg sem rezzen. Gödörről már nem is be­szélek. Ilyen helyre külföldi még akkor sem megy, ha óit a leg- ' nagyobb szenzációkat mutogat­ják. Azt pedig ne képzeljük, hogy a külföldi utas vonattal fog jönni és menni. Ő nem köti imla- gát semmiféle menetrendhez. Akik menetrendszerűen jönnek és mennek, azok nem hagynak pénzt a városban. Azoknál min­dig csak a kirándulást vezető kéj- rés. A város utcáit nem keit át­kövezni. Van ugyanis olyan ál- lapotban, hogy a külföldiek ez ellen nem fognak panaszt emelni. Nekik nem fontos a vá­rosi út. Az lehet rossz is. A fon­tos az országút. Szent István nevét becsülje meg Vác népe A második dolog, amit mieg- változtatandónak tartanék — és amihez csak egy városi közgyű­lésre van szükség — a Szent István-tér nevének megváltozta­tása. Köztudomású ugyanis, h gy jövőre lesz első királyunk halá­lának 900-ik évfordulója. Vác van a fővároshoz a legközelebb, ahol Szent István áltat alapított püspökség van. Egész biztos te­hát, hogy keresett hely lesz. Most tegyük fel azt, hogy egy külföldi kirándulócsoport idegenvezető­ket kér (ezekről majd később fogok megemlékezni) és mivel úgy tudják, hogy van egy Szent Is Iván terünk is (egy angol, vagy német, ha megnéz egy várost, | az jobban ismeri már előzőleg annak térképét, mint a benszü- | löltek) kéri az idegenvezetőt, hogy mutassa azl meg. Elképzeli magában, hogy ez lesz a város legszebb tere, bizonyára lesz ott egy szobor is és általában a tisz­taság és a szépérzék fog oil do­minálni. Mit fog látni ez a jámj- bor idegen? Ezt már nem iroiml le, inert mi, váciak úgyis tudjuk, a vidékiek, akik pedig a V. H.-t olvassák, nem fontos, hogy raj­tunk nevessenek. Tehát: Nevez­zék el a Bpesti fontai Széni Ist­ván ólnak, amely — az eredeti Budapesti főúttal szemben — egészen a mai Székesegyház té­rig terjedne. A Székesegyház tér pedig legyen Szí. István lér. A gimnáziumnál kezdődjék ped g a gr. Csáky-ul. Nem lud um, hogy mi szükség van manapság ilyen nevű utakra, mint pl. budapesti, meg kisváci főút? A Szt. István teret pedig nevezzék el »Piac« térnek. Ez tehát könnyen és anyagi áldozatok nélkül is meg­oldható probléma egy kis jóaka­rattal. Nem nekünk kell az idegenvezető ! Előbb zárójelben megjegyez­tem, hogy a váci vizsgázott ide­genvezetőket még Írógépemre »szúrom«. így most jöjjenek ők. Megnyugtatom ezeket tíz urakat, (nagyrészüket jól ismerem még a gimnáziumból) hogy sok dol­guk nem lesz. Mert amiből most vizsgáztak, annak nem fogják hasznát venni. Hát mit gondol­nak, hogy egy kiskunmajsait ér­dekel az, hogy mi van pl. a Kő­kapui tetején? Vagy, hogy a mú­zeumban egyes törött balták mit jelképeznek? Hisz van neki ilyen elég odahaza, szívesen is adna belőle, csak szállítaná el a jósá­gos Náci bácsi. Idegenvezető. A szóban bennfoglaltatik az, hogy idegeneket vezet. Idegen alatt pedig nem az újpesti értendő, hanem a külföldi. Azzal pedig magyarul — sajnos — nem so­kat boldogulunk. Feltétlen kell. hogy legyen 2—3 fiatalember, vagy hölgy, aki néniéiül tökéle­tesen beszél. Legyen egy angol és egy francia tudással rendel­kező is. Tudás alatt jelen eset­ben azt értem, hogy az majd nemi egyforma legyen az anyanyelv tudásával. Nem személyeskedés akar lenni az, amit most irok, azonban szerény véleményein! szerint idegenvezetőket nem úgy kell vizsgáztatni, ahogy azt Vá­cott elképzelik és csinálták. Ne­kem ebben nagyobb tapasztala­tom van, mert én Athénben élek, ahol nem tartozik a ritkaság kö­zé egy 4—5000 főnyi idegen tö­meg érkezése. A vizsgáztatás lie­bes módja a következő: A tan­folyam befejezése lilán felkérni városunk legelső »szakemberét«, Vác tudós apját, dr Tragor Ig­nác Öméltóságát, hogy ő vizsgáz­tassa ezeket az urakal. I gy zá­rójelben megjegyzem, hogy nemi kell félni a jóságos Náci bácsi­tól, mert ő nem hive a buktatá­soknak. Mikor panaszkodtam nála, hogy félek, miszerint az érettségin baj lesz, az ő szokott humorával jegyezte meg, hogy ez mégsem járja, miért én nyolc évig rendesen fizettem a tandi­jat, jogom van, hogy erről a li- zetésekről egy érettségi bizonyít­vány alakjában nyugtát kapjak. Mikor már megvan a vizsga ma­gyar nyelven, akkor nyilatkozni kell a vizsgázóknak, hogy ki mi­lyen nyelvet óhajt bejelenteni. Ezeket azután nem idegennyel­vet tudó magyarokkal, hanem külföldiekkel kell vizsgáztatni. Itt pl. úgy csinálták két évvel ezelőtt, amikor akadt egy ma­gyar idegenvezető hölgy is (egy görög .rendőrkapitány felesége), hogy megkérték a magyar követ­séget, miszerint küldjön ki egy magyart, akiről tudja, hogy ren­desen beszéli a magyar nyelvel. Én mentem ki és én vizsgáztat­tam másodszor ezt a hölgyet. Engem nem érdekelt, hogy amit mond, igaz-e,. csupán az, hogy kellemes-e a magyar kiejtése és hogy rendesen fűzi-e a magyar mondatokat. Ez kötelező Görög­ország legkisebb városában is. Ha az annyira megvetett Balká­non ilyesmi kötelező, mennyivel inkább vaió, hogy ez Magyar- országon is igy legyen? A vendéglőknek is be kell kapcsolódni az idegenforgalomba Vendéglőinkre is nagy feladat hárul idegenforgalmi szempont­ból. Igaz, hogy ez sem nagy probléma. Annyiról van mind­össze szó, hogy a nagyobb — és idegenforgalomra számító —- vendéglőkben legyen valaki, aki idegen nyelvet tud. Idegen nyelv­tudás alatt jelen esetben nem a tó lot és németet értem — bár ez sem baj, ha tudja valaki — ha­nem elsősorban a franciái, má­Gyalog többé sohse mék, itt a Wander Csoda-gép! Itt a gyári lerakat, ahol részletre is rögtön kaphat! Ezenkívül még állandóan 10 — 12 különböző, más prima márkás bhőí-, vannak és olyan szépek, hogy választani alig lehet. Vele menni és részletre megkapni annál könnyebb! Alkatrészek és friss gumik óriási mennyiségben rak- táronl Kerékpárokat szak­szerűen és leggyorsabban javítok! — Mérlegek és súlyok állandóan raktá­ron! Mérlegkölcsönzés filléres árban! Autogén- heggesztés felelősséggel Blunár Istvánnál, Osáky Károly-út 3S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom