Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-08-01 / 56. szám

Tüszői tó étenál Csütörtökön délben megszólalt ismét a sziréna — Az oroszlánok nyugod­tan viselkedtek, Viselj ük el mi is megnyugvással! kahelyet, azt a céget, amely ke­nyeret ad, de ez a szeretet csak akkor lesz helyes, tiszteletre­méltó és addig jogosult, amiig nem helyezkedik szembe a vá­ros szere te tével, j óh Írének és di­csőségének szolgálatával! Ez legyen a második tanul­ság! Volt 32-es hadirokkantak segéSyezése A volt cs. és kir. 32-es gyalog­ezred emlékmű- és szoborbizott­sága segélyezési alapítványából dec. 4-én, az ezred emléknap­ján egyenlő mérvű segélyezés­ben részesül négy érdemes, sze­génysorsú volt 32-es Legénységi hadirokkant, aki a világháború­ban a harctéren teljesített szol­gálatban 50—100 százalékos rok­kanttá vált. Ezért felhívják a felsorolt követelményeknek mi g- felelő 32-es legénységi hadirok­kantakat, hogy összes adataikat, családi és kereseti körülményei­ket hitelesen igazolva közöljék legkésőbben szeptember 3Ö-ig Vándor Mihály dr ügyvéddel (Budapest, V., Bál vány-utca 8). A celtisz szerelmeseinek címére Néhány hét előtt praktikus ember tollából cikket közölt a V. H., melyben figyelmébe aján­lotta a városi hatóságnak, hogy a városvégeken mézelő- és sze­derfákat ültessen, hogy a sze­gény nép között a méhtartás el­terjedjen és a selyemhernyó­tenyésztéshez szükséges eperfa­levelek szedésére ne kelljen fél­napot gyalogolni. Ezt a hasznos gondolatot támogatja mostabel- ügyminiszter rendelete, melyről a következőkben veszünk tudo­mást: Széli József belügyminisz­ter a földművelésügyi miniszter átiratából arról értesült, hogy az ország közutainak és közterei­nek mézelő- és eperfái nenr ré­szesülnek hatósági védelemben. A belügyminiszter ezért körren­deletben fordult a törvényható­ságok vezetőihez és korábbi ren­deletére való hivatkozással fel­hívta őket, hogy nagyobb szám­mal ültessenek a közutakon mé­zelő- és eperfákat, a meglévőket pedig részesítsék kellő védelem­ben. Felhívta a belügyminiszter az alája tartozó hatóságok fi­gyelmét arra, hogy fürdőtelepek, strandok fásításánál, parkok lé­tesítésénél elsősorban mézelő és eperfákat ültessenek. SAJÁT 8ZÉKHÁZÁBAW VÁCI TUKURÉKPÉNZTÚR I A Magyar Nemzeti Bank I mellékhelye VAc, Konstantln-tér 15. Telefon: 63 I Kölcsönöket kedvező ,1‘eltéte- | lekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat aranyértékben | fizeti ki : Exportálok résaAre tarijisItvAnyotx klntMfin Vfto é« li#rnyíHc6re — Aztán el ne feledje a szer­dai »Váci Hírlap« megírni,hogy csütörtökön délben új helyén megszólal a sziréna! Így búcsúzunk és a V. II. még­is lefelejtette: nem akart a kör­nyékbeli lakosságra ráijeszteni. Majd ráeszmélted a sziréna, ki­csiket és nagyokat, milyen han­gos ajándékot kaptunk a Szent István-térre. De pontban tizen­kettőkor ott állott tudósítónk a sziréna alatt és meghatottan hallgatta a sziréna rég nem hal­lott szavát. Mintha egy kissé megfakult volna. Nem? Azt mond ják, hogy a Szentháromság-téri házak falai között (bocsánat!) bőgött, a Szent ístván-téren sza­badban hallatta szavát, tehát jobban eloszlottak a hanghullá­mok. De azért nem félek, meg­hallották Ivisvácon és az alsó-' városban is, sőt még Zsobrák- ban a hegyilakók is! Nyomban a szomszédban lakó és mi lsem sejtő vadállatok iránt érdeklődtem. Megnyugtattak: az oroszlánok, medvék, majmok, farkasok mind megadással fo­gadták az orosz!ánbőgésnél is erősebb sziréna-hangot. Ha ez igy van, — mondom rezignál- tan —, akkor nincs okuk a vá- viaknak sem lázadozni. Nyugod­jatok meg, véreim, a Szent Ist- ván-tér környékén, a tűzoltóság bölcs rendelkezésein és csak azért imádkozzatok, hogy tűz­oltóink az új otthonukban is csak délben szólaltassák meg hangos gyermeküket. Mert akkor a közvagyonban nem történik baj! * Hát végre új és végleges ott­honban! Ki emlékezik, honnan indult ez a lelkes csapat vala­mikor, anno dazumal?Ott, ahol most a városi pénztár és fölötte a fehér közgyűlési terem ter­peszkedik, az Eszterházy - utcá­ban álloLL egy piros lámpa. Szűk, nem hizlaló ajtón kellett a lűz- őrségre itt bemenni és ott bú­sult a sötét helyiségben egy-két öreg szivattyú, minővel ma már a parkok pázsitjait öntözik. Aztán, vagy 30 éve annak, a fiatal, tettrevágyó új műszaki ta­nácsos építkezni akart, kitelték a sok mészárszék helyére a tűzol­tóságot. Milyen szerencse kísérte önkénteseinket ezen a helyen! Három évtizeden keresztül nem volt nagyobb tüzük és a volt pa­rancsnok, Täuber Ferenc, kinek erélye, szeretete és szorgalma te­remtette újjá a Váci Önkéntes Tűzoltó Testületet, nem is ludta, mi a nagy tetőtűz! (Nem mu­tatta, de biztosan mérgelődött miatta!) A legfiatalabb utód, Do­mokos Andor pedig termeiéhez nem illő mértföldes csizmákat öltött és a VÖTT-öt rohanvást vitte ahhoz a nyugodt (a pol­gárságra nyugodt) állapothoz, mely már teljesen unjodernnek mondható. A Nagysörliáz hosszú istállóépülete oda bűzölt ki a Korzóra. Hja, a lovakat nem le­het kitelepíteni, — mondogatták a városházán —, szüksége van rájuk a tűzoltóságnak. Most pe­dig, hogy járom a modern he­lyiségeket, az őrmester látható boldog mosollyal megjegyzi : — Kérem, nekünk nem is kell ló, mi elmegyünk a tűzhöz ló nélkül is! Motorizálva vannak. A váci tűzoltóságnak már nem kell ló, modernek! Büszkék lehetnek! Sohase le­gyen szükség modern gépeikre! * A város gazdasági épületének bejáratára felkerül a pmos vil­lannyal világított tábla: TŰZ- ÖRSÉG. Benn, az udvarban pi­ros lámpa jelzi egy ajtó fölött, hogy oil örökkön ébren vannak. Tágas, nagy szobába lépünk, melynek jobboldali falát a hires tűzoltókép, melyet egykor a Mű- csarnok-kávéházban az idegenek oly sokszor megbámultak, telje­sen borítja. Ez a szoba a szol­gálatvezető helyisége. Egyszerű bútorok. A falakon ismeretlen eszközök a telefon mellett. Azt mondják, hogy ezek a »riasztók« a legénységet, az udvarban a ko­csisokai, a parancsnokot ugrat­ják talpra veszély esetén. Mel­lette, megint a falon, inditószer- kezet: Ha egy kicsit is jobbra húzzák, 21 méter magasban fö­löttük megszólal, nem: sír, vij­jog, jajong a sziréna... Egyik ajtón át a parancsnoki szobába lépünk. Az egykori volt hat parancsnok arca néz le ránk. Minden sarokban egy-egy tró­fea: a váci tűzoltóság derék le­génységének kitüntetéséi, melye­ket országos vetélkedésből hoz­tak el. A folyosóról mellékhelyiségek nyílnak, tovább a legénység pi­henője. Hat ágy, mellette szek­rények ruhák részére. Az ügyeletes szobából, ahol mindig ébren vannak az év 365 napján át, nyílik a szertár, mely­re méltán büszkék ma miár tűz­oltóink. Azt mondani sem kell, hogy minden ragyog a tisztaság­tól, pedig csak most hurcolkod- tak'. Egymás mellett fényeskedik a motoros fecskendő, meg a má­sik, mely hasában őrzi a titok­zatos agregátot. (A vízvezeték vize magától 2—3 méter magas­ba emelkedik. Ha ezt a 130 ki­lós agregátot közbeiktatják, ez 112 atmoszférát gyűjt és nyom­ban 15—18 méterre emeli a viz- sugaral. Tehát a város minden emeletes épületét elérik vízzel.) Mellette a legújabb büszkeség: a zöldre festett és már ismert mentőautó. Egy másik részben a régi, már kegyeletben tartott gépek. Ezekkel már nem vonul­nak ki... Tömlőmosó, száritó és más modern berendezések egé­szítik ki a hatajtós szertárt. Hát innen, legújabb otthonukból, mig tűzoltóság lesz, aligha moz­N y ilt-t é r Köszönetnyilvánítás Mindazoknak a rokonoknak, bará­toknak és ismerősöknek, kik szeretett lányunk temetésén megjelentek és ez­zel^ szivünk nagy fájdalmát enyhítették, ezúton mondunk őszinte köszönetét. Vác, 1937 július 27-én. Kicsiny János és családja Kedvező feltételek mellett: UzSeti folyószámlák Betétek &ÜS- és belföldi átutalások Kölcsönök ¥ßC! EGYHÁZMEGYE! TMSRÉIf PÉNZTÁR R.T. Uejfyes Alapítványok KczelősAg-e KONST ANTIN-TÉR ditják ki az önzetlen, lelkes köz- és magánvagyonőrzőket. Kényel­mesen, szépen vannak elhelyez­ve , boldogok. * Az épület utcára nyúló része parancsnoki lakás. Domokos An­dor izig-vérig tűzoltó, dehogy hagyná el alkotásai terét. Hozzá­tartozik, nem mint tűzoltó, ha­nem mint rendező a szinpadhotz. Ámbár vannak, akik azt állítják, hogy a tűzoltóparancsnok nagy­szerű gyermekei igy szóltak: — Megsiketülünk a Szenihárom- ság-léren a csendben! Mire a jó családapa gyorsan szereltette a szirénát és mire az először fújt a Szent ístván-téren, ragyogó arccal már az új lakásban él­vezték az alvilági hangokat, me­lyektől, most készülnek hálaira­tot adni, megszabadította a kis- piac környékének lakóit. Házasság Sáfár György nyug. máv. mű­szaki liszt és néhai Scalma An­na leányuk, Aranka házasságot kötött dr Froliner Román szé­kesfővárosi fővegyész, községi szappangyár igazgatójával Bu­dapesten. A nyilasok fekeversenye Az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista (Nyilaskeresztes) Párt váci főkerülete augusztus 1-én (vasárnap) délelőtt 10 órai kezdettel Szegő Jenő Budapesti- főúton levő vendéglőjében díja­zott tekeversenyt rendez 20 drb díjjal, melyre ezen az úton is meghívja tagjait és azok ven­dégeit az elnökség. Halálos fürdés a Dunában Keller József kereskedősegéd a felsőgödi Duna-strandon für­dőit s társaitól messzebb úszva, görcsöt kapott és vízbe fulladt. Holttestét még nem találták meg. VÁROSI FILMSZÍNHÁZ ÁTFESTVE!_______________________________KITAKARÍTVA! Szezonyitó nagy gála-film, 10 — 50 filléres helyárakkal. — Hétifőn 5—7—9, kedden 7 — 9 órakor 3 Jean Harlow, a meghalt filmsztár legjobb filmje: HARCIAS HÖLGYEK. Szerepel még: William Powell, Myrna Loy, Spencer Tracy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom