Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-05-16 / 36. szám
A polgári társadalom részéről a gyujtóbombák ellen legjobb védekezési mód a megelőzés. E téren a teendők a következők: 1. A padlástérről minden éghető holmit eltakarítani, legjobb a padlást teljesen kiüríteni. 2. A padlás padozatát liabar- csozott téglaréteggel bevonni, vagy alól három ujjnyi döngölt agyaggal befedni s erre három kavicsréteget szórni. Legjobb — ha a padlás teherbírása megenTavasz a Kékestetőn Kékesszáló, 1937 március A hosszú tél, a sok szobalevegő után — minden évben — csaknem leküzdhetetlen vágy fog el eljutni Csonka-Magyarország legmagasabb pontjára, az 3014 méter magas Kékestetőre. Kecsegtethetnek ilyenkor gazdag országok kincseinek megtekintésével, kedvező utazási alkalmak- és feltételekkel: rájuk se hallgatok, csak megyek, ha lehetne repülnék, a három szent bércből nekünk egyedül maradt — ősi bükk- és tölgyerdő ko- szorúzta — Mátrába. Falu Tamással érzek, ki azt mondja (ő személyre vonatkoztatja, én a Mátrára): „Kiből egy van . . . Karod karfája védje meg ; El ne rabolja fergefeg. Csak érte vérezz és eped), A világon legtöbb az: Egy“. Itt vagyok tehát Csonka László főmérnök biríokában levő, nagyszerű elgondolássál, 1000m. magasságban, a legmodernebb és leghigiénikusabb elvek szerint épült, gyönyörűen berendezett Kékes-szállóban, 40.000 katasz- trális hold erdőség közepén, tökéletes pormentes környezetbén, pompás kilátással a végeláthatatlan Nagy-Alföldre. Minden szobában kristálytiszta hegyi forrásból nyert hideg-meleg folyó viz, központi fűtés és gedi — a padlást 8 cm. vastag vasbeton-réteggel kiönteni. 3. A padlás tartógerendáit legyalulni s mésztejjel, vagy cementtejjel többször bemázolni. Ugyanezt lehet megtenni viz- üvcggel, boraxszal, vagy timsóoldattal is. Ez impregnáló anyagok beivódnak 1—2 milliméterre a fa belsejébe, a lánggal való égést vegyi úton megakadályozzák s a fa legfeljebb elszenesedik. 4. Ajánlatos a fenyőfalécekből készitett válaszfalak eltávolítása is, mert ez igen gyúlékony s ha szükséges, alkalmazzunk helyette sodrony válaszfalat. Ha mindezeket az említett óvó intézkedéseket előre megtesszük, akkor nem kell aggódnunk a gyujtóbombáktól. A jól kiképzett házi tűzoltók az esetleges gyuj tóbombákat könnyen hatástalanná tehetik a padlástérben s ezek gyúlékony anyag híján nem okoznak tüzet. Minden padláson legyen több kupacban teljesen száraz homok, 1—2 hordó viz, több lapát, ásó, balta, vizesvödrök kézilámpák készenlétben. A légvédelmi törvény a házi tűzoltók kiképzését úgyis elrendeli, mert a hivatásos tűzőrség egy esetleges légitámadás esetén legjobb akarata és szándéka mellett sem képes — pl. 40 50 tűzesethez egyszerre kivonulni, tehát szükséges, hogy a polgárság maga gondoskodjék lakóhelyének tűzvédelmi biztosításáról. Ha az itt előadottakat a város közönsége megszívleli s végrehajtja, nyugodtak lehetünk, hogy a gyuj tóbombák nem fognak tűzvészt okozni s egy-két tűzeseten kivül a gyuj lobomba - támadás eredménytelen marad! rádió. A legtöbb szobának szélmentes, tágas erkélye van. Minden emeleten fürdő, a sarokszobák fürdőszobával s mellékhelyiségekkel ellátott lakosztályok. A vendégek kényelmét tágas társasági helyiségek: hall, vesztibül, olvasó-, kártyaszoba szolgálják. Virágvasárnapján s a húsvéti két ünnepen a gyöngyösi gimnázium hittanárának az itt tartózkodó kis Jankovich gróf nevelője ministrált példátadó áhítattal. A szállót általában drágának tartják. Mondhatom: azért, mit itt kap az ember, kevés, amit fizet. A baj nem az itteni drágaságban, hanem abban rejlik, hogy kevesen tudjuk azt megfizetni. Most épül a 85 szobás szálló másik szárnya nagy fegyelem közepette. Emberi hang nem is hallatszik, csak a munka tompított zaja s a sziklák robbantása. Mint a hangyák serény munkája folyik a luxus rész építése, sok emberi energiai és állati erő, szenvedés árán. (Minden anyagot ezer méterre felhozni rettentő feladat.) Az éghajlat itt alpesi jellegű. A m. kir. meteorológiai intézet adatai szerint a Kékesen felállított hivatalos meteorológiai állomáson lefolytatott mérésekből kitűnik, hogy e hely még' télen is szinte páratlan napfény-gazdagsággal bir. Amikor Budapesten csupán 194 órán át sütött a Búcsú a Curiától A csendes májusi este, ahogy itt üldögélek debreceni szerkesztőségemben — kezeim közé került az ötvenegy éves »Váci Hírlap«, családom városának kedves újságja. Mohón ugrasztottam szemeimet neki ennek az újságnak és ahogy egy újságíró szokta: az újságot »eleitől végig« átolvastam,... Már a második oldalon szívenbökött egy cikk. »Az autó megölte a hires váci Curiát«. Nem tudom, ki követte el a cikket. Alighanem az én drága jó »Váci Náci« bátyám, akinek minden könyve kedvenc olvasmányom és akinek cikkeit — akkor-akkor —, ha kezembe kerül a »Váci Hírlap«, nagy élvezettől olvasom. Tehát becsukott a 417 éves »Curia« is. És ezzel eltűnt egy hires »váci fészek«, melynek falai között de sokat, de sokszor éreztem, jól magamat én is, ha ehelmentem Vácra. Az én apám nem váci fiú, de nagyapám Vácon látta meg a napvilágot s ha ideje engedte, Erdély szépséges, büszke fővárosából el-ellátogatott Vácra és magas stalLimában büszkén emlegette, hogy ő »biza váci gyerek«. A váci piaristák nevelték és amikor Náci bátyámat Kolozsvárra vitte jogász sorsa, örömmel ölelte öccsét a váci gyermeket keblére ez a már akkor öreg náci fiú. Én a háborús évek legelején jutottam csak el Vácra. És úgy megszerettem ezt a soktornyú, jókedélyű emberek lakta várost, hogy attól kezdve minden évben, néha többször is, ehelmegyek Vácra, mely városról írtam a minap Ady után, hogy »Vác, vidám városa vánn|ap a téli hónapokban, itt 406 órán keresztül volt teljes napsütés. A napfény értékét azonban nemcsak az időtartam, hanem főleg annak intenzitása határozza meg. Hivatalos adatok megái lapították, hogy a téli hónapokban a napsugár színképében foglalt összes ibolyántúli sugaraknak 82o/o-a Kékesre, mig ugyanakkor csak 18o/o-a jut az Alföld szintjére. Időjárás lényegesen derűsebb és szárazabb, jmint más hasonló magaslati (alpesi) helyeken. Télen melegebb itt a hőmérséklet, mint a mélyebben fekvő helyeké, nyáron pedig hűvösebb. Az eddig észlelt legmagasabb nyári hőmérséklet 25° C volt, ami azt jelenti, hogy kánikulai hőség itt soha nincs. Most a hóvirág és barka díszük erre. Tavaszi madárliivoga- tástól, daltól hangzik az erdő. A fák azonban mélyen alusznak még. A tavalyi tél nagyon megviselte őket. A sok zúzmara, rájuk fagyott álmos eső, hó any- nyira súlyossá tette ágaikat, hogy — azt mondják — három napig tartó menydörgésszerű robaj közepette törtek le. Szegény csonka haza, csonka fái... Rájuk illik Falu Tamás költeménye : „Vágja őket vihar és fejsze, Elhamvasztja vad pusztító tűz. Kívülről hársfa, nyárfa, nyírfa, S belül mindegyik szomorúfűz“. Zalánffy Gizella dór életemnek«... És most a vidám városban bezárt a legvidámabb hely: a jó, öreg »Curia«... Összefut előttem most minden, amit, illetve, amiket átéltem én a jó öreg Curiában. A jó öreg Curiában táncoltam az első táncot, azzal a váci kislánnyal, aki mia már asszony. A Curiában rendezett bálba vittem! el legszebb csokromat, »akit én szeretek, annak a kislánynak«. És kiváló barátom: Lovászi Feri, a váci prímás, mintha megérezte volna minden érzésem, mert szupé alatt úgy húzta azt a nótát, hogy majdnem kettéhasadt nálam, ott bent, az a kis valami, ami az én szivem... A Curiában szálltam meg egy pár napra a bál után és a »Mű- csarnok«-ból vittük magunkkal Lovászi Ferkét, haza: a Curiá- fea, ahol szobánkban, záróra után, bádogvederrel hozattuk fel a seritalt és a vaspántos konyhán bezörgetve költöttük fel a szakácsnőt, hogy csináljon aduhaj bandának »rántottákat kolbásszal«... A »Curiá-ft-ban jöttünk össze később újra, mert »hiva voltam« egy bálra, ahol kis húgom szerepelt és mint »rokon« is, de meg mint »fiatal úrfi« is azon igyekeztem, hogy jól találja magát ez a hamvas, barack arcú lányka... Még később Szunyogh őrnaggyal jöttem össze a »Curiában« s lévén én is »bihari fiú«, meg »ő isla«, olyan »bihari ölelkezést« rendeztünk, hogy a Constantin-tér- re akartunk kiugrani szobánkból s csak Lovászi Feri jó öreg »Kajla« flótása akadályozta meg a komolyabb »balhét«. Ha Vácra elvitt jókedvem, három ember pontosan tudta váci befutásom idejét: az a szép, hamivlas arcú váci kislány, Lovászi Feri és a »Curia« öreg portása. És csak Bécsben, a »Gold Lamm« öreg Hanzija fogadott úgy, ahogy a »Curia« »főura«, bizony már nem jut az eszembe ennek a kedves, bohém, szállodai főpincérnek a neve, csak az, hogy a Constantin-térre néző utolsó ablakos szobát, ahogy kinyitotta nekem, kinek úgylátszik nála respektusom volt! És estére, ha megjöttem, ott volt a szobában a »cinezett veder«. Rajta egy szalvéta, azon pedig acirás: »a seritalnak«.., Virányos szép Uj fióküzlet a Budapesti-főút 16. n. alatt Tisztelettel éresitem a n. é. közönséget, hogyBuda- pesti-főút lö. szám alatt Itt ugyanazok a sütemények, kétszersült és pékipari termékek kaphatók, mint a főüzletben. — A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérem Wagner Benedek pékm ester Dr Zeller Tibor
