Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-04-04 / 25. szám
VÁCI HÍRLAP 3 A 4P* órás munkaidő és a leg kisebb munkabér Vácon Az iparügyi minisztérium első KULTUR-NOZGÓ Szombaton 4-6 — 8, vasárnap 2—4—6 —8 — 20—70 f-ig GAÁL FRANCISKA legujabb filmje: _____________________Lili Kisasszony Hétfőn 4—6—8, kedden 6—8 órakor — 10—50 f-ig A legnagyobb sikert elérő magyar film közkívánatra utoljára VJ ROKON Percei Zita, Turay Ida, Gombaszögi Ella, Kabos, Delly és Gőzön ténykedései közé tartozott, hogy beharangozza, miszerint rendezni kívánja az összes iparágakban a munkabéreket és bevezetni a 48 órás munkahetet. Tette ezt pedig szociális szempontból: a munkanélküliség csökkentését kivánta szolgálni és — mint legutóbbi beszédében a miniszter mondotta —: a munkásosztályt polgári színvonalra emelni. Mikor a munkások erről értesültek, önkéntelenül is kitört belőlük a felkiáltás: — Na, végre valami! Azután vártak. Az egyes szakmák munkásai vártak türelemmel, hogy rájuk kerüljön a sor. Csigalassúsággal, hosszú hónapok elmúltával jelentek meg azután a különböző szakmákban a munkaidő- és a legkisebb munkabéreket megállapító rendeletek. Mert — Istenem — ugyebár az nem megy olyan könnyen, mint — mondjuk — valami újabb adó, vagy adóemelés bevezetése, illetve végrehajtása?! Ma már azután ott tartunk, hogy papíron az összes szakmák 18o/o-ában rendezték már a munkaidőt, 9o/0 ,rendezése folyamatban van, 23<y0 rendezése »nem szükséges« és 50o/o rendezetlen. Az ipari munkásság 20<y0- ának munkabérét rendezték, 25o/o bérének rendezése folyamatban van, 20% munkabérének rendezése »nem szükséges« és — az iparügyi miniszter szerint — már csak 35o/o munkabére rendezetlen. Tehát még sokan vannak várók és sokan — a nem várók. Mert a helyzet sajnos — az, hogy a munkás ismét egy — csalódással lett gazdagabb! Hegy miért? Az kitűnik a továbbiakból. Nem akarom, hogy demagógiával vádoljon valaki és ezért elmondom saját szomorú tapasztalataimat. A minap egy asztalosmunkással beszélgettem és mikor órabére felől érdeklődtem, meglepődve hallottam, hogy a munkás még a megállapított és elfogadott legkisebb órabért sem kapja meg. — Hogyan lehet ez? — kérdeztem. Hát csak hallotta, hogy rendezték a munkaidőt és béreket? Igen, de mit csináljak?Tél van és van négy gyermekem! Megkérdeztem egy gazdag hentes- és mészárosmesternél dolgozó húsipari munkást, hogy ugyan hány órát dolgozik naponta?- Mikor hogy: van úgy, hogy tizennégyet, nyáron tizenhatot is! Az egyik legegészségtelenebb, a nyomdaiparban dolgozó nem szakszervezeti tag — »kollégámtól« kérdeztem meg, hogy múlt év május 15-én életbelépő 48 órás munkaidő-rendelet után változott-e a helyzet? — Semmit! — volt a felelet. Tudniillik 60 órát dolgozott. No, igen, majdnem elfelejtettem: fizetése erre a heti 60 órás munkaidőre: 9 pengő! Nehogy valaki azt higyje és nevessen rajta, hogy nyomdász létemre saját írásomba, illetve szedésembe csúszott sajtóhiba, leirom betűkkel is: kilenc pengő!!! De nem folytatom tovább. A lényeg az, hogy meg van ugyan a rendelet, de csak — pa- piron. Ezért irtani azt, hogy vannak munkások, akik már a rendelettől sem várnak semmit, mert úgy érzik, hogy kaptak, illetve kapnak ugyan valamit, de nincs sok köszönet benne. Nincs, mert nincs ellenőrző szerv, amely a rendeletek betartását, illetve be nem tartását ellenőrizné! Azaz, hogy kellene lenni. Úgy tudom, elsősorban a m. kir. ip ar f elü gy el ők. Tap asz tál at o|m szerint az iparfelügyelők azonban csak egyszer, legfeljebb kétszer láthatók évente Vácon és egy-két percre egy-egy műhelyben. ők tehát — valószínűleg a túlhalmozott munka miatt nem tudják ezt az ellenőrzést keresztülvinni. Másodszor — az 1936. évi VII. te. 29. §-a következtében, mely igy» szól —: »Az ipartestületi szék kijelölt tagjai útján ellenőrzi azt, hogy az ipartestületek tagjai a náluk alkalmazott ía- noncok és segédek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket megtartják-^?« Tudtommal ilyen kijelölt bizottság Vácon nem működik. Harmadszor maguk az érdekelt felek. És én itt inkább az érdekeltebb félre, alkalmazottakra gondolok. De kérdezem, hogyan tegye ezt a munkás? Hiszen a kihágást elkövető munkáltató üzemében dolgozó munkás nem meri meglenni, mert fél az elbocsátástól. A munka- nélküli azt mondja: »ha feljelentem X. céget, az biztos, hogy engem nem fog alkalmazni.« Egy más üzemben dolgozó munkás pedig, ha meg is teszi, mivel a feljelentőnek is meg kell jelenni a tárgyaláson, akkor ki van téve annak, hogy a tárgyaláson 2—3 alkalommal is meg kell jelenni, ami neki munkabérvesz- teséggel jár. De ha valami úton- módon meg is térül neki bér- vesztesége, akkor sem kívánatos az üzemnek (pl. sürgős munka esetén) és — mondjuk meg őszintén —: ez a ténykedése őt munkáltatója előtt nem a legkedvezőbb sziliben tünteti fel. Negyedszer — vagy talán először kellett volna említenem — a rendőrség. És itt, a nyilvános- ság előtt azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a váci munkásság nevében Vajda Kálmán rendőrfőtanácsos úrhoz, hasson oda, Ijogy közegei ugyanolyan szigorúsággal hajtsák végre az ellenőrzést, mint teszik ezt a kereskedők üzlet zárásán ál. Tessék elhinni, van ez olyan fontos, sőt fontosabb, mintha egy kereskedő záróra után ad el két deka élesztőt. Itt csak egy mód van: fizetett ellenőröket kell alkalmazni! Hiszen elég sok állástalan intellek- luel van. De baj van a megállapított minimális órabérekkel is. Baj van pedig azért, mert egyes munkáltatók — tisztelet a kivételnek — ezt bérletörésre használják fel. Hogy miképen? Hát, kérem, például úgy, hogy a munkás kiharcolta magának, hogy az órabére — mondjuk — 60fillér. Most jön a miniszteri rendelet, amelynek értelmében a legkisebb órabér 40 fillér. Erre a tág lelkiismeretű munkaadó Mikor Wlassies minisztert Vácon vállon veregették Ferenc József minisztereinek rendkívüli nagy tekintélyük volt. Nem akarom a maiak értékét leszállítani, ezért rögtön magyarázattal is szolgálok: A közelség a nagyságok leromboló ja. Ma az érintkezés formája sokkal közvetlenebb, mint, mondjuk, 25-30 év előtt. Akkor olimpuszi gőggel trónolhattak minisztériumaikban, ma már nem a képviselők, kis újságírók is beronthatnak hozzájuk bizalmas ügyekben, az autó, a miniszteri fényes autó pedig akár egy vacsorára is messzi vidékre viheti el és éjjeli pihenőjét saját ágyában töltheti. Minisztert látni ma nem újság s a miniszterek rajta is vannak, hogy akár népszerűségből, akár kötelességből mindenütt meg is jelenjenek. (Egyedüli kivétel a vadászévad, mikor a miniszter úr »más oldalú elfoglaltsága miatt« nem vehetett részt az ünnepélyen, szoborleleplezésen stb.) Ferenc József miniszterei közül kivétel voll W1 assies Gyula közoktatásügyi miniszter. Meg lehet bátran írni, mert elbírja a nagy egyéniség emléke, hogy mikor művészien göndör feje a parlament folyosóján megjelent, hízelgők vették körül és nem a tiszteletadók. Wlassics egyetemi tanár volt és képviselő a sok névtelen között. Azután hirtelen belecseppent Csáky Albin örökébe. A rossz nyelvek akkor azt állították, hogy miniszteri kinevezése előtt szívesen fogadott volna egy miniszteri tanácsosi kinevezést! És minden gúnyolódás ellenére micsoda nagy emberünk lett Wlassics Gyula! A legm g óbb kulturpolitikusaink egyike, kinek nevét alkotásai örökre őrzik. E sorok is emberi nagyságát akarják bemutatni. * Emlékkönyv fekszik előttem. A siketnémaintézeté, melyet a száz éves jubileum napján, 1902 október 19-én kezdettek s az első név Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter markáns aláírása. Azután jönnek együtt Csáky Károly gróf püspök, Balás Lajos oldalkanonok, Gajáry Géza országgyűlési képviselő, Zádor János polgármester, Nyá- ray-Szabó Sándor államtitkár, egy csomó országos és helyi nevezetes név. Mind, mind eltűntek 35 év távlatán ... A siketnémák anyaháza száz éves lett s erre a váci intézet tanári kara országos ünnepélyt rendezett. Borbély Sándor igazgató nemcsak hatalmas könyvet irt a váci intézet múltjáról, de hatalmas programot is dolgozott ki, melynek főattrakciója a köz- oktatásügyi miniszter megjelenése volt. Akkoriban még nem volt miniszteri autó s miniszteri tekintélyt sértett volna vonaton miniszteri kocsi nélkül utazni. Wlassics Gyula kivétel volt. Valószínűleg rossz néven is vélték tőle kollégái (a kereskedelmi minisztert kivéve, ki igy takarékoskodott,) hogy minden bejelentés nélkül felült a vonatra és hol Kassán, hol Szombathelyen, hol Brassóban váratlanul megjelent az iskolákban vizsgálatokat tartani. Nagyon szeretett beszélni, agitálni — imgjelenni. Irt és íratott magáról és amit akkor gúnyolódva fogadtak, ma már mindenki tudja, hogy a jó ügy érdekében volt reklám-miniszter. A magyar közoktatásügyet meg kellett szereltetni, azután köny- nyű volt a fejlesztés, mert a hangulat az áldozatkészség felé hajlott. Jön, nem jön? kérdezték a váci jubileum előtt kétkedve és aki azt mondotta rá, hogy jön a miniszter, az mondott igazat, mert Wlassics Gyula talán egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy
