Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-07-31 / 59. szám

VÄCl HSRLHP 3 U€TUU-ba Tudja Hilf, gys- rüEik moziba, a ^ Szerdán 5, 7 és 9, csütörtökön 7 és 9 órakor 10 — 40 f-ig K / NC S EKS Z G ET E |!CaJó2ok köpött) Eredeti Gróf Monte <risztó-film testvér filmje. Főszereplők: Wallace Beery, Jackie Cooper 10 éves filmsztár Pénteken 5, 7 és 9 órakor 10—40 filléres helyárakkal Sian és Pan: föisvek a munka énnekem . . . — Norma Shearer, Frederic Marsch : Csók a kastélyban — Szombat-vasárnap: Erős férfi gyenge nő. Max Baar, Myrna Loy, Jach Dempsey, Primo Camera $MMmjmRmmEms&aEtR&sE3K4asBmmiKBsmmas®&i ^asaHsoni Felmelegiteü káposzta : Sietnek & villanyórák 3 Nem tudni, ki hozta terítékre, de most városszerte arról bor­székiek, hogy a villanyórák megdrágítják az amúgy is drága áramot. Ezt azzal indokolják, hogy az árammérő órák 42 pe­riódusnak, az áram pedig 52 pe­riódussal érkezik Újpestről. Mi­után ez az újság mindent fel­használ arra, hogy beigazolja, miszerint villanyos áramunk drága, annak árát le kell enged­ni, természetesen nem men­tünk el szótlanul e híresztelés mellett sem és azonnal kérdést intéztünk a villamos mii igazgat* lóságához, ahonnan a következő lelvi 1 ágosilást kaptuk. Ez a kifogás 1929-ben fel­merült és epen a Váci Hírlap felszólalására az akkori polgár- mester úr értekezletet hivott öszi­sze a városházára és nekünk kör telességünkké tette, hogy teljes felvilágosítással szolgáljunk a közönségnek. Mi beigazoltuk, hogy az újabb rendszer 50 pe­riódusa villamos áramot ad az egész világon, ami óráink pedig 42 periódusa régi rendszerűek, amiket akkor költség kímélésből nem cseréltünk ki. Ugyanakkor produkáltunk egy műegyetemi kísérleti jegyzőkönyvet, mely hi­vatalosan bizonyította, hogy a 42-cs órák nem járnak gyor­sabban és nem fogyasztanak több áramot. Zavarkeltésre tel lehet használni a régi híreszte­léseket, a közönség gyorsan fe­lejt, de mi megnyugtathatunk mindenkit, hogy nem fizet rá az órára, mert az nem mutat több áramot, mint amennyit elfo­gyasztott. atlétáink nySzeflirree Szombaton és vasárnap Szé­kesfehérváron rendezték az or­szágos vidéki atlétikai bajnok­ságokat, melyben a Pestvidéki kerület atlétái különösen jói szerepeltek és a pontversenyt is megnyerték. Pestvidék sziliéiben indultak Varró József, a Re­ménység atlétája, ki súlydobás,- ban 14 m 40 cm-rel és Szirmúk László, a sződi főjegyző fia, ki távolugrásban 7 m 5 cm-rel nemcsak elsők lettek, hanem ki­tűnő teljesítményeikkel pestvi­déki kerületi rekordot is javí­tottak. Tréner a VSE-bsn A VSE komolyan készül a bajnoki szezonra és a hatalmas játékosgárda edzésére a .Jugos- szláviából kiutasított és váro­sunkban letelepedett Ocskay Ká­roly volt MAC játékost sikerült megnyerni, aki már hetek óta vezeti a tréningeket, reméljük nagy sikerrel. Pokol terraszán tilos fürdőruhában megjelenni Vasárnap délután csendőrök jelentek meg a pokoli vendéglő terraszán és a fürdőruhás ven­dégeket sorra felírták, mert mint mondák: a »§« értelmében für­dőruhában nyilvános helyen mutatkozni tilos! És, hogy továbbá — ezt csak Pesten lehet megtenni. Az inzultusra csak annyit jegyzünk meg: igaza volt a »törvénynek«, az illető urak és hölgyek miért nem öltöztek fe­ketébe, mielőtt az öt lépéssel odébb lévő strandról a vendég­lőbe jöttek? Nagy kerti ünnepélyt rendez a Stefánia augusztus 4.-én: az anyák napjára Mind nagyobb méreteket ölt az a hatalmas propaganda, amit a kormány az egyke-rend szer el­len folytat, belekapcsolva akció­jába a társadalmi egyesületeket is, melyek között a legelső helyei a Stefánia folalja el. A sajtó is kiveszi teljes munká­ját ebből a küzdelemből és napi­renden tartót! statisztikája borzal­mas adatokat tár fel. Egész falu­tömegek vannak, hol irtóznak a gyermekáldástól. De ezt, a külö­nösen a szegény nép között el­harapódzott divatot az előkelő osztály is felkapta s így a küz­dők táborában a Stefániának ne­héz a helyzete, mert amíg egy­részt a szegény gyermekek is- tápolására áldozza fel erkölcsi és anyagi javait, másrészt az eiharai pódzott gonosz szellemmel kei- emberfölötli munkával küzdenie. Hogy mily eredményű ez a küzdelme, arról a sajtó és Vácon a Váci Hírlap évről évre hűsé­gesen beszámol. De a hely, a betű kevés a nagy munka keliő méltatására. Tetteik beszédeseb­bek minden méltatásnál. Itt élnek közöttünk, szinte láthatatlanul s már nagyobb a baj, ha kilépnek a porondra, hogy a társadalom zsebéből elkérjék a fölös fillére­ket. Vasárnap ismét kijön az utcára a Stefánia, s ez alkalommal is többet ad, mini amenyit kér. Augusztus 4 : az anyák napja. Ezen a napon a legszebb gon­dolatot óhajtja megvalósiíani a Stefánia: megjutalmazza az anyá­kat, akik a legtöbb gyermeket adják a hazának! Hétfőn délután népes volt a polgármester szobája. Dr Ruszthi- Rusztek Lajos elnöklete mellett értekezletre jöttek össze a váci nőegyletek, az Emerikána,' a Mansz, a Szent Erzsébet leány­kor, a turisták, az ipartársulat kiküldöttei, hogy egy összefogó, nagy munkát beszéljenek meg, az anyák napján, augusztus 4.-én rendezendő gardenpartyt. — Az anyák napja kérdésében nincs felekezet, nincs politika, csak munka van ! — hirdette a polgármester s ebben a szellem­ben Perényi István dr programjá­ban egy rövid óra leforgása alatt nagyszerű munka készültei, mely munkából minden egyesület egy­formán kiveszi majd részét s mely munka is már a társadalom ré­széről követendő áldozatos példátadás óhajt lenni. A Dunapartot a főszolgabírói épülettől a Hübschl-házig lezár­ják és egy délelőtt itt egy virá­gos sátorváros épül majd fel, hogy a szórakozni kívánóknak fillérekért egy kellemes vasár­nap délutánt nyújtson s amellett minden fillér, amely az igazán olcsón megszabott árakból befo­lyik, teljes egészében a nemes célé, a csecsemőké ! Mert a sát­rak tartalma közadakozásból ke­rült elő. Öt órakor a városi díszsátor előtt fog az anyák megjutalma- zásával kapcsolatos kis ünnepély lefolyni. Dr Ruszthi-Rusztek La­jos polgármester megnyitója után szerepel majd a Reménység da­lárdája, ezután következik a sok- gyermekes anyák megjutalmazása amikor kb. 159 anya részesül \ pénz- és plakettjutalomban. Dr j Kovács Vince kanonok beszéde zárja majd az ünnepélyt, mely után még intenzivebben megindul az élet a sátrak között. Minden jóslás nélkül szépnek igérkezőnek keli vélnünk már magát a sátortábort is, mert hi­szen egyesületeink között nemes vetélkedés indul meg a sátrak kiállítása körül. A Mansz hollandi sátrat állít, a Szent Erzsébet leánykör és az Emerikána együttesen gondosko­dik a pezsgősátorról, a refor­mátus és evangélikus nőegyletek egy-egy fagylalt- és cukrász­sátorral szerepelnek, a Jótékony Nőegylet meglepetésnek szánja sátorát, a turisták a magyar csárdát, vezetik, az iparíársulat szállítja a mókákat és szórai- j hozásokat. Természetesen lesz még bor-, sör-, trafik-, virág-sá­tor is, tombola, bazár és minden­nek tetejébe szépségversenys Propaganda zeneautó és a sátrak között felállított gépzene adják az állandó zenét, a kioszkban pedig állandóan folyik majd a. tánc. S mit kérnek ezért ? Húsz fil­lér belépődíjat a felnőttektől, a gyermekektől tizet. Még ezt is sokszorosan vissza lehet kapni, hiszen a megszámozott jegyek egy része még nyereményt is ad gazdájának. Ez a nagy munka, ez a hatal­mas program biztosan egy nagy­sikerű vasárnapot varázsol majd a váci korzóra, kellemes emlékű nyári délutánt a résztvevőknek és sok megérdemelt fillért a dol­gozó Stefániának! Elöszős* játszottak nyilvánosan késilabdát a fonógyáriak Vasárnap délulán indult meg az első kézilabda mérkőzés a pokoli VSE pályán nagy és szép közönség előtt. Nemcsak a Fo­nó SK pár hónapos női kézilab­da csapatának volt ez az első nyilvános mérkőzése, hanem Vá con is az első volt. Szép látvá­nyosság volt a kisportolt testű xeányok erős küzdelme, mely­nek során a Fonó SK női csa­pata 4:2 arányban verte a már három év óta játszó Magyar Pamutipari kézilabda csapatát. A szép számmal megjelent elő­kelőségek között ott láthattuk városunk polgármesterét, Rusz- thi Rusztek Lajos drt, Jekl Fe­renc fonógyári igazgatót és még számost városunk társadalmá­nak vezető férfiai közül, kik iga­zán lelkesedéssel drukkoltak a váci lányoknak, kik meg is mu­tatták, hogy a dolgozó nő is tud produkálni, tud sikert elérni és szépen szerepelni a sportban. folyt le a Siagyo­Szombaton este folyt le a szo­rul olyan gyakorlati alapon, kásos Anna-napi bál Nagyma­rosom melyet eddig minden év­ben megtartottak. Az irredenta műsorszámokkal kombinált bá­lon Böszörményi Panni és Kun­ify Ági voltak a legsikeresebbek és a közönség legtöbb tapsát kapták szép játékukért. A népszerű Baros bácsi reg­gelig táncolt a mamákkal, jutal­mul elfogyasztotta a papák ál­tal rendelt pezsgőket. Csodálatos véletlen folytán-e, vagy más ok miatt, de a szokásos nagymarosi pofon illetve »mk. pofom« az idén nem jelentkezett a bálon! Tááa? volt §a sazQt#ög^ás*Ísa»i Kevesen tudják, hogy az öreg szövőgyár szombaton milyen nagy veszedelemben forgott és csak a gyári tűzoltóság ébersége akadályozta meg, hogy a gyám- telep le nem égett. A munkások délután egy órakor hagyták ab­ba a munkát és eltávoztak. Ar­ról azonban megfeledkeztek, hogy a villamosenyvmelegitőt kikapcsolják, mely később az­után a veszedelmet okozta. Az euyv felfort, majd tüzet okozott és a raktár lángokba borult. A tüzet csakhamar észrevették és az oltási munkák megkezdődtek, de már ekkorra ötezer pengő értékű gyártmány a lángok mar­taléka lett. i^iég sokat kell Javulni! Egy váci társaságban beszél­ték a következő történetet: Múlt napokban egy külföldi idegen járt Vácon. Tetszett ne­ki a vidék és több napot töltött itt, de megmondotta a vélemé­nyét is, ami a következőkben foglalható össze: Vegyék tudo­másul az urak, hogy Magyaroii- szág" vidéki városai rosszul kej- zelik az idegenforgalmat. Fran­ciaországnak volt a világon leg­nagyobb idegenforgalma és az idegen ma csak Párisba megy, a vidéket nem látogatja, ez azért van, mert a vidék az idegenben jó fejőst látott és mindent két­szeres, háromszoros áron adott el .neki, mint ami a valódi ár volt Éz jutott eszembe, midőn Budapestről Vácra kirándultam. Naponta szoktam borotválkozni, Budapesten megborotváltak 20 fillérért, másnap bementem egy váci borbélyüzletbe és mert ide­gen nyelven beszéltem, 50 fillért fizettettek velem. Mikor eltávoz­tam, szemem véletlenül az üz­letben kifüggesztett árszagályra esett és ott láttam első helyen, hogy borotválkozásért minden­ki 20 fillért fizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom