Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-06-16 / 46. szám

Előkelő, nagy vendégünk van A politikust egész Európa is­meri, a közgazdasági és pénzügyi tudósért Amerika hires egyetemei vetélkednek, hogy előadást tart­son nekik. Mint szépiró, Jókai- magaslaton áll. Hegedűs Loránd volt pénzügyminiszterünk ma, vasárnap Vácra érkezik, hogy megérdemelt érdeklődéssel várt előadását délelőtt háromnegyed 11 órakor a kereskedők közgyű­lésén megtartsa. A magyar köz­életnek ez a kiválósága Ke stier István dr vendége lesz, ki a bankett után megmutatja neki Vácot, majd Migazzit. Hölgyek, urak jöjjenek el ma délelőtt a városházára, gyönyörködjünk a magyar szellemnagyság igazmon­dásában, mellyel közéletünkre oly találóan mutat rá. Úgy hall­juk, hogy Preszly Elemér, Kornis Gyula, Karay-Krakker Kálmán, Balkányi Kálmán, Gyulay Tibor és sok más előkelőségek meg­ígérték megjelenésüket. Kedvező feltételek mellett: Üzleti folyószámláié Betétek Kü3- és belföldi átutalások Kölcsönök VÁCI EGYHÁZMEGYE! TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. Kejfyes Alapítványok Kezelfisége KONST ANTIN-TÉR Hármas kiállítás volt a gimnáziumban Művészi ízléssel megrende­zett tarka szinpompájú látványt nyújtott a váci közönség szá­mára pünkösd két ünnepén a gimnazisták kézügyességi kiál litása. A rajzkiállitáson az alsó négy osztályú tanulók mutatták be az átlagosnál magasabb szín­vonalú rajzkészségüket az akva- rell és az olajfestészet terén egyeránt. A természetrajzi ki­állítás anyaga tudományos és kézügyességi szempontokból is változatos képet adott. Készítői a gimnázium I. osztályos növen­dékei. akik ág-, rügy-, toll-, to­jás gyűjteményeikkel, herbáriu­mokkal, a tanult dolgoknak (ál­latok, növények, stb.) plasztikus megrajzolásával és megfestésé­vel árulták el ügyességüket. A gyorsírás kiállításon a IV. és V osztályos tanulók állították ki ízléses keretben a szabadon vá­lasztott fogalmazási, illetve iro­dai gyorsirási szöveget, ötletes röviditési módokkal és fejlett irástechnikával. Az országos gyorsirómozgalmakba való bele- kapcsolódás tanúbizonysága, a kiállításon is szerepelt emlék­lapok, amelyeket a gyorsirástu- domány pályázatán a váci ke­gyesrendi gimnázium három V. osztályos tanulója kapott jutal­mul. A rajz- és természetrajz- kiÁllítás megrendezéséért Haris Béla, a gyorsirási kiállításért pedig Németh Jenő tanárokat illeti az elismerés. Zárőüriffscp & gimnáziumba*»2 A Váci Kegyestanitórendi Gimnázium az 1935. év Szent- háromság vasárnapján ’A9 óra­kor kezdődő hálaadó miséjére és V2IO órakor kezdődő ünnep­ségére a szülőket és a gimná­zium barátait meghívja az igaz­gató. Az ünnepség műsora: 1. Haydn: Rondo ungharese. Játssza a gimnáziumi zenekar. 2. Arany: Szondi két apródja. Szavalja a IV. osztály kara. Főszereplők: Cserkúti János, Quell Ernő, Hor­váth Gyula, Bayer Albert. 3. a) Haydn: Ne nézz vágyad távo­lába... (5 szólamú kánon), b) Mozart: Csalogány az erdőn (3 szólamú kánon) Énekli a gim náziumi énekkar. 4. Dancla: He­gedűnyolcas. Játssza a gimná­ziumi zenekar. 5. Búcsúbeszédet mond Nyitrai Ferenc érettségi­zett tanuló, szemináriumi nö­vendék, az önképzőkör volt ifj. elnöke. 6 Bárdos: Négy katona nóta. Énekli a gimnáziumi ének­kar. 7. Mécs: Vád- és védőbeszéd. Szavalja: BessenyőiMátyásérett- ségizett tanuló. 8. Németh Jenő az Önképzőkör vezetőtanára ki­hirdeti az önkézőköri pályáza­tok eredményét, felolvassa a jutalmazott tanulók névsorát. — Az igazgató zárószavai. 9. Kés- márky: Induló. Játssza a gimná­ziumi zenekar. Műsormegváltás 20 fillér. Önkéntes adományokat a tanulók jutalmazására hálásan fogadnak. A zászlóalj sportünnepélye A m. kir. „Damjanich János“ 1. honvéd kp. zlj. parancsnokság junius 15 én délután 3 óra 30 perces kezdettel a pokoli VSE sportpályán sportünnepélyt ren­dez, melyre Vác lakosságát meg­hívja. Kompátkelés jegye egy­úttal belépőjegyül is szolgál. Átkelési dijak: Ülőhely oda és visszautazással 40 fillér. Első­rendű állóhely oda és vissza­utazással 20 fillér. Másodrendű állóhely oda és visszautazással 10 fillér. Kedvezőtlen időjárás esetén a sportünnepély végleg elmarad. Műsor ez: 1. 3 óra 30 perckor: Futball mérkőzés I. fél­idő. 2. 4 óra 15 perckor: 100 m es síkfutás. 3. 4 óra 20 perc­kor: 400 m-es síkfutás. 4. 4 óra 25 perckor: Futball mérkőzés II. a érdekeset tud közölje velünk levélben, telefonon. Titoktartók vagyunk! félidő. 5. 5 óra 15 perckor: Suly- lökés. 6. 5 óra 25 perckor: 800 m-es síkfutás. 7. 5 óra 35 perc­kor: 4X400 m-es staféta futás. 8. 5 óra 45 perckor: Katonai já­tékok. 9 6 óra 5 perckor: Kerék­páros karusszel. 10. 6 óra 25 perckor: Díjkiosztás. 11. 6 óra 45 perckor: A legújabb harc egy mozzanata. SAJÁT SZÉKHAZA It A* VÁG! TAKARÉKPÉNZTÁR A Magyar Xcmzcti Hank, mellékhelye VAe, Koii!«taiitin-tér 15. Telefon: BS Kölcsönöket kedvező feltéte­lekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki Exportálók résiére tsiiasltvényoii; IdadAsa] Vílc és környékére Látogassuk meg a verőcei országúton feltárt 1500 éves római várat! Tragor Ignác és Paulovics István adatainak felhasználása mellett irta: Horváth Adolf János A verőcei erődítés építésének idejét elég pontosan megadják a téglabélyegek és az érmek. Va­lentinianus császár uralkodásá­nak idejében, 3G4—375-ig, Kr. sz. u. Ekkor épül a legtöbb parti erődítés, bár a határ megerősí­tése korábban kezdődött. Szük­ségessé tették ezt a dunáninneni barbárok, valószínűleg a nép- vándorlás első hullámaival ide telepedett germán-törzsű markos- mán ok és quádok betörései a Római birodalomba. A Kr_sz. e. utolsó századokban és a Kr. <.z. u. első században a Duna mind­két oldalán kelta törzsek laktak, kik harciasságuk mellett ügyes iparosok is voltak. Jól értettek a vas, arany és ezüst megmun­kálásához, szép zománcozást is tudtak végezni. Földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkoz­tak. Bányáik a Garam és Ipoly felső vidékein voltak. E kelta rokonnépek egymással bizonyá­ra összeköttetésben állottak, még a dunántúli keltáknak a rómaiak által való meghódítása után is. Békés kereskedelem fejlődött ki a Duna két partján lakók között. Ennek a kereskedelemnek egy része itt bonyolítód ott le a ve­rőcei átkelési helyen. Kr. u. első század végén a kelták eltűnnek s helyükön meg­jelennek a fentebb említett mar- kománok s quádok, kik nem ál­lanak még a kelták színvonalán, hanem a vaskorba átmenő, u. n. hallstattkori kultúrában élnek. Mint vándor népek harciasak, kalandvágyók és kapzsink. Sokat hallhattak a római telepek gaz­dagságáról, kényelméről. Hajó­kon, tutajokon átkelve a Dunán, többször megrohanták és kifosz­tották a folyam közelében lévő római városokat. Ezek ellenében erősítették meg a dunai limest s helyeztek ide határőrző kato­naságot, éptive őrtornyokat, bur- gusokat. így épült a Váccal szem­ben lévő u. n. »Bolhavár« is. Ezek az erődítések nem tartot­ták azonban vissza a markomá- nokat és a quádokat a további betörésektől. Végre Marcus Aure­lius császár elhatározza a két germán törzs megbüntetését. Két hadjáratot indít ellenük s meg is veri őket külön-külön. Ez utóbbiak jobban érdekelnek bennünket, mivel ezek laktak hozzánk s Verőcéhez közelebb: az Ipoly és Garam vidékein. A két háború után békét' kötnek egymással a háborús felek. Ezek­ben a békekötésekben a rómaiak jogot biztosítanak maguknak, hogy beleszólhassanak a barbá­rok némely ügyébe. Szabályoz­ták a kereskedelmi és átkelési kapcsolatokat s a rómaiak ma­guk számára bizlosilolIák az át­kelési és vámolási ügyleteket. Ezek lebonyolítására és ellenőr­zésére a Duna innenső partján is kaptak őrtornyok építésére felhatalmazást. Marcus Aurelius- ban e két háborúval kapcsolat­ban az a terv érlelődött meg, hogy a birodalom határait ki­tolja egészen a Kárpátokig. Egy­részt a nehezen és csak drágán védhető dunai határ, márészt a Garam és Ipoly közelében lévő gazdag bányák miatt, miket a korábbi kelta népek és bizonyá­ra utódaik, a quádok is megis­mertek már. Halála meggátolta a terv megvalósítását. Fia pedig, Commodus, nem törődött a do­loggal. Maradt határul továbbra is az öreg Duna. És megismét­lődtek időnként a betörések is. Sőt fokozódtak, amint a népván­dorlási nyomás a Római biroda­lom felé megnagyobbodott. Egy­re jobban kellett a dunai határt megerősiteni: új erődöket épí­teni és új csapatokat ide he­lyezni. Valentinianus alatt tetőpontra emelkedett már a barbár nyo­más. Ekkor épül a legtöbb bur- gus s alakulnak át a korábban épültek. A Dunát jobban kellett őrizni. Ekkor épül a verőcei erő­dítés középső része: az átkelések ellenőrzésére, a parti biztonság és kereskedelem biztosítására. Összefüggésben volt mind ez e vidék sűrű lakosságával, még talán a Vác határában, a felső dunaparti dombok egyikén lévő népvándorláskori földvárral is. Betörések csak nem szűntek meg Valentinianus alatt sem. Ezek megtorlására határozza el magát Valentianus: hadat indít a quá­dok ellen. Mozgósítja az aquin­cumi seregeket s talán a mai Öszőny helyén állott brigetium- belieket is. Erre a hadjáratra vonatkozik Ammianus Marcelli- nus följegyzése, mety elmondja, hogy a quádok a Duna melletti dombokról megrémülve nézik a folyón, sebtében készülő hajó­hadat, melyen át azLán Aquin­cumból mozgósított gyalogos hadsereg kel át a Dunán, arabló Bér letjegy gTfa C ¥ 'ß™ , Ä . füseteBs v' JSbsa». Én. iksäipiShsafoßc ! Ssomlia^oiD, jtinius 15-én 7 és 9, vasárnap jam. íG-án 5, 7 és 9-kor Két filmujdonság egy műsorban — 20—80 fillér NYUGAT LEÁNYA Irene Dumáé legnagyobb filmje TAVASZI ORKÁN Amerikai bohózat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom