Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-12-23 / 100. szám
Ára 20 fillér E Karácsonyi szám, 12 oldal 4g«1K évfolyam______________________________________100. szám ____________ Uác, 8334 december 23 Politikai és társadalmi hetilap, ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben egy negyedévre ................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ................................3 P 50 f Egyes szám ára ...................................................12 fillér megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉKTI MCZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. A karácsonyi ünnepek csendjében minden becsületes magyar ember magábaszáll, számot vet nemzete, magyar fajtája sorsával, jelen helyzetével, jövő reményeivel és keresi, kutatja a helyes utat, mely a boldogabb magyar jövendő felé vezet. Lélekzetvisszafojlva lesi ük, f igyeltük az izgalmas genfi tárgyalásokat. A nagy nemzetek lelkiismerete megakadályozta a háborút és ha áldozatot is kellett hoznunk a békéért, elértük azt, hogy nem aláztak meg és nem kényszeri- tettek a békés revízióról való lemondásra. A vizsgálatot pedig nem nemzetközi fórumra, hanem reánk bízták. Hálás szívvel kell gondolnunk a nagy olasz nemzet baráti támogatására és a lengyel delegátus nemes szavaira. A lengyel nép igazán megérti a magyar fájdalmat. De hűvös nyugalommal le kell vonnunk a jövő érdekében a genfi tanulságokat is. Csak most ébredt egész Európa arra, mit jelent a világ népeinek békéje szempontjából Magyarország le- fe gyvérzéses ugyanakkor a Magyarországot bekerítő három kisantant állam áilig fegyverben létele. Ez az egyenlőtlenség veszélyezteli az európai békét és félő, hogy eljöhet az idő, amikor sem a Népszövetség, sem a nagy - hatalmak nem tudnak megálljt parancsolni. Európa békéje szempontjából tehát nincs sürgősebb követelés, mint a leszerelés és a nemzetek egyenjogúságának biztosítása, a mihez a békeszerződések alapján is jogunk van. Magyarország békét akar, Magyarországnak békére van szüksége. A revíziót is békés eszközökkel, a béke érdekében követeljük, mert hitünk szerint a revízió az igazi békepolitika. Becsületes, békés revízió után hajlandók vagyunk bármilyen garanciára, bármilyen együttműködésre, gazdasági és kulturális szerződésekre. Ez biztosítaná Európa békéjét, a Duna- medence nyugalmát. És eggyel tisztában kell lenni a Csonkaország minden magyarjának: a békés revízióról nyugalmunk biztosítása végett le nem mondhatunk. De a békés revíziót kívánnunk kell, még ha az reánk, Csonkaország magyarjaira áldozatot, nélkülözést, gondot jelentene is. Általában több önzetlenségre, önfeláldozó hazafiasságra van szükség. Tan ül j un k tör téne 1 m ünk n a gy- jainak ragyogó példájából, akik nem haboztak vagyonukat, nyugalmukat, életüket feláldozni a haza érdekében. Állítsuk magunk elé elsősorban II. Rákóczi Ferencet, az önfeláldozó hazafiság legnemesebb alakját, aki nagy vagyont, családot, mindent áldozott a nemzet szabadságáért, hogy a végén mint földönfutó bujdosó, idegen országban fejezze be nemes életét. Emberiebb emberekre, ma- gyarabb magyarokra van szükség. A magyar jövőnek szüksége van minden magyar életre, határokon innen és határokon túl. Nemrég olvastam a lengyelek nagy marsaüjának, Pnsudsky- nak életrajzát: mikor a háromfelé tagolt lengyel nép számára nem látszott semmi reménysugár, sőt ami a legszomorúbb, mintha maga a lengyel nép is belenyugodott volna hazája pusztulásába: Pilsudsky küzdött egyedül a lengyel iskolákban a lengyel nyelv fennmaradásáért, a lengyel iskolákban, mezeknek falán a tanulók mindennap olvashatták az emlékeztető feliratot: vae victis, Jaj a legyőzőiteknek. És minden rabság és elnyomás mellett, minden közöny és dermedtség közepette is, megmaradt húsz millió lengyel a maga lengyel nyelvével, lengyel műveltségével, katolikus hitével s mikor elérkezett a világtörténelmi pillanat, szinte magától feltámadt újra a lengyel nemzet. Ez a példa álljon előttünk. Védjük magyar véreinket, nyelvüket, iskoláikat, magyar műveltségüket, magyar hagyományaikat. Védjük a Csonkaország magyar értékeit és a határokon túl élő magyarok nyelvét, kultúráját is. Erre a békeszerződések nekünk jogot adnak: hivatkozással a kisebbségi jogokra, tárjunk Európa elé minden erőszakot, minden sérelmet. Karoljuk fel a Jugoszláviából kiüldözött háromezer magyar menekültet, becsületbeli ügyünk, hogy őket pusztulni ne engedjük, nekik karácsonyra meleg otthont teremtsünk. Karoljuk fel a határokon túli magyar irodalmat, magyar könyveket, sok mulasztást kell pótolnunk, sok kőiéi ességet kiéli teljesítenünk. A magyar jövő attól függ, meg tudjuk-e őrizni szétszaggatott magyar fajtánkat, meg tudjuk-e akadályozni pusztulását, beolvasztását, melyre ellenségeink nap-nap mellett törnek, biztosi- sitani tudjuk-e, hogy ha eljön a nagy világtörténelmi pillanat, mert eljön, mert az igazságnak győzni kell: ez a nagy pillanat legalább tizennégy, tizenöt millió magyart találjon határokon innen és túl, egységes magyar nyelvűt és magyar kultúrájút. Mindig és mindig ez a cél lebegjen előttünk és ehhez szabjuk a Csonkaország belpolitikáját. Ne pártoskodjunk. Tegyünk félre minden, ezidőszerint nem időszerű és csak szétbontásra alkalmas kérdést. Ha a mai időkben is pártos- kodunk, elvesztünk. Egy pártokra szétszaggatott,erőtlen ország nem számíthat Európa szimpátiájára. Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok minden jó magyarnak. Preszly Elemér M. Bepisilemf CSlllC10 Akkor is úgy vott, mint most, termelési és fogyasztási válsággal küzdött a világ és tele volt szomorúsággal. Mindenki változást várt, mindenki új világra szomjazott. Az emberek elvesztették hitüket az igazságokban, mert meglelt a vilávg minden zuga álnoksággal - bűnnel — szenvedés- sei. És akkor a nyomor szalma- jászolán megszületett az emberiség íegmagasztosabb tanítása az emberi egyenjogúságról. A betlehemi jászol tanítása szerint, a szegénység mindég megszüli a maga megváltóját, aki sohasem lehet más, mint a szeretet, az egyenjogúság, az emberi összetartozandóság, az igazság és a szabadság hirdetője. A Betlehemben született Názáreti Jézus tanítása... hogy nincsen ember és ember között különbség, mindenkinek egyformán j oga van f el emelkedni olyan magasságokra, amilyenekre ereje, tehetsége, puritán jelleme juttathatja... és hogy a rongyokba burkolt koldús is testvérünk... Azóta eltelt 19.>4 esztendő és az emberiség ismét önmagát cibálja, pedig gépei, alkotásai és lelke szárnyalása lehetővé tennék, hogy mindenki örüljön a földön. De nem tudunk bánni a lelkűnkkel és a gépünkkel, az egyik eldurvul, a másikkal kizsákmányolunk ... elvesztettük szemünk elől a Betlehemi talizmánt... a szeretetek Az önszeretet, az önbálványozás és bálványoztatás maga alá gyúrta a felebaráti szere le let, a szív, a lélek eltávolodott Istenétől, az ész világháborúkat, gonoszságokat eszelt ki s ma, amikor már megcsúfolt mindem, ami szent . . . önmagát készül felfalni. Oh, mert az önzésnél nincsen vérengzőbb vadállat, ennek romboló, pusztító működését nem akadályozhatják meg séma békéről szóló tanok, sem a béke egyesületek, sem az általános lefegyverzést célzó indítványok. Itt más is kell! — de hamarosan, míg nem késő! Nemesíteni kell az ösztönöket, ki kell ragadni az elméket a materializmus posványából, meg kell tisztítani a sziveket a realizmus sorából s vissza keli vezetni a lelkeket az idealizmus, a szeretet oltáraihoz, nem szólamokkal, hanem elöljáró példákkal, de mindenekelőtt vissza kell térni az Istenhez. De vájjon elküldi-e az Isten mégegyszer a saját fiát, aki képes lesz annyira szeretni a bűnök fertőjében felrengő emberiséget, hogy megváltásáért önmagát feláldozza? Oh ne kételkedjünk az Isten tökéletes jóságában. Minden évben elküldi! Most is elküldte. Az Őrangyala az éjjel is megszólalt és felkérte a bűnös halandók millióit: »Legyen békesség a földön és az emberek közölt jóakarat«. És az angyal felhívásait az éjjel is visszhangozták a karácsony fa alatt örvendő gyermekek milliói s ma is hirdetik a templomok harangjai, az orgonák hangjai s az oltárok szolgáinak zsolozsmái. Csak egy pillanatra fogadjuk be a hangokat a szivünkbe s újra vessük emlékezetünk táblájára a szeretet vallásának azt a két parancsolatját »Szeresd az Istent teljes szivedből és telkedből és szeresd felebarátodat, mint önmagadat.« Ha ez megtörténik, a cél el lesz érve... béke lesz a földön, az emberek között jóakarat. Mert, ha mindazt az emberi tlá*SalI# csak váci kereskedőknél vásároljatok VÍS%iCm9 llllllllllllllillllllll ..llllllllllllllliillll...I.....——WWBBHB« Karácsonyi bes%c«l
