Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-12-06 / 92. szám
ára 12 fillér E 47-lk évfolyam 92. szám Vác, S933 december 6 jr Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és yasórnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................... Vidéken egy negyedévre ...................... Ügyes szám ára ...................................... 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: ©ERCSÉMYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak' vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. A váci asszonyok és az iparpártolás Az iparpártolás S parancsolata Dr Irsai Szabó Arfúrné a magyar iparpártolás híveinek egyik legbuzgóbb apostola Ő hirdeti: a magyar iparvédelmet úgy kezdjük meg, ha a külföldi ipart nem engedjük be háztartásunkba. Minden évben kijön Vácra hirdetni a nemes gondolatokat. Ugyanígy az elmúlt héten is előadást tartott az ev. asszonyok kiállításán s értékes gondolatainak egy megszületésre érdemes csokrát közöljük alább. 1. Ha nem honi” hanem külföldi árut vásárolunk, akkor pénzünk külföldre vándorol és végképpen elvész gazdasági életünk számára. 2. Pénzünk kölföldre vándorlása idehaza tőkehiányt okoz Megdrágítja a hiteleket és gazdasági életünk pénzszükségletét már csak külföldi kölcsönökkel tudjuk kielégíteni, amit nem csak vissza kell fizetnünk, hanem még a kamatok révén is újabb hatalmas összegek vándorolnak külföldre. 3. Ha külföldről vásárolunk, magyar munkások, mérnökök, tisztviselők kenyerét vesszük el és ahelyett, hogy évi 80 ezer főnyi lélekszaporulátunk a fejlődő iparban és belterjes mező- gazdaságban nyerne biztos elhelyezkedést, részben kivándo rolni kénytelen, részben itthon nyomorog, mig ugyanakkor pénzünkön külföldiek százezreit tartjuk el behozatalaink révén, akik keresetüket ott kint költik el, adót ott fizetnek és ezen felül a gyártás haszna is a külföldiek zsebében marad. 4. Ha pedig hazai árut vásárolunk, pénzünk idebent marad, növeli a belföldi tőkeképződést, csökkenti, sőt megszűnteti a munkanélküliséget, mert magyar testvéreinknek ad kenyeret; akik itthon költik el keresetüket, itt fizetnek adót, a magyar föld termékeit fogyasztják és igy a hazai áruért adott pénz nem vész el számunkra, hanem idebent forog és növeli a nemzeti vagyont. 5. Ha nem pártoljuk a hazai termelést, saját kereseti lehetőségünket is tönkretesszük. Gyermekeink nem fognak elhelyezkedést találni, növeljük a munkanélküliséget és végzetes gazdasági romlásba visszük hazánkat. 6. Ha évente szükségtelenül 100 milliókat fizetnek külföldnek olyan árukért és termékekért, melyeket itthon is előállíthatunk, vagy hazaival pótolni tudunk, nemzeti vagyonúnkat pazaroljuk, eladósódunk és a hitelező államokkal szemben előbb gazdasági, azután politikai függésbe kerülünk és gazdasági rabszolgákká válunk. 7. Ha iparpártolásunk megszűnik pártolás hiányában fegyvertelenek leszünk, ellenség támadása esetén és soha vissza nem szerezbetjlik többé, amit tőlünk elraboltak. 8. Ellenben, ha a honi termelés pártolásával annak egészséges fejlődését lehetővé tesz- szük, ha mindazt a szellemi és természeti kincset erre egyesítjük és kihasználják, amiben a magyar tehetség és magyar föld olyan gazdag, akkor még mai megcsonkitotíságunkban is olyan politikai és gazdasági súlyra tehetnénk szert, amely biztosítaná a magyar faj részére az elsőbbséget a Duna völgyében. Nekünk megfeszített erővel arra kell törekednünk, hogy mezőgazdaságunk és iparunk egymás mellett és egymást támogatva arra a fokra emelkedjék, hogy ne csak az évi szükségtelen behozatal G00 - 650 millióját szerezze vissza hazánk közgazdaságának, hanem kelet és délkelet felé diadalmas versenytársa legyen kivitel terén a nyugati ipar-államoknak. De ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha általánossá tesszük a gazdasági gondolkodást. Meg kell döntenünk az uralkodó tévhiteket és csatasorba kell állítanunk az ország minden egyes polgárát a védekező gazdasági harcban. A legtöbb magyar iparcikk teljes megbecsülésben részesül külföldön. Gépeink, mozdonyaink világhírűek és úgy azokat, mint több más iparcikkünket az Óceánon át szállítják idegen világrészekbe. Kitűnő posztóinkat kiviszik Angliába és angol márkával visszahozva sokan megveszik azt nálunk drágábban fizetve, mint angol posztót. Köt szövet holmijaink oly elismerten szépek, hogy az olasz és francia rivierán üdülő magyar hölgyek is nagy gyönyörűséggel vásárolják azon boldog hitben, hogy külföldi. Élelmes magyar gyárosok fejtöréssel találnak ki olyan márkát, amely elfedi az áru magyar voltát. így történhetik azután az, hogy pl. 1925— 1929 ig nélkülözhető és itthon is előáliitható terményekért a csak külföldön beszerezhető nyersanyag leszámításával 2 milliárd 50 millió 503 ezer 506 pengőt fizettünk ki a külföldnek feleslegesen. Almáért, körtéért, birsalmáért és hasonló itthon is termelt gyümölcsökért 38 milliót dobtunk ki. 15 millióért vettünk itthon is termelt főzelékfélét. Mákért 2 milliót adtunk ki feleslegesen. Ugyanakkor elfogyasztottunk 18 millió pengő értékű külföldi vajat, sajtot és más tejtermékeket. Mindenféle kitűnő papírunk van, de ki törődik ezzel nálunk, hogy csak magyar papirt volna szabad használni. Ügy levélpapírt is. Csak az a ievéipapir magyar, amelyiken rajta van a 4 magyar vízjel valamelyike. Pedig csak papirfélében ezen idő alatt 83 milliót takaríthattunk volna meg. Kefekötő és sziíaárukban 33 milliót, kesztyűért 8 milliót, szövetért 417 milliót. 1929 ben szalagfélékért 2 millió 96 ezer pengő ment ki. Ezen összegből egy pár százezer pengőt nemzeti színű szalagért adtunk túlnyomóan Csehországba, ahol betiltották a magyar szót, magyar testvéreinket kínozzák és a magyar nótáért bebörtönözik leigázott magyar testvéreinket! üílíse less liklés k © r sra á y z ó é a* 4 A Damjanich Jánosról elnevezett váci első kerékpáros zászióaij tiszlikara felkérte Galla Ferenc, papnevelő intézeti tanulmányi felügyelőt, a zászióaij lelkészét, hogy a kormányzó névünnepén misét szolgáltasson. A szent mise szerdán délelőtt 10 órakor lesz a székesegyházban és azon megjelennek a zászióaij tisztjei a városi és az állami hivatalok képviselői és a különféle testületek. Igen érdekes, hogy a mise alatt a karpaszományosok énekkara több egyházi éneket fog előadni, a hadiárvák pedig zenekarukkal teszik fényesebbé a kórust. Itt említjük még meg, hogy a zászlóalj parancsnokságának felkérésére a többi hilfe- lekezeíeknél is hálaadó Isten- tisztelet lesz, melyeken a tisztikar küldöttséggel képviselteti magát. A kedvesnövérek s^igseEöadásénak sikere Azok az egyházi ünnepségek, amelyeket a Szent Vince-növének társulata fennállásuk 300 éves jubileuma alkalmával rendeztek, mint már megirtük, szin- előadássál érnek véget. Boldog Labouré Zoe Katalin nővér, a társulat első boldoggá avatott nővérének csodálatos éleiét mutalták be a szereplők, vasárnapi első előadásukon, természetesen zsúfolt ház előtt. A hét képből álló misztériumnak hetvenöt szereplője van. Az iskola jelenlegi és volt növendékei játszanak benne, oly példás rendezésben, hogy etlői csak tanulni lehet. A sok bájos szereplő mindegyike külön is, a tömegjelenetekbcn is tökéletes illúziót nyújtó alakítást ad. A jelenetek ’peregnek, mint a film, folyton változók, színesek, ennyi bájosságot soká nem lehet feledni. Nem is szabad itt senkit kiemelni, hiszen minden szereplő, a legkisebbtől a lcg- nagyóbbig, a szivét adja, tárja a néző elé. És ha méltatni akarnánk, ahhoz oldalak kellenének. S a láthatatlan, örökké mozgó, szorgoskodó kedves nővérek munkájáról is mennyit kellene írni! A hót díszlet összeállításáról, melyek három percig ha váratják a nézőt, a pompás új díszletekről, melyek művészt dicsérnek, a bájos táncokról, a szép énekekről. A zenekarról, mely nagyszerű munkát végzett, a szünetben énekelt gyönyörű Ave Máriáról! Gyorsan meg kell nézni mindenkinek ezt a szép előadást, amelyet még péntek, szombat és vasárnap megismételnek. A2: isi*. raöeg>;!et decenífeef1 9-én Az izr. nő- és leányegylet társulva a VTE-vcl szombat esta a Hliniezkynél rendezi nagy teáját, szegényei felsegéíyezésére. Az est műsorát budapesti egyetemi hallgatók álíitották össze, kik több neves művészt hoznak ki az estélyre. A ki meghívóra igényt tart és nem kapott, forduljon a három egyesület valamelyik vezetőségéhez. A váci és kosdi református hívek közös ünnepe II. József türelmi rendeletének kiadása után, 1783-ban éled újjá a váci és a kosdi reformátusok gyülekezete. Tehát 150 éve annak, hogy a templomaik építéséhez is hozzáfoghattak. Ezt a nevezetes évfordulót a váci és a kosdi reformátusok közös ünnepen ülik meg, amelyen résztvesznek a váchartyáni, őr- szenlmiklósi, veresegyházi, sza- dai, fóti, felsőgödi, dunakeszi- alagi hívek is lelkészeik vezetésével. Az ünnepély december 8-án, pénteken délelőtt 10 órakor lesz a váci templomban beí- missziói konferencia keretében^ Imádkozik és bibliát olvas: Mo- csg Mihály esperes Üllőről, megnyitó beszédet mond Mátis Márton szadai lelkész, egyháziak történetéből felolvasnak Sáfár Béla és Molnár Lajos lelkészek. Énekelni fognak: Nagy Jánosnó és Rákóczi N. Az ünnepi prédikációt dr. Kováts J. István le ól. tanár, püspökhelyei les fogja mondani. Ünnepély után köz- ebéd lesz a ref. iskolában. A közebéd részvételi díja 1 P. Az ebéden rész tvenni szándékozók csütörtök estig jelentkezzenek a váci lelkészi hivatalnál.
