Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-10-22 / 80. szám
smes HÍRLAP Szerdai és vasárnapi szú- munkai technikai okok miatt egyesítettük. Mai számunk lO oldal, ára 20 fillér. Legközelebbi VÁCI HÍRLAP október 25-én, szerdán jelenik meg. A hősi emlékre tett koszorúk szalíagjait megőrzik A városban küJönbözőkép kommentálják, hogy a hősi emlékre tett egyes koszorúk sz.allagj.ai már eltűntek. Merényletet, rossz indulatot emlegettek, ezért illetékes helyhez fordultunk felvilágosításért. Mii tény i tanácsos ezeket mondotta: —- Nincs rá még határozat, de bizonyos, hogy azok is, a kik koszorút tettek a hősi emlékműre, szívesen veszik, ha nem engedjük esőben, télben elpusztulni a megemlékezések szalíagjait. Ezért a koszorúkról egymás után lefejtjük a szailagokat, ld- vasaltatjuk és vagy a Váci Múzeumban helyezzük el örök megőrzésre, vagy pedig a közgyűlési terem falára fogjuk elrendezni. Itt említjük meg, hogy az ünnepélyről mozgófényképfelvételek készültek. Ezeket ma mutatják be József főhercegnek. Vácon jövő héttől kezdve lesznek láthatók a mozgófényképek azokkal, melyeket a fehérek templomából és a VSE evezős házánál felvettek. SCineveziék az uj ta^ksrületi főigazgatót A Váci Hírlap értesítése helyesnek bizonyult: A kormányzó Kemenes Illés dr. tankerületi főigazgatói címmel felruházott szentbenedekrendi esztergomi gimnáziumi igazgatót a buda- pestvidéki tankerület főigazgatójává, a nyugdíjba vonult Acsay István dr. utódjává kinevezte. Orvosi hír Pesía László dr. városi orvos külföldi útjáról megérkezett és rendeléseit megkezdette. Felszáiiani a helyi gyorsra! Rákospalota megyei város képviselőtestülete most tartott közgyűlésén egyhangúlag elfogadta polgármesterének azt az indítványát, hogy a mávot megkeresik, engedje meg a gyorsítóit helyi személyvonatokra a felszállást Vác felé, a rákospalotai állomáson pedig a leszállást. Ez azt jelenti, hogy a rákospalotaiak állomásukon meg akarják állíttatni a távolabbi vidékre, Vácra és Vácon felül levő állomásokra oly kényelmes helyigyorsvonatokat. Ugyanily gondolatai már régebben vannak Felsőgödnek és nagyon fáj nekik, hogy még nem tudtak többet elérni egy helyigyors megállásánál. DunakeszilAlag is szintén helyigyorson szeretne utazni. Ha a máv teljesítené a kéréseket, a helyigyorsok rögtön 60—70 percig menő személyvonatokká válnának. Mi, a fővárostól távolabb lakók már előre tiltakozunk az ellen, hogy a hetyigyorsok menetidejét meghosszabbítsák uj megállásokkal. A rákospalólaiknak van elég vonatjuk, nem feltétlen szükséges, hogy a helyi gyorsokon utazzanak olyan rövid távolságon, mint Budapest Rákospa- lota-Ujpest. Ellenben nekünk váciaknak már most mozogni kellene, hogy a máv a nyári menetrendben több személyvonatunk menetidejét rövidítse meg azzal, hogy a közbeeső állomásokon, azokat nem állítja meg. Nemzeti Egység Pártjáfask wálaszfgyűlése A Nemzeti Egység Pártja váci szervezetének választmánya október 21-én, d. u. 5 órakor a városháza közgyűlési termében gyűlést tart, amelyen megjelenik a központi vármegyei titkár dr. vitéz Szűcs János is. A választmányi tagok megjelenését ezúton is kéri a párt városi szervezete. Egy váci mérnök a rádióban Csütörtökön, október 19-én d. u. 5 órakor előadást tart a rádióban Pálinkás András mérnök a kender és a len feldolgozásáról. Az előadás a földművelésügyi minisztérium rádió előadás sorozatában kerül bemutatásra és megindítója annak a nagyszabású propagandának, a melyet Pálinkás mérnök a hazai textil nyers any ag ok fok ozo 11 abb felhasználása érdekében indított. Ennek a szolgálatában áll ugyancsak az ő tollából megjelent az a nagyobb tanulmány, mely a Közgazdasági Szemlében, a Közgazdasági Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában épen most jelent meg. Pintér Imre és Parlagi ICcsreíélia színművészek a Ifáci ürá^ia szereplői hétfőn A hétfői, október 2 3-i esti hét órakor a Városi Filmszínházban megtartandó Váci Uránia közművelődési előadásnak a műsora: i. P. Parlagi Kornélia és Pintér Imre szinművó- szek felléptével »Blaha Lujza hazafias és szórakoztató emlékest.« (Zongorán Sümegit Miklós kisér.) 2. Hangos híradó. 3. Utazási kulturfilmek. A páholy jegyek ára 2 0 fillér, a többi ! helyre szabad a bemenet, (de csak felnőtteknek.) Jegyek szombaton és vasárnap a Városi Könyvtárban, hétfőn a pénztárnál. Szobor leleplezésünk filmen A Magyar Turista Egyesület Váci osztálya október aj-én kedden esti 1/29 órai kezdettel tartja téli szezonjának első turista-propaganda előadó estjét Kossuth-tér 6. sz. alatti helyiségében. Műsor: 1. Turisztika és honszeretet. Tartja Zsembai Ferenc ü. v. elnök. 2. A váci hősök szobrának október 15-i leleplezési ünnepélye és a dobogókői turista hősi emlék leleplezése (mozgóképekben). A két filmet bemutatja Győrky László. Vendégeket szivesen látnak. Belépődíj nincs. Nem szabad csodálkozni a természetes és magától értetődő dolgokon. Az, hogy az emberek a mai nehéz időkben kétszer is meggondolják, hogy a pénzüket mire fordítsák, éppen olyan természetes, mint az, hogy ha meggyőződnek arról, hogy 100°/0-os ellenértéket kapnak, akkor könnyen és szivesen adják ki bármily nehezen megszerzett pénzt is. Ez a törvény teszi érthetővé, sőt természetessé azt a tényt, hogy a váci Városi filmszínház, dacolva a pénztelenséggel, dekonjuktúrával, állandóan zsúfolt házak előtt pergeti le pompás műsorait. Vagy sza- bad-e csodálkozni azon, hogy a „Mellékucca“, a „Dalol a mámor“ előadásai előtt formális közelharc dúlt a még meglevő jegyekért azok között, akik még mindig nem látták be, hogy jegyük csak akkor biztos a Városiban, ha azt jó előre megváltják? Vagy nem természetes-e, hogy ezen a héten talán még nagyobb lesz a közönség rohama az eddigieknél is, mert csak két napig játsza a színház a „Sz e v e r in kap i tány t“? „Fegyverre“ az alcíme, ennek a csodálatosan szép filmalkotásnak, melynek értékeléséül elég rámutatni arra, hogy ez a film lett első a budapesti moziközönség szavazásán. Hogy miért, arra a váci publikum is hamar megtalálja majd a magyarázatot. A nagy Louis Tren- ker, a magyar VárkonyiMihály és a gyönyörű Louise Ulrich csodálatos művészi játéka, a pompás sujet, a grandiózus rendezés és nem utolsó sorban a megkapóan szép tiroli tájfelvételek mind egy-egy gyöngy szem aoban a gyöngysorban, amit ez a film az uj filmtermés ékszerei között jelent. A tiroliak hősi szabadságharcát Napoleon ellen, talán még somért számot kell adnod sáfár- kodásodról. Ezeknek a krisztusi igéknek és keresztényparancsoknak nyomán hirdette nasiansi Szent Gergely, hogy a föld mindany- nyiunk számára közös, mindany- nyiunk számára termi gyümölcseit. „Bűnösök, akik Isten adományát kizárólag a maguk számára akarják kisajátítani. Gyilkosságot követnek el nap-nap után azok a szegény ellen, akik elpusztúinak, mert maguknak tartják meg, amikre a szegényeknek lett volna szükségük.“ Csak igy teljesedhetik az evangéliumi intés: „Ne aggódjatok, mondván, hogy mit esztek és mit isztok, vagy mivel ruház- kodtok, keressétek előbb az isten országát és az ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak nektek.“ Ez volt az a szellem, amely kapitalista gazdasági rendet megelőzőleg az élet törvénye és formálója volt. Hogy milyen eredménnyel, arról Werner Bombard a szociológus igy ir . .. akkor a gazdasági érdekek centrumában is az emberek állott... A javakat azért termelték és ezekkel azért kereskedtek, hogy a fogyasztó bőségesen fedezhesse szükségletét, de a termelő és kereskedő is biztosíthassa állásához mért megélhetését. A nyereség utáni határtalan vágy és hajsza a legtöbb gazdasági alany előtt tisztességtelennek és kereszténytelennek tiint fel. A gazdasági élet minden vonat kozásában állandóan a legfontosabb maradt a valláserkölcsi szempont... Csak a keresztény lélek uralomra jutásával lehet a gazdasági rendet meggyógyítani és a mai gazdasági rendet megmenteni attól, hogy a kommunizmusba toroljon bele. Nem hivatása a kereszténységnek a gazdasági tevékenység vezetése, de csak neki vannak meg erkölcsi normái, parancsoló és tiltó törvényei, amelyek az ember gazdasági tevékenységének határait megállapítják és kódexét előírják. Most már felelhetek a feltett kérdésekre. Meg kelbe várni, míg a terhelt és keserű tömeg a meggyülölt kapitalista gazdasági rend kezéből kicsavarja a kormánypálcát és a gyeplőt a kommunizmus kezébe dobja ? Meg kell-e várni a földindulást, a vér és kinözönt, amellyel a zsarnok cserét keresztül erőszakolja? — Nem kell és nem is szabad. Meg kell akadályozni, kötelesek vagyunk reá. Az emberiség, a magunk és a katoli- kusság sorsa függ tőle, amelynek 80°/o-a Európában él. A feladat elől nem bújhatunk el a sekrestyébe, sem a nőm possu- mus palástjába. Az orvosság a kezünkben van. Győzzük le előbb önmagunkban a kapitalista gazdasági rend felfogását és rendezzük be a magunk tevékenységét az evangélium szelleme szerint. „Nem akarunk ember- véri a leszorított béren termelt áruba tenni, annál kevésbbé enni“ — Kiálltjuk oda neki Pro- hászka Ottokárral. Nem akarjuk a szegényt csak menyországgal biztatni, ha a földön is lehet rajta segíteni. Az ember legyen boldog az égben és a földön. A keresztény erkölcsi világrendet nem mesebeli tündérpalotának, hanem megvalósítandó realitásnak nézzük és azért megakarjuk fogadni Pro hászka intélmét: a modern kereszténységnek fel kell vennie programjába a technikai haladást, a munka jogát, a jobb ellátásról, a magasabb nívón álló háztartásról való gondoskodást. A lélek világa mellé oda kell tűzni a földi jólét méltányos igényeit. Fel akarjuk emelni a verejtékező embert, mert a kereszténység meg nem engedheti, hogy benne az eleven Krisztusképét a világ meggyalázza. De sietnünk kell. Nemcsak én mondom, nemcsak a társadalom lelkében rengő seizmografok jósolják, hanem az Egyházmegye tanitója XIII. Leo pápa is felhívja erre a figyelmünket a Re- rum Novarumban. Fogjon munkához késedelem nélkül minden kéz, — figyelmeztet a nagy pápa — nehogy a súlyos bajok gyógyítása mégnehezebb legyen. Az állami kormányzatok álljanak elő törvényhozási intézkedésekkel. A munkások, akiknek sorsáról szó van, védjék törvényes eszközökkel érdekeiket és a vallás, amelyről megmondottuk, hogy egyedül képes az áldatlan viszonyokat belsőleg és tökéletesen orvosolni, terjessze mindinkább azt a meggyőződés, hogy minden az újra felélesztett keresztény meggyőződéstől, erkölcstől függ, ami nélkül a még oly bölcs és még oly sokat ígérő rendszabályok valódi javulás előidézésére képtelenek leszünk. (Vége.)
