Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-10-22 / 80. szám
VÁCI HÍRLAP 7 ha nem látott rendezési technikával és művészettel dolgozta ki az Universal filmgyár ebben a valóban reprezenta- tiv filmjében. Louis Trenker, mint szabadsághős, de mint szerelmes lovag is egyaránt hatalmasat produkál szerepében s megérdemli a „halhatatlan“ jelzőt, amivel a publikum ezt az egyszerű hegyi vezetőből lett hatalmas filmszínészt kitüntette. Nem lett volna teljes a Városi ezévi ragyogó filmsorozata, ha a „Szeverin kapitány“ kimarad belőle. — Láttad már? . . . — A legújabb szenzációt — Nagy Misi új, gyönyörű portá- los kirakatait?.. . még nem ? . . hát akkor siess, mert ilyen szép még Vácon nem volt. — De külön felhívom figyelmed a csodás szép pulóverekre, mert azokat külön érdemes megnézni, megsúgom neked, hogy én már egyet ki is gusztáltam magamnak ott balra, a sarokban, csuda szép darab. — Örülök, hogy figyelmeztettél, majd vasárnap, a mozi után megnézem. — De a férfikirakatot se hagyd el a nézegetésből, mert gyönyörű és olcsó dolgokat láttam ott is. No meg a szép perzsa bőrök és az ernyők! Hiába, ízléses és divatos dolgok csak Nagy Misinél vannak nagy választékban ! — Tehát a viszontnézésre vasárnap, mozi után a Nagy Misi kirakata előtt. Vác — virágsáros ? (Levél a szerkesztőhöz.) Nagy agilitással indult meg a Vác— virágváros létesítése. Gyönyörködünk is a sok szép virágágyak ban. Biztosra vettük, hogy a tavaszi mosolygó napsugarak örömmel köszöntik a Konstan- tin-teret övező emeletes házak ablakai alól pompázó virágdús, ízléses virágtartókat. Hiszen olyan szervező kéz pendítette meg és irányította ezt a gyönyörű eszmét, hogy jogos kíváncsiságból szabad érdeklődnünk mi is lett ezekből a kovácsolt vasból készült virágtartó kosarakból? Mi az oka, hogy nem létesült? Talán mégis meg lehetne valósítani a jövő tavaszra, most figyelmeztetünk rá, hogy ne késsenek, mert ha városunk egyik szép terét virágok öveznék, biztosan sok követője akadna s lassan mégis csak megvalósul a V ác—virágváros. Jó bort az asztalára! ÚGY, AHOGY MEGTERMETT: r 0-BOR (1928-as) 68 fill. DERCSÉNYI TERMÉSE Csányi-út 1. szám —Bl—BBBfliW WIHnW r 0 HS3 18 nyelvet beszélt, 30-ból fordított a most elhunyt Schmidt professzor, ki váci volt Szerdai számunkban beszámoltunk arról a nagy veszteségről, mely a magyar tudományos világot érte Schmidt Jó- !zsef dr. egyetemi tanár halálával. Az elhunyt professzor szívvel, lélekkel váci volt, életének minden nyarát szülővárosában töltötte. Innen ment most is a nyár végén Budapestre, de már betegen. Heteken át birkózott vele a sútyos kór s ő erős volt: elhagyta az ágyat, dolgozó asztalához ült. Pedig már sorsa megvolt pecsételve. Úgy szedte el onnan orvosa és fektette az ágyba. Egész életén át szívós, kitartó munkás volt. Bárhová ment, minden percét kihasználta. Utcán, vagy a villamoson egyszer csak előhúzta kis noteszét: szavakat tanult egy uj nyelvből. Az indo-germán nyelvek európai liirű professzora volt az egyetemen s a mi sok százezernek szanszkritül volt, abbanő világosan látott, sőt beszélte is a nyelvet. Mellette még vagy tizennyolcat — tökéletesen. Irtuk, hogy minden nyelvből fordított; legalább harminc nyelvből gra- malika segítségével ültette át az irodalmi műveket magyarra. Ő a nap 2-1 óráját kihasználta s abból igen kevés perc jelentett részére pihenőt. Most derült ki, halála után, hogy húsz kiadatlan, még senki állal nem ismert nagy munkája maradt hódra kéziratban a magyar zseni dicsőségére. Megírjuk, hogy ő ezt a soha nem pótolható nagy munkát — meg akarta semmisíteni! Ezt a magyar szaktudományra nézve végzetes csapást a halál hiúsította meg. Mint ismeretes, Schmidt József tanárt az egyetemről el távolították a proletárforradalom alatt tanúsított magatartása miatt. Mi volt a bűne ? A nagy, a hatalmas nemzeti vagyont, melyet az ő egyeteme is képvisel, akarta megmenteni a műveletlen tömegtől, ezért beleült a filozófiai fakultásba és rendelkezett. Bizonyos, hogy mig helyét el nem hagyta és az alkotmányos rendnek át nem adta az egyetem vagyonát, nem veszett el egy rozsdás szög sem. Ténykedését, munkáját félremagyarázták az irigyek és — menni kellett. Később, mikor az üldözési láz enyhült, követek mentek hozzá, hogy nem kell vizsgálat alá vetni magát, nem kell semmi bocsánatkérés, csak rövid nyilatkozat.' Nem tette meg. És nem tudtak ellenie semmi kifogást tenni. Egyik vizsgálóbiztos emlegette rövid ideig bűnét, hogy nem nevelte hazafiasán a fiatalságot. A mire mikor Schmidt József meghallotta, igy válaszolt: — Hát neveljék a fiatalságot az indogermán nyelvekben liazafiasan! És nem kért bocsánatot. Az akadémia, mely munkásságát azzal jutalmazta, hogy tagjai közé választotta, már nem talált kifogást működésében. Az Egyelem is kibékült vele a halálban, az Akadémia is, midőn teljes díszben olt állottak képviselői koporsója mellett. Az Akadémia meg is menti a magyar, nem: a világkultúrának a váci származású tudós húsz könyvét és nyomtatásban is közre adja, a mit az elkeseredésében meg akart semmisíteni. Olthon dolgozott és nem ment az egyetem tája felé sem. Mondják, hogy nagyok és híresek az ő kutatásai. így az Indiák legrégibb nyelvemlékében felfedezte Magyar is zlánt, amely az ősmagyarok lakóhelye volt (Kur- disztán, Afganisztán stb.) és az ősmagyar nyelvre talált ott sok uj adatot. Nemzetének tett nagy szolgálatot a húsz kötet nyelvemlék megírásával. A húsz kötelet azonban meg akarta semmisíteni. Az volt a terve, hogy az egyetem képviselőit magához hivatja és felfedi, hogy mit dolgozott s aztán előttük egyeii- kint tűzbe dobálja azokat. A műveltség szerencséjére ezt a tervét a 39 fokos láz megsemmisítette. Ili "=— Pesfa Lászlóék itthon A váci társaságban nagyon sokat, nem tagadható irigységgel, beszéltek arról a nagy útról, melyre Desto. László dr. városi orvos ifjú hitvesével vállalkozott. Kovács Tibor, a szövőgyár műszaki igazgatója felajánlotta nekik, hogy leviszi őket autóján — Nápolyba. Ha már itt vagyunk, mondották a szép ut iránt lelkesedve, tegyünk tengeren is néhány száz mértföldet! Szó, szót követve kialakult a gyönyörű utazás terve: Ausztrián, Jugoszlávián, Olaszországon át Nápolyig, itt az Adria egy modern gőzősére szállnak és Genovát, Marseille-t, Barcellonát meglátogatva, Valenciáig mennek, honnan egyenes vonalban visszatérnek Nápolyba. A villág- liirű olasz városból aztán megint haza. A terv valóra vált. Negyedik utitársul maguk mellé vették Weliacha Károly drt és egy szép őszi napon megindultak, ele nem jutottak tovább Komáromnál, tengelytörés miatt 9 órát várakoztak s később is több akadályt kellett leküzdeni, úgy hogy Nápolyba igazán vágtatva érkeztek, hogy a hajóindulást le ne késsék. A tengeri út ezer mértföldnél is több lett s mikor Spanyolországból visszatért a kis váci társaság, a Kovács-autó lelt ismét otthonuk. Végre 25 napos utazás után nagy fáradtan, a hét elején hazaérkeztek. Az érdeklődés a váci globe trotterek iránt megint felujult s Pestáék most nem győznek válaszolni a sok kérdésre. ígéretünk van, hogy a Váci Hírlap-ban pompás utazásukat leírj ák. Kélszei* hodak gyümölcsöt az almafák Hondl Imre nagymarosi gyógyszerész kertjében harmadszor történt meg, hogy az almafák kétszer hajtottak virágot, sőt kétszer hoztak gyümölcsöt. Legutóbb is sűrű virágba borultak kertjében az almafák s az egyik idősebb fán mintegy 30 darab, diónagyságú, egészséges gyümölcs termett. Tizenhat százalék lesz a megyei útadó Pestvármegye szeptemberi év- negyedes bizottsági gyűlésén tárgyalták a törvényhatósági közúti alap 1934 évi költségvetését. Eszerint az előirányzott szükséglet 4,898.250 pengő 38 fillér, ami az 1933 évre kirótt állami adónak 10 százalékát teszi ki. A költségvetés tárgyalásának jegyzőkönyvéből az is kitűnik, hogy a »fedanyag« beszerzési költségét 1,018.000 pengőben állapították meg s már előre felhatalmazták a vármegye polgár- mestereit, hogy a »fedanyagot« a Pest és Nógrád vármegyei Egyesi tett kőbánya rt. kőbányáiban megrendelhesse. Sokan azt hiszik, hogy nem lenne ilyen sok a megyei útadó, ha nem kellene a konkurrencia nélkül álló kőbányából a »fed- anyagot« megvásárolni. Remélhetőleg a kormány vizsgálata csakhamar eljut ide is. Szeverin kapitány Louis Trenker, Várfeonyi, Louise Ullrich Az ország leghíresebb gyümöicstermö vidékének faiskolája: A Kecskeméti Faiskola és Magtermelő Rt. Kaphatók: gyümölcsfák, díszfák, rózsák, díszcserjék, fenyők és csemegeszőlő-vesszők. Kecskemét III., Széchenyi-tér 6. Telefon: 289. Árjegyzéket ingyen küld. Tisztelettel ÉRTESÍTEM a gyárak, intézetek mélyen tisztelt vezetőit és az érdekelt háztulajdonosokat, hogy a szennyvizcsatornázási munkálatokat, valamint ezzel kapcsolatos fürdőszoba és vizöbli- téses klozetberendezése- ket a legjobb kivitelben és legkedvezőbb fizetési feltételek mellett vállalom. Tisztelettel kérem, hogy a fenti munkálatokra cégemet ajánlattételre felszólítani szíveskedjék. Kiváló tisztelettel : VOGEL MIHÁLY vízvezeték és csatornaberendezési vállalkozó Petróczy-u. Telefonszám: 140