Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-10-22 / 80. szám

VÁCI HÍRLAP 5 A kanonok-plébános beiktatta utódját Baranyi Lászlót, a húszezer lelket számláló halasi róm. kát. egyházközség uj plébánosát va­sárnap iktatták he állásába. A beiktatást elődje, Kovács Vince dr. váci kanonok-plébános vé­gezte igen nagy közönség előtt. A pápa kinevező bulláját Vasza- ry Mihály pápai kamarás ol­vasta fel. Leventéink lövöversenyes A Váci Levente-egyesület október 22-én, délután i/22 órai kezdettel ren­dezi házi lóversenyét a kertvárosi lő­téren, amelyre az érdeklődőket a V. H. útján hívja meg a vezetőség. Szélesen mosolygó arcokkal volt tele szombaton és vasárnap Vác. Két oka volt az általános vidámságnak. Az egyik az, hogy nem volt ember, aki meg nem nézte volna a Városi­ban a pompás Kiepura vígjáté­kot, a másik pedig egy mosolyra késztető hirdetés volt, amelyik egy másik filmhez való hason­lítás útján próbálta a Dalol a mámor szenzációs sikerét saját reklámcéljaira felhasználni. Igaz ugyan, hogy a »szerző« maga is beláthatta, hogy egy kicsit messzire ment s a normális hir­detés határán túl messze »kiha­jolt«, mert mintegy önmagának megjegyezte a hirdetés végén, hogy »kihajolni veszélyes.« A baj csak az volt, hogy nem min­denki értette pontosan ezt a szel­lemes, öngúnyoló figyelmezte­tést, hanem igen igen sokan ar­ra gondoltak, hogy tényleg, ha a mozis nem hirdet valót s pél­dául személyes felléptét hirdeti olyan művészeknek, akik aztán csak filmen láthatók, hát bizony akkor az üzletvezető úrnak biz­fos rejtekhelyéről »kihajolnive­szélyes.« »Nicht hinausbeugen«, ahogy a Mávnál mondják. Értik hát ugye, miért nevettek olyan jóizűen a viszonyokat jól ismerő váciak? Rövid séta a hadiemlék kiállításon Bár a Váci Hírlap több Ízben tette közzé, hogy a hősök szob­rának leleplezési ünnepével kap­csolatosan hadiemléikkiállitás nyílik meg a siketnémaintézet tornatermében, a közelgő nagy ünnep láza mintha elterelte vol­na róla a figyelmet. Pedig meg­érdemli a figyelmet, mert váci harcosok hordták össze anyagát, de megérdemli azért is, mert szép, változatos, mert minden egyes darabjához a szenvedések­nek, kínoknak sok-sok emléke fűződik,... de különösen meg­érdemli azért is, mert ilyet még sehol sem rendezlek. Vácé az elsőség dicsősége s itt Szentgyör- gyi Gusztáv igazgatóé a kezde­ményezés érdeme, ki ezL még 1925-ben pendítette meg, de csak most sikerüli valóra is váltani. Ha végigtekintünk a kiállítá­son, leheletlen meghatottság nél­kül maradnunk annak láttán, hogy mily szeretettel, féltő gon­doskodással őrizték meg más­fél évtizeden át sokszor jelenték­telennek tetsző kicsi emlékeiket gazdáik ...; de mikor egy sapka­jelvény, egy berozsdásodott szu­rony, vagy egy gránálrepesz oly sokat mond csendes estéken;... egy kis tábori szinlap, egy orosz pénzjegy visszaidézi a hadifog­ság keserves életét. Szombaton nyitotta meg vitéz Baintner Ernő ny. tábornok, a váci frontharcos főcsoport el­nöke a kiállítást. A megnyitáson megjelent dr. Iírakker Kálmán polgármester és felesége, Boiler Ferenc 113c ezredes, Friedrich Alfréd alezr. zli. parancsnok s a kerékpáros zászlóalj tisztjei, Lenkey László frontharcos ve­zető tiszt, Szomolányi József gimnáziumi igyazgató., dr. Pa- najoth-Fejér Gyula rendőrfőta­nácsos s még több érdeklődők. Baintner tábornok megnyitóbe­szédében rámutatott arra, hogy .............................———«—g—1 Katolicizmus és a mai társadalom válsága Pullmann Károly dr. előadása a váci Credóban. Helytelen a társadalom politi­kája, mert intézményesítette az osztályharcot a társadalomban és folyton a forradalom veszé­lyével játszik és végül önmagát megsemmisítő váltságába magá­val sodorja a nemzeteket. A súlyos bajt megszüntetni csak úgy lehet, ha a szabad verseny és a tőke-diktatúra he­lyébe a nemzetgazdaság ural­kodó és legfőbb szabályozó tör vényévé a szociális igazságot tesszük, ha a jövedelem felosz­tás ennek alapján történik, ha az osztályharcot felváltja a kü­lönböző foglalkozási ágak meg­értő együttműködése, a közjó legfőbb őre, az államhatalom vezetése és ellenőrzése mellett. Ezzel megtörik a nagy tőke egyeduralma, a nemzet, az em­ber visszanyeri elidegeníthetet­len jogait, amelyektől a pénz démoni hatalmánák zsarnoksága megfosztotta őket. Mivel pedig a kapitalizmus céljainak megtelő gazdasági jog­rendet teremtett, amely az egyé­ni felelősség érzetét majdnem teljesen eltompitotta, mert hi­szen „a leggonoszabb jogtalan­ságok és csalások meghúzód­hatnak a névtelenség homályá­ban valamely részvénytársaság­nak palástja mögött“, a törvény­hozóknak minden erővel arra kell törekedniük, hogy olyan uj jogrendet állítsanak fel, amely a Quadragesimo Anno elveit és szellemét rákényszeríti a gaz­dálkodó társadalomra. Bármekkora elfogulatlanság­gal Ítéljük is meg a mai kapita­lizmust, el kell ismernünk, hogy ez bizony nem egyéb, mint „az államilag és társadalmilag en­gedélyezett uzsora-szabadság rendszere", amely a keresztény­ség szellemével a legszögesebb ellentétben áll. Különben fölösleges vele túl­ságosan sokat foglalkozni, mert a liberális kapitalizmus már részben úgyis a múlté és a jövő csakis egy erkölcsi alapokon nyugvó, közérdekű, szolidáris rendszer lehet, ha a művelt em­beriség nem akar a moszkvai barbárság forradalma előtt meg­hódolni. A keresztény gazdasági prog­ram épp oly fontosnak tartja a javak igazságos felosztását ősz szes egyéneink között, mint a termelést és ezt követeli, mind ne keressen itt senki pénzbeli értékeket, mert azok itt alig vannak, de a kiállított tárgyak­hoz fűződő emlékek megfizethe- letlenekké tesznek minden egyes darabot. Amikor megemlíti azt, hogy a kiállítás megtekintése díjtalan, egyben felhívja a fi­gyelmet arra, hogy önhibájukon kívül szegénysorsba jutott front­harcos baj társak gyermekeinek karácsonyi segélyére senki se sajnáljon pár fillért a kijárat­nál elhelyezett tányérra tenni. A kiállítás anyagából kiválik az 1. kerékpár őszi j. puska, pns- kametszet, töltény, lövedékmet­szet gyűjteménye; Friedrich Al­fréd alezredes remek sapkajel­vény kollekciója, fegyverei, ha­dinaplói (gyorsírással, pontos térképvázlatokkal a precíz mun­kájú igazi katona műve); Len­key László, Szentgyörgyi Gusz­táv, Weisz Henrik hadiíogsági emlékei (képek, hírlapok, szin- lapok, fényképek, pénzek); vi­téz Tornyos Ödön alezredes, Schweitzer százados fényképei; igen gazdag Lázár Kornél ren­dőrfogalmazó fegyver- és irre­dentanyomtatvány gyűjteménye, Kreszta Konrád emlékei, Gráf Tibor sapkajelvényei és fényké­pei, id. Nelí Sándor változatos emlékgyűjteménye, Hánisch Fe­renc fényképei, hadisapkája s egy szallag az elsüllyedt Szent István csatahajó matrózsapkájá­ról, Bokor Lajos fényképalbu­ma, azután különféle röpcédu­lák, térképek és igen sok más érdekesség. A kiállítást Mező Ferenc dr. tanár, szellemi olympiai bajno­kunk, maga is vitéz frontharcos oly értékesnek találta, hogy ki­hozza Budapestről növendékeit annak megtekintésére. Váci ma­gyar testvérek! Becsüljük meg a kiállító frontharcos testvéreket, akik féltve őrzött emlékeiket hozták oda, de becsüljük meg azt a szeretetteljes munkát is, mely ezt a kiállítást létrehozta és rendezte azzal, hogy ezt a az erkölcsi világrend és az Isten nevében, mint a termelés érde­kében. A liberális kapitalizmus­nak éppen ezért keli a termelés oldalán is megbuknia, mert a fogyasztással, a javak helyes el­osztásával nem törődött. A tér meló a fogyasztóból él és ha a fogyasztók táborát kizsákmá­nyolja, elbocsáthatja munkásait és becsukhatja üzleteit. Már pe­dig a modern nagytőke ma már szinte arra rendezkedett be, hogy minél kevesebbet termeljen és azt a keveset minél drágáb­ban adja el, versenytársa nem lévén, a piacon. A gazdasági életnek tehát a jövőben legfőbb szabályozó elve nem lehet más, mint a szociális igazságosság törvénye, amely szerint mindenki kapja meg a gazdasági javakból azt a részt, amely őt teljesítményei alapján a közjó kívánalmainak megfele­lően megilleti. Mit kell itt tenni? Csak egyet lehet: ezt a pogány lelket ki cserélni, kezéből a gyeplőt, az ostort kivenni és helyébe ura­lomra juttatni a keresztény lel­ket, amely előtte, ha nem is egészen, ha nem is tökéletesen, de nagyjában és általában átha­totta és átalakította a gazdasági rendet. Van tehát keresztény kiállítást megtekintjük. A kiállítás naponta du. 3—5-ig van nyitva, október 22-én, va­sárnap 5 órakor zárul. Zaembai Ferenc Uj orvos A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen szombaton avatták az összes orvostudomá­nyok doktorává Schéda Alajos végzett orvosnövendéket, a váci emerik án ás egyetemi ifjúság hosszú időn át volt kedvelt ve­zérét. gazdasági rend? Van egy téma, van egy rendszer, amely szerint máról-holnapra át lehet alakítani a kapitalista gazdasági rendet? Nincs. Nincs külön szociológiai konstrukció, amelyre esküszünk, nincs keresztény gazdasági rend­szer, amelyet rá akarunk dispu­táim a világra. Jézus nem hozott ilyent. Az Egyház nem csinált, a zsinatok nem határoztak ben­ne. Csak evangéliámunk van, csak Krisztusi igéink vannak. Hitünk és eszményink, paran­csaink és tilalmaink. Csak azt tudjuk, hogy mivégre vagyunk a földön, hogy Istent dicsérjük, neki szolgáljunk, Őt imádjuk és ezáltal üdvözüljünk. Ez az amink van. Nem a gazdasági rend té­mája és tudományos rendszere, hanem az erkölcsi erők, ame­lyek kialakítják magunknak az uj gazdasági rendet, amely ke­resztény lesz mint a lélek, amely megalkotta. Szeresd felebaráto­dat, tehát ne öld meg, ne lopd meg, ne keserítsd, hisz tudod, hogy amit a testvérek közül a legkisebbnek tesztek, nekem teszitek. A tulajdonos én vagyok. Te csak sáfárom vagy. Kaptál tiz talentumot, ötöt, vagy csak egyet, de vigyázz, hogy mit csi­nálsz vele. El ne rejtsd, le ne tagadd, te ne is uzsoráskodj vele,

Next

/
Oldalképek
Tartalom