Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-01-01 / 1. szám

VACS Ml «LAP A váci éteren zúgnak ál új hangok, naevterhÖlomban zugnak hál om új ha- ÖJ ' rangok, szebb jövőt hirdessék, mi mái legenváiat, szomorún hirdessék Vácol, mini végváiat. Április Jó Domokos Andor elismerést kapott, mert hogy bőven szerzett sok tapasztalatot, s kevesen vannak, kik úgy tudnak oUnni, (ugyanígy véli ezt jó barátom, Dani) felkereste őt egv asszony s szólt: Téns­uram himlő ellen már csak ollsci be a fiam! D am jani eh -ünnepe t rend ez honvédségünk, ilyen szép két napot jövőre is kérünk. Csapataink súlyát vereséggel mérik, VSE és a VÁC egyesülés érik. Nógrád parancsol már Alsópenc, Sügyibe, semmit sem lehetett elérni ügyibe. Öreg Hétkápolnánk kétszáz évét járja, gyűjtenek kivénhedt ős-orgonájára. Érdemeit írni így pár sorban bajos, tíz evet jubilál dr. Rusztek Lajos, száz megmozdulásban olvasod e nevet, ember. kit mindenki egy mértékkel szeret. A polgármesterhez (rég olvastunk ilyet) küldöttséggel mentek a munkanélküliek. Faj állattenyésztők egyre alakulnak, közben az állatok csendesen kimúlnak; az egyesületnek van is már nótája: kis fajkutya, nagy fajkutya, nem ugat hiába! — s ha valamelyik zokszóra nyitja száját, tüzesen szidja azt a fajkutyafáját! Azt beszélik, Vácról mégis elmegy Schiller, rémesss ... mi lesz a sok adófizetővel? Ezt fogja majd Schiller búcsudalul írni: ... fog maga még, kérem, én utánam sírni! Futballista Vese közgyűlését tartja, egy év sikereit irattárba rakja. Büszkén néz le Gindtner a bőrpárnás padra, luxus-autóbusz visz már Bégyarmatra. Mondják, mióta a Mavart terjeszkedik, a csángó masina jobban erőlködik. Masinisztát kellett egy nap megkérdezni: — Mondja kérem, nem tudna gyorsabban menni ? — — Hogyne tudnék, — mondja, telve büszke hévvel, — dehát a masinát nem hagyhatom énei! Május Virágos májusnak elsejéhez értünk, ma a háziurak majd meghalnak értünk, majd meghalnak, mondom, azaz majd meghallják, hogy a lakbért csak egy kis részletben kapják. S hogy te se maradj ki, jó barátom, Dani, hányadszor fognak ma néked felmondani? Hallom, te jubilálsz, jó barátom, Kázmér, harmincadik kápé: könyvpe peirt házbér. Rádió ébreszt fel szép május elsején, csak Vácon nincs villany s nem ébredek fel én. Túrista hajót is kap jó öreg Vácunk, idegenforgalmat vajon milyet látunk? Igazi túristák Vácon hányán vannak? — inkább a hajókat nevezik ki annak. Sej, haj, cserebogár, sárga cserebogár, a Miltényi bácsi négy fillérért vesz már, s hogy ne nyomjon sokat, kijelenti végül, ezt se veszi meg ám másként, csak fej TT. . nélkül. Hitzigrátli Lajost is jól megjubilálják, negyedszázad óta igazgatja gyárát. Hús van, pedig várjuk a tavaszt, a restet az Emerikána ad is teaestet. Rostavizsga nem lesz, példának okábul nem vizsgázik eztán senki se rostábul. Házasulandóknak itt a szenzáció: megszűnik ezennel a dispenzáció. Újpestre megkaptuk a várt retúrjegyet anyós ilyet nem kap, csakis oda egyet’ Átalányban megy ki már a háziszemét háztulajdonosnak apasztja a zsebét; ott künn a határban, hol a szemétgyűjtő hangosan szaval egy szerelmetes költő: ’ — Szeretem az ajkát, szeretem a szemét!... ! s feleli a határ bősz visszhangja: »Szemét!« ' 1——BMI—BM——B— Kész a Dunaparton a ligeti korzó, oly szép, gyönyörű, hogy ez már szivetorzó, nagy lett a forgalma, hogy divatba hozták, egy nap a zsebórámat is elorozták. Hej, miként váltó; ott már ez a világ el! eg3^ pár napig kóser zsírt árult a Gágel. Rendőrség szigorú, szigorúbb, mint várták, egy órára a Jeshivát is bezárták. Baráti körökben öröm általános, bíró- s ügyvédi vizsgát, tett Csömör János. Hírlapunk egy évét végigböngészgettem, s közben egy érdekes észrevételt tettem: majd minden számában szerepel egy stikli, itt is eltűnik, meg ott is egy bicikli, nincs annyi bicikli — állom állításom! — mint ahány eltűnik egész évben Vácon. Tani tó-közgyűlést hirdettek e hóban, nem is tudtam, hogy ily rém sok tanító van! — számuktól lurkóink nagyon megijedtek, e napon hirtelen mind megbetegedtek. A váci diákok közgyűlése szép volt, ilyenkor ragyogón mosolyog az égbolt. Székházat szerez a vén Ipartestület, aggoknak biztosít otthont-nyujtó helyet. Tanulni a lányok Nőegyletbe járnak: milyennek kell lenni az Okos máménak! — tapsoltunk a táncnak, a jó szereplőknek, jó példát mutattak jövő okos vöknek. K i zaránd ok ol íun k hőseink sír j áh oz, friss erőt meritni jövő nagy munkánkhoz. Jubilál Bán Márton, régi jó tanárunk, akit mindig ifjan mosolyogni látunk. Június Hymen hírem akadt, nem tóm, elhiszik-e? boldog menyasszony lett a Komira Giziké. Orthodox hitközségben még ma sincs béke, közgyűlést tartottak víg macskazenére, régi elnöküket letenni akarták, kíséretet hozzá detektívek adták. Az öreg diákok vígan maturálnak, élet országútján ám komollyá válnak, sok az ágazó út, melyiket szeressék? — melyik vezet célba, mclviket kövessék? Meg lesz adóztatva ezután a kölcsön, vigyáz Schiller, hogy a polgár sokat költ­sön; beköszönt alkonya apró pumpolásnak, adó miatt ne adj se nekem, se másnak! Kereskedők gyűlése nagy sikert ér el, pénzbaiokról beszélt sikerrel az Éber. Kevés a házasság, sok ma az óvatos, lám mégis boldog férj lett a Preszly Lajos. Derék tanítóink fizetése késik, elmaradt hónapok nyomát búsan nézik; kölcsönt kérni pláne ma már egyik sem mer, a kölcsönt szigorún adóztatja Schiller. Vác nyaralóváros! — sokan propagálnak, közben nyaralni a Balatonra járnak. Népművelődési bizottság beszámol, analfabetizmus már keveset vámol. A nagytemplom-teret rendezik, rendezik, dombját, bokrát, fáját nyesdesik, nyes­desik, mindenki csak nézi, vajon mi lesz ebből? mi lesz itt a sok-sok sovány váci zseb­ből?— én tudom! — a titkot titokban megsejtvén, megsúgom im itten: egy nagy keresztrejt­vény. Egy emlék a múlté, eltűnik a R eitler, szép hatvanötezer penegőért kelt el. Faiállattenyésztők horgászatba fognak, hiába, ügyes klub, sürögnek, forognak, rengeteg a lánytag, halászik a szoknya, hátha tán egy jó férj akad itt horogra! Rádiót koboznak, eljárnak biz zordul, mindazok ellen, kik halgatóznak orvul. Vidékre rándulnak a váci cserkészek, erősiti szivük, használ is az észnek; a férjeknek erre jó tanácsot adok: alakítsák ők meg a csirkász-csapatot, biztos, hogy sikerül ez a tervük, kivált ha elnökké kérik a Tomecsko Mihált. Pénzügyi rendelet nyitja ki az ajtót, gyorsan szaporítsuk az adóvégrehajtót!— hogyan szaporítsuk? — el kell szomorodni, ha ők maguk nem akarnak szaporodni! Sötétnek látjuk a Marx-parcellák képit, aki sokat marxol, az keveset épit. Július Ifjú Krakker Kálmán doktor lett egy napon, örökifjú Krakker örült neki nagyon. Lássátok, ifjúság! — hej, azt a sok lusta! boldog asszonyka lett a Schweitzer El­luska. Tűzoltó tanfolyam végétért, mint olyan, maradt sok tűzoltó és hozzá egy folyam. Múlt sikerek után úgy rémlik, mint mese, a pesti regattán kétszer győz a Vese. Nagy öröm jutott ma Roller ezredesnek, késve bár, megkapta a vaskoronarendet. Mind sűrűbbek lesznek eljegyzés aktusi: boldog menyasszonyka lett a fess Grósz Nusi. A Derecskét bérlik már a sporthorgászok, kopnak már a piros-, makk-, zöld- és tök­ászok. Nem csellesz, nem botiasz, máris felejtsd azt el, megszűnik nemsoká a jó váci flaszter, szépséges főutunk ezer luktól nyitott, szorgalmasan rakják már a keramitot. Felébred álmából hős vezérünk; Huba, végleg eltűnik a váci hepe-hupa, ha még tartott volna, kijelentem, baj van! — hupaütve haltam vón meg hepebajban. Hír veri fel Vácot, s mennyire izgató! — Schiller Henrikünk lett egy nap igazgató. Drága adózóknak ő lesz már az aptya, ki az ügyes-bajos dogunk igazgatja. Örökké mosolygó szemét már lezárta S a dl hő Miklós bátyánk bohém élte-párja. Kirándult a Beszkárt, két hajóval hozták, váciakat direkt jól felvillanyozták. Nagyban propagálnak váci gvümölcsfá­kat, én fogom ültetni a váci tréfákat, s ha már nem találunk uj termelő ágat, elültetünk végül jó kövér kofákat. El az aratástól ők sose maradnak, Vese tenniszezők diadalt aratnak. Eléri a végzet, bármilyen jó center, büszke vőlegény lett a Robi, a Zentel. Az ipartestület adók ellen tüntet, miért nem hivták meg Schiller Henrikün­ket? A jégfronton máma igen nagy a bábéi, azt mondják, hogy drágán szállítja a Gágel, valamennyi hentes a Bukinál termett, nekifogtak s ástak egy órjás jégvermet, mikor a tetejét szalmával berakták, vidám zene mellett borral felavatták, oly nagy volt a teher, verem szakadt bele, ki másnak vermet ás, maga esik bele. Felhagytak haraggal, felhagytak a daccal, egyesül a Vese végre is a VAC-cal, itt volt ennek már a rég várt pillanata, lesz már Vácinak végre egységes csapata. Augusztus Vácra jött a jazz-band, jól mulatunk vele, a térdünkön jön ki a Sybill levele, a mandolin szóló adja a ráadást, kapunk is tőle egy mandolingyulladást; jazz-lázban ég ma Vác, ki teszi, jól teszi, itt tudtam meg, hogy a babám putakeszi. Fazekas László levente tor names tér állást változtatott: már csatornamester. Faj állattenyésztők és a sporthorgászok víg tarkaestjükkel jól megfőzték Vácot, megígérték, fejszét vágva a nagy. fába, eztán mindenkinek tyúk fői fazekába. Egyesült Vese—VÁC jól bemutatkozott, Mefter csapatának csekély nyolc gólt rú­gott. Tűzoltók csapata ismételten győzött, ötvenkét csapat közt az első lelt Győrött. Podb órányi József únva földi harcát már a menyországban termeli barackját. Most már komplett lett a szezon Nagyma­roson, elcsattant az első nagymarosi pofon. Andor Karcsi bátyánk panaszkodik na­gyon, hiába beszéli mindenkinek: igyon! — a friss váci vízből! — kevesen fogyasztják, s a nyári fogyasztást nagyon leapasztják!—

Next

/
Oldalképek
Tartalom