Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-11-11 / 85. szám

Ära 12 fillér. 45-sk évfolyam. 85. szám. Vác, 1931 november 11. VÁCI HÍRLAP Políiikai és társadalmi hetilap, megfelenik heíenkéní kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: nEHCSÉNl’I ©EXSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARK'AN TELEFON: 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Dicséret Vác nej)ének! Most van a nagy, az utolsó, a hallatlan erőfeszítés. Az em­berek rongyosak, a boltok üre­sek, az iparos ölhetett kezekkel várja a rendelőt és a városi adópénztár nagy helyisége zsú­folt. Nem esznek, az utolsó fil­lértől megválnak, de az adót megfizetik. Az állam boldogulá­sa áthatja a jó magyar váci né­pet és mindent megtagad ma­gától, családjától, csak a végre­hajtó ne jelentkezzék. Csupa egyszerű ember áll és várja, hogy fizethessen. Indítvá­nyozzuk, nézzék meg a — gaz­dagok, hátha kedvet kapnak és segítenek az ország szekerén, meg saját városukon. Az ismeretes kamatamnesztia rendelet minden régi adóhátrá- lékosnak lehetővé teszi, hogy november 16-ig bezárólag az adóhátrálékot kamat és végre­hajtási költségek nélkül fizethe­tik, sőt ez évi julius 1-től befi­zetett kamat és végrehajtási költ­ségeket is a tőkére számolják el. A városi adóhivatal utoljára fi­gyelmezteti úgy a kisebb, mint különösen a nagyobb adóhátrá- lékosokat, hogy a nagy anyagi haszonnal járó kedvezménnyel éljenek, annál is inkább, mivel a végrehajtási eljárás novem­ber 17-ével a legnagyobb szi­gorral megindul és a fizetett összeg után 12o/o-os kamat és 30/0-os végrehajtási dijat számí­tanak. Embertárssá gű k©©ZQ>r&íii hoztak Tamássy ezredesnek Abban a boldog időben, mi­kor még arról volt szó, hogy a 2. számú vasúti ezredet Vácra helyezik el, jött az ezredtörzs- zsel városunkba tamási Tainás- sy József őrnagy. Ő lett volna az osztályparancsnok. De amint kiütött a világháború, az uj va­sutas ezred szervei eltűntek Vác- ról, mintha nem is lettek volna itt. Egyszerre véget ért az uj ezred szervezése. A háború vé­get ért és a vasutas ezred több tisztje visszatért, ezek közül Ta- mássy József ezredes vaskoro­nával és több hadi kitüntetés­sel. Megszerette Vácot. Meg is nősült, feleségül vette Meiszner Kornéliát. Itt élt azóta közöt­tünk tiszteletben és bccsülésben s bár az utóbbi időkben bete­geskedett, senki sem gondolta korai halálát. Hétfőn gyászje­lentés adta hirül, hogy Tamássy ezredes élete 54-ik, boldog há­zassága 10-ik évében meghalt. Temetése kedden délután ment végbe a középvárosi temető ha­lottas házából és a családi sír­ból tban tették örök pihenőre. A temetésen megjelentek Ta­mássy ezredes harctéri katonái. Volt parancsnokuknak ember- nagyságú koszorút hoztak. Ha a koszorú nagysága a megbe­csülést jelenti, úgy Tamássyt ka­tonái nagyon szerették. Salisay Istváwwé halála Régi Vácnak egy köztisztelt alakja tűnt el : Balkay István fegyintézeti igazgató özvegye Béesben 73 éves korában meg­halt. Mindenki ismerte őt vá­rosunkban és mindenki tisztelte. Férjének tragikus halála után visszaköltözött Bécsbe, a hol csendben élt nővéreivel. Régi is- 1 merő seit azonban nem felejtette, mert gyakran jött le Budapest­re, sőt legutóbbi tartózkodása alatt is kijött Vácra és megláto­gatta kedves családjait. Vácról már betegen tért vissza Bécsbe. A múlt hetekben operációnak vetette alá magát, de szervezete nem tudott azzal megbirkózni és november 6-án jobb létre szen- derült. Temetése hétfőn ment végbe. Jubilálnak as Ipa riársulatban A Váci I. Általános Ipar tár­sulat székházénak disztermében november 22-én délelőtt flóra­kor díszközgyűlést tart, a me­lyen három elöljárósága tagot 25 éves működése alkalmából ün­nepelni fogják. Önzetlen, érdem­dús munkásságuk jutalmául a társulat disztermében levő már­ványtáblára vésik neveiket. Az ünnepéllyel kapcsolatban csalá­dias jellegű teaestély is lesz. Az ünnepély sorrendje ez : 1. 10 órakor összejövetel a társulat székházában. 2. 1/2H órakor fel­vonulás a felsővárosi plébánia­templomban tartandó szentmi­sére, melyen a Polgári Dalkör vegyeskara énekel. 11 órakor díszközgyűlés : 3. Hiszekegy, énekli a Polgári Dalkör. 4. El­nöki megnyitó, tartja Be mát h András elnök. 5. Ünnepi beszéd, mondja Vogel Mihály alelnök. 6. Üdvözlések. 7. Záróbeszéd, tartja Bernáth András elnök. 8. Szózat, énekli a Polgári Dalkör. 9. Este 7 órai kezdettel teaest az ünnepeltek tiszteletére. Belé­pődíj nincs. Hz izr. f eadéSu­táwja november 15-én Az izraelita Nőegylet legköJ zelebbi teadélutánja november 15-én, vasárnap d. u. 5 órai kez­dettel a VTE klubhelyiségében lesz. A háziasszonyi tisztet a kö­vetkező hölgyek látják el : Dr. Blauner Miksáné, Deutsch Edé- né, Geiger Imréné, dr. Heimler Viktorné, dr. Kovács Pálné, Sze­gő Pálné, Szentmiklósy Mórné. Házikisasszonyok: Geréb Ilus, Kövesi Ilonka, Ungár Joli. Házi­gazdák : Kohn László, Sik Fe­renc, Spátz Imre. Az elnökség tudatja, hogy a teákon a jóté­konyság gyakorlása mellett — kevés pénzért jól és kellemesen lehet szórakozni, miért is szá­mos látogatást kér. Hogyan láttam az őserdőt? Az őserdőn. — Meddig látunk előre ? — Mikor az őserdő virág­zik. — Tocnyo patakján. — Mi az olaj föld? — Élet a venezue­lai városban. — Hogyan ud­varolnak? — Nincs sport Ahogy hazuról elindultam az őserdőig úgyszólván meg sem álltam. Amerre én jártam, az nem is igazi őserdő az otthoni fogalmak szerint. Otthon azt értik őserdő alatt, hogy ott még ember nem járt. Nos ilyen he­lyeken én nem voltam. Azonban alig változtat az őserdő karak­terén az a körülmény, hogy ott már jártak emberek. Én a Tocnyo folyó völgyét ismertem meg. A völgy egészen sik és több kilométer széles, a környező hegyeket csak mesz- 8ziről láttam. A folyó igen ka­nyargós, emlékeztet a Tiszára, nem olyan széles folyó, de hosz- 8zabb. Ezt a völgyet tipikus délamerikai őserdő boritja. Leg­több a lombos fa s azt csak itt, ott váltja fel a pálma. Ezek kö­zött és ezeken élnek a liánok. Oly sűrű hálózatot alkotnak, hogy lehetetlen benne ember­nek előrehatolni. Ha az ember előre akar jutni, utat kell vágni. Európai nem is megy oda egye­dül, hanem magával visz egy­két venezuelait, akiknek nagy gyakorlatuk van egy utvágásban s igy aránylag gyorsan lehet haladni. Már vannak egyes utak is s a sűrű vegetációban lehe­tetlen eltévedni. Mikor az ember az őserdőbe megy, csak úgy várja a nagy­szerű élményeket s bizony csa­lódással veszi észre, hogy azok elmaradnak. Ennek főoka a dús növényzet. Alig látni négy, öt méterre. A fák igen magasra nőnek (30—35 m) s néha 2—3 m átmérőjűek, de nincs meg­felelő pont, ahonnan az egészet egyszerre látni lehetne. Ez egy­úttal a fényképész tragédiája is. Még a legszebb látványt szol­gáltatják azok a részletek, ahol az erdő hirtelen megszűnik pl. tisztáson, folyómedernél. Általában unalmas az őserdő. Vannak azonban gyönyörű rész­! letek, amelyek mindenért kár­pótolnak, mint pl. a pálmák és a bambusznád (10 m magas 15 cm átmérőjű). Virág nagyon ke­vés van, de ha aztán a fák és a liánok virágzanak, az ember elszédül a szinpompátói. Egy­szer pl. egy akácosban dolgoz­tam s egy szép napon kinyíltak a sárga virágok. Az izzó nap­fényben szinte vakított a ren­geteg világossárga virág. Tessék elképzelni: zöld lomb, világos­kék ég és a sok sárga virág. Felejthetetlen látvány. Vagy egy másik fa virága. 20 cm átmérőjű rózsa piros és sárga szirmokkal, hosszan kinyúló porzószálakkal: a napfényben mintha lágnyel- vek volnának. Vagy fantaszti­kus formájú fehér orchideák. A virágzó liánok fehér, lila, pi­ros szőnyegként borítják a többi növényeket. A szineket leírni lehetetlen, intenziven csillogó minden virág, szinte bántja a szemet. De az egész nem tart sokáig, pár napi virágzás, aztán vége a színjátéknak. Áz állatvilág is sok szépet nyújt: színes lepkék, különösen egy világoskék, selyemfényű, 10 cm széles lepke, aranyzöld és világoskék gyikok, óriási (2 cm) világitó bogarak, kolib­rik, tarka és szörnyen rikácsoló papagályok (van köztük ehető is), egy madár, melynek hangja különösen messziről a csaló­dásig hasonlít a harangozáshoz (itt nem lehet eltéveszteni, mert harang sehol sincs), ehető va­dak: kétféle vadpulyka, vadtyuk, vadgalamb, őz (kitűnő húsúk van), sok a teknősbéka is. Nagy vadak is vannak, de azok na­gyon félénkek. Én hét hónap alatt csak egyszer láttam egy frissen lőtt leopárdot és egy- kis eleven pumát. Nyomaikkal lehet találkozni. Tapirt és han­gyászt sem láttam még. Hét hónapig voltam az ős­erdőben egy német fiúval és mintegy 15--20 venezuelai mun­kással. Moszkitómentes sátrak­ban laktunk. A tábort a Tocnyo partján ütöttük fel s onnan men­tünk öszvéreken a napi mun­kára. (Lovagolni voltam kény­telen megtanulni.) Felkeltünk mikor világos lett s ha eljött az este, lefeküdtünk. Néha kiültünk a folyó partjára és bámultuk a gyönyörű csillagos eget, keres­tük a göncül szekerét és a sark-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom