Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-08-30 / 65. szám
Mai számunk 6 ©Idái ára 12 fiSiér. 45-ik évfolyam. 65. szám. Vác, 1931 augiaszt&as 30. Polilikai és í^rsödalmii hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI! ÁSSfi : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA.................... 3 P 3 P — FILL j 50 FILL S 12 FILL í FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: ©EMCSÉjX’TÍ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK. NYILTTER DÍJSZABÁS SZERINT >«BMffl»H^gBg8BnaBBMa»iaB>«aBW9»iB!«aaSE*SMBi«BgE^^ • ass^^.--J=3iwsi Vác negyven község központja Út a Deákvárra — Állattenyésztést segítsék 1 — Okos beszéd az idegenforgalomról — Bérbeadók lesznek a városi földek — Megcsinálják a háztól való szemét- kihordást — Deákvári agyagbányában gyümölcsös A júliusi közgyűlés kegyetlen j forrósága kieszközölte, hogy a j legközelebbi nyári közgyűlés — ! évtizedek óta először — nap- i szállta után legyen. Ez a köz- j gyűlés a tárgysorozatával, a be- j szédek nívójával messzi kiemel- j kedett a sablonos városi köz- j gyűlések közül. Habár a legion- j tosabb, a város 1932. évi költ- j ségvetése nem is provokált hosz- | szabb vitát, mégis a felszólalá- | sokon keresztül meglátszott az i alapos készültség és az alapos betekintés a város ügyeibe. Megmutatta, bogy a város polgárságának komoly eleme tudatába van, bogy városának ügyeit arra hivatott, munkás, becsüle- j tes kezek intézik. Deákvár érdekében A polgármester a formalitások után áttér az interpellációkra. Vitéz Baitner Ernő a Deákvárra vezető ut ügyében intéz interpellációt a polgár- mesterhez. Felemlíti, hogy tudomása szerint ezt az utat a mávnak kellene fentartani és gondozni, ma pedig az a helyzet, hogy a legkisebb eső után bokáig érő sárban kénytelen sok gyerek és tisztviselő a várost megközelíteni. Tűrhetetlen állapotot teremtett az is, hogy a máv osztálymérnökségnél a disznóólakat kihozták az ut felé eső oldalra. Bruzda József nyilatkozik most a deákvári útról : — Az utat eredetileg a városnak kellene jókarban tartani. Újabban azonban a polgármester egy határozattal az utat gyalogúinak minősítette és igy fen- tartása a háztulajdonosra, tehát a mávra bárul. A máv ezt a határozatot megfelebbezte, melyre mind a mai napig nem kapott választ. Mig ez a kérdés nincs eldöntve, addig szó sem lehet arról, hogy a máv rendbehozassa az útvonalat. Ami pedig a disznóólakat illeti, nagyon csodálkozik, hogy a felszólaló azo1 kát most kifogásolja, amikor j végre tisztán és rendesen lettek felállítva és nem rontják a környék levegőjét. Végül szól az aluljárók világításának a kérdéséről is, melyről több panasz volt a Háci Hírlapban is. Erre a máv van kötelezve, jó lenne, ha Deákvár, vagy a város beadvánnyal fordulna a mávhoz, hogy szaporítsák a villanykörték számát, erre Ő maga is már több Ízben kért felhatalmazást. Baintner Ernő válaszában megjegyzi, hogy a máv már egy ízben rendbehozatta az utat, salakot bordáivá oda, miért nem teszik azt most is, hiszen annyi salak áll a rendelkezésére, amennyi csak kell. Polgármester: Az ut fentar- tása a város kötelessége, mert I hiszen az közút. A máv azonban ! oszlopokkal járdát választott el I a kocsi úttól, ennek a fentartása, I a város szabályrendelete értel- | méhen, a háztulajdonos köteles- | sége. Ezt a határozatot azonban i a máv megfelebbezte. Addig is, | mig döntés történik, a máv nem hozhatja rendbe, mert az nagyon veszélyes precedens lenne, csak azt tehetjük meg, hogy a város a saját költségén rendbeli ozat ja és a költségeket előírásba veszi és a íelebbezés elintézése után esetleg a mávon behajtja. A város szabályrendelete pontosan rendelkezik, hogy hol lehet disznóólát állítani. Ha valakinek kifogása van, tessék közigazgatási útra terelni és akkor majd részletesen és objektiven megvizsgáljuk. A mávval megállapodásunk van, hogy az aluljárót neki kell világítani, még a lámpák száma is meg van határozva, azonban szívesen lépek érintkezésbe az üzlelvezető- séggel, hogy az égők számát felemelje és hogy nagyobb fényerejű körtékkel gondoskodjék az alagutak kivilágításáról. Pikáns akta Hídvégi András a felsővár o- ! si gazdák nevében arra kérte a | polgármestert, hogy cseréltesse j ki a város tenyészállatait, mert j azok nagy súlyúknál fogva nem alkalmasak »hivatásuk betöltésére«. Hídvégi interpellációját a polgármester nagy csodálkozással hallja, hogy az alig pár éve ber szerzett apaállatok már nem tudnának megfelelni »hivatás- szerű kötelességüknek«. Egyikük sem súlyosabb hat mázsánál, tehát az nem lehet ok, hogy túl nehezek. Szerinte inkább az a baj, hogy a felsővárosi lege3®Sl®3ES8ES®SeS£S£SS22aESSHH Olasz-, francia- s por ingái Riviera Hajón Génuáíól Lissabonig Irta és felolvasta augusztus 22-én, szombaton d. u. 5 órakor a budapesti Stúdióban: Gajáry György dr székesfővárosi tanácsi fogalmazó Az Atlanti Óceán 28 és 29 szélességi foka között fekszik a XVI. század óta spanyol uralom alatt álló Kanári sziget csoport. Nagyobb szigetei között említésre méltó : Eiterte Ventura, Gran- Canária, Lanzarote, ; Ea Palma, Goméra, Jerró és a j 2352 km terjedelmű legnagyobb Santa Crus de Tenerife. Itt figyelhetők meg legjobban a kialudt hatalmas kráterek, amelyek az egész szigetnek vulkanikus jelleget adnak. A szigetet a Pico de Teide 3700 m. magas, örökösen hóval fedett festői hegycsúcs uralja. Dacára, hogy Tenerife az afrikai kontinenstől mindössze 150 km-re fék- j j szik, itt már tiszta óceáni időjárás uralkodik, ahol a tél és a nyár között mindössze 8 fok bőkülönbség mutatkozik, melyet a téli esős évszak hoz magával. Növényzete szerfölött bu- j ja. Szépen fejlett trópusi és dél- tropusi Agave, Pinia, Opuntia, a fenyőszerű Arankáiba, y>sáir- kányvérfa«, (| Drachenbaum«) pálma- és sokféle kaktusz fajta mindenütt szabadon nő a szigeten. A szabadban repkedő kanári madár itt szürkés-zöld és nagy tömegekben a németországi Harz hegységben levő kanári telepeken zöldessárga színűvé nemesítve és éneklő madárrá kiképezve, lábgyűrűvel ellátva »harzi kanári« név alatt kerül a világpiacra. Az idegen sehogysem érti meg, hogy miért nem énekel később az itt vásárolt kanári, mikor az még ott ply szépen énekelt, amíg a már itt járt hajós fel nem világosítja, hogy a kanári helyett az élelmes szigeti árus fütyürészett. A tevénél jóval nagyobb, lomba, de szívós dromedár itt hasz- i nos állat, mely még a középkorban származott ide Afrikából. A lakosság nagyrésze spanyol, akik a sziget elfoglalása- j kor a kegyetlenül elnyomott őslakosokkal u. n. »Guancb«-ok- kal összekeveredtek és egy magas, kékszemű, szőke, szép emberfajt alkotnak. Találhatók még szórványosan őslakosok is és az afrikai néger rabszolgák utódai. A lakosság fő jövedelmi forrása a »Cochenillekaktusztet- vek« tenyésztéséből állott, ebből állították elő az egész világon a biborfestéket. A múlt század közepén, az anilin festék feltalálásakor súlyos gazdasági válságba kerültek, amig az angol telepesek által itt meghonosított ba- nánültetvényekből, olaj és zöldség termeléséből idővel sikerült m aguk a t kárpótol niok. Ä szigetcsoport esőben igen szegény, miéríis a lakosság a sziget forrásaiból mesterségesen öntöz. A vizet tőzsdeszerűleg árulják és az annyira becses, hogy az a leány itt a legkapósabb, akinek legtöbb forrásvize van. A banán mellett, nagy- mennyiségű paradicsomot és burgonyát szállítanak, főleg Német- és Franciaországba és Angliába. Közismertek az ízléses, kézzel hímzett tenerifi kendők s takarók, melyek árusítása az élelmes indiai kereskedők kezében van. A sziget kikötői mint fontos hajótüzelő rakodó állomások nagy fontosságúak. Nyugati oldalán fekszik Puerto de La Crus kikötője és ennek közelében La Laguna a régi sziget fővárosa. Papnevelő intézete udvarán áll, a már csak ezen szigeten fellelhető és kiveszőiéiben levő »sárkány vér fa«, állítólag 4-000 éves 20 m. magas csodálatos példánya, melynek dárdavégű és karvastagságú ágai között egyszerre ölen fértünk el. A nagyon szép fafaragáséi, erkélyekkel díszített Puerto Orotavában látható Humboldt Sándor német világutazó páratlanul gazdag növénykertje. (Szerdán befejezzük.) SÍESSEN, HOGY IDEJÉBEN FEDEZHESSE SZÜKSÉGLETÉT A POROSZ SZÉÜ BEHOZATALA MEGÁLLÓT? FE0E2ZE TÉL3 SZáliCSÉGLETÉT TATAI TOJÁS-BRIKETTEL mely jól tárolható, nem sül össze, salakmentesen ég le. — Kalóriája circa 5900. Kapható WOKL ElUCI UizeSőanyaskereskedénél Sasé3*4 8 et«érc-fér* 17/» — Telefon 131
