Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-08-30 / 65. szám
MB!SIEESBaffi3S35SaBBgaäS5^SSIS?S^ V&CI HÍRLAP m rrn iítittíí r 'nnT~"irr7 fmhi ii'umuiin mi 'h i lök nem a legjobbak és azért meddők a tehenek. Az is nagy baj, hogy a gazdák nagy része nem jelenti be, ha meddő a tehene és igy a város nem vehet tudomást az apaállatok hibájáról. A két apaállatot még alig egy éve vette a város, vételáruk még ki sincs fizetve, nem lehet tehát olyan könnyen belemenni egy újabb vásárba. Lám, az alsóvárosiak nem panaszkodnak. Hídvégi azt válaszolja, hogy saját szemével győződött meg az apaállatok tehetetlenségéről. — Bódi uram, ugy-e nincs panasz a városi bikákra ? kérdi az alsóvárosi képviselőt a polgármester. — Dehogy nincs, válaszol a képviselő — saját magamon tapasztaltam, azaz mi alsóvárosi gazdák ép úgy panaszoljuk a bikák tehetetlenségét. A polgármester végre megígéri, hogy ezt a kérdést megvizsgálja és intézkedni fog. A költségvetés Elérkeztünk a közgyűlés legfontosabb tárgyához, az 1931— 32. évi költségvetéshez, a mit Nagy Sándor főszámvevő ismertet. Megírta már a Váci Hírlap, hog}^ a számvevőségnek a takarékossági és pénzügyi bizottsággal karöltve sikerült a költség- vetést a pótadó felemelése nélkül megalkotni. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az ötven százalékos pótadó alapja kisebb, mint a tavalyi volt, szigorú takarékossággal elérték, hogy az 50o/o-os pótadó és az 5o/o kereseti adó keretein belül sikerült a város háztartását egyensúlyban tartani. A költségvetéshez elsőnek dr. Kestler István prelátus-kanonok szólott : — Mindnyájan érezzük az egész világot megnyomorító gazdasági válságot. A világ legkitűnőbb pénzügyi és közgazda- sági szakemberei terveket tervre kovácsolnak, hogy megtalálják a válság nyitját. Nagy általánosságban két ellenkező vélemény áll egymással szemben: Egyik a legszigorúbb takarékosság, a másik pedig éppen a költekezésben látja a válság kibontakozásának útját. Nagy örömmel látom, hogy ma, mikor mindenütt deficit mutatkozik, itt, ebben a költségvetésben deficitnek nyoma sincs. Köszönöm, a város vezetőségének, hogy jól sáfárkodott és örülök, hogy ez a város Közöljük t. üzletfeleinkkel, hogy minden régi ás íj betét aranyértékií. Érdeklődjék intézetünknél az új rendszerű és kamatozású betétekről VáCI EGYHÁZMEGYEI TflHBBÉSÍPÉMZÍÁR HL KONST ANT1N-TÉR i nem kénytelen követni annyi j más város példáját, ahol 100. | 150, 200 százalékos pótadóval ; nyomorítják a polgárságot, ürü- i lünk, hogy ez a város nem leit fizetésképtelen, ma, amikor a legtöbb bonokkal és váltókkal fizet, Vác városa eleget tesz minden vele szemben támasztott jogos követelésnek. Nem utolsó sorban köszönet illeti meg a város adófizető polgárait is, akik adójuk pontos lerovásával segítették elő a város köt tségvetési egyensúlyának megtartását. Idegenforgalom érdekében Majd igy folytatja : — Ellentétben azokkal, akik a legrigo- rózusabb takarékosságot hirdetik, magam inkább az ellenkező tábor liivei közé tartozom. Munkát, munkaalmat és ezeken át jövedelmet kell nyújtani. A város jövedelme ma i,200,000 P. Ha ebből a pótadót és a vízmű hasznát levonjuk, akkor mintegy 750,000 pengőt találunk. Arra szeretném felhívni az illetékes vezetőség figyelmét, hogy ennek a jövedelemnek a jórészét : mintegy 250,000 pengőt idegenektől kapjuk. Idegen alatt értem mindazokat az ősterme- ; löket, akik hetivásárainkon megjelennek, itt adnak és vesznek, idegenek a kirándulók, akik most már mind számosabban keresik fel városunkat és környéket. Lehet mondani, hogy városunk nagy részben ezekből él. Ezt kell tehát fejleszteni, arra kell törekedni, hogy az idegen megtalálja itt minden szükségletének legkényesebb és legjobb kielégítését. Vác városa nem önmagából élt eddig, nem önmagából él ma és nem önmagából fog megélni a jövőben. Becsüljük meg az idegent, mert belőlünk, váciakból többet, mint a pótadóban kivetett 150,000 pengőt kivenni nem lehet, az idegen pedig egyre több pénzt hoz a vámosba. A nagy tapssal és hel3reslés- sel fogadott méhben járó beszéd után Quell Rudolf főként azt akarja hangsúlyozni, hogy a városnak kötelessége munkaalkalmat teremteni. Ma az építőipar nagyon rossz helyzetben van, jó lenne, ha a város legalább középületeit tataroztatná, mert például a kórház és a városház szörnyű állapotban van. Polgár mester : — Úgy van. Bárbeadni a földeket! Most IIőri Péter dr. emelkedik szólásra. — A városnak kezemben lévő költségvetése nagy körültekintéssel és nagy szakértelemmel megalkotott költségvetés. Örvendetes, hogy ia pótadó összege kisebb lett, bár az kétségtelenül az adóalanyok pusztulását jelenti. Egyik másik tétel azonban részletes kritikát hív kirna- j ga ellen. Nagyon optimistának tartom azt a véleményt, hogy a város bor és husfogyasztási adóból többet vesz be idén 16,000 pengővel, mint tavaly. Úgy látom, hogy a város többet vesz be a bérbeadott földekből, mint a házilag kezelt gazdaságból. Ha mindent figyelembe veszünk, kitűnik, hogy a házilag kezelt gazdaságot terheli 60,000 pengő, mig bevétele alig haladja meg a 30,000 pengőt. Sokkal előnyösebb lenne a földeket bérbe adni, legalább jutna az alsó és felsővárosi gazdák marháinak legelő és ezzel is elősegítenénk az állattenyésztést. Igazságtalannak tártja, hogy a két közműnél : a villamos és vízműnél a fizetések és a renumeráció nincsenek arányban. Mig a vízmű hivatalnokai évi 400,000 pengőt kezelnek, addig a villamosmű csak évi 330 ezer pengőt és mégis az utóbbi renumeráció ja kétszerese annak, amit a vízmű hivatalnokai kapnak. Általában a villamos- műnél sokallom a személyi kiadásokat. Sok a fentartási költség is és kevés a hozzájárulás a város háztartásához. Ezután azt ajánlja Hörl dr., hogy egyesítsék a közműveket legalább fizetés és házbér szempontjából, így van ez Budapesten is. A villamosmű ma is bérelt helyiségben lakik, nem lehetne esetleg a rendőrség elhagyott épületébe hozni ? Végül nyomatékosan követeli a háziszemét kihordás megvalósítását. Polgármester: — Hálával és köszönettel fogadom az elismerést és a kritikát. Örülök, hogy a város közönsége látja, hogy legjobb igyekezetünket, tudásunkat, becsületünket adjuk munkánkba. Reflektálva Kestler prelátus-kanonok ur felszólalására, magam is azt az elvet vallom, hogy nincs veszélyesebb, mint a túlzásba vitt takarékosság. Ha azonban végigtekintek azokon az intézkedéseken, amit a város azért tett, hogy a kör- iwék lakói minél könnyebben juthassanak el vásárjainkra, úgy látom, hogy- megtettünk mindent, amit csak tehettünk. Mégis látszik a hatása, hetivásárjainkat annyi ember látogatja, amennyi más városokban még az országos vásárokon sincsen. Figyelmeztetek arra, hogy például jó propeller-közlekedéssel a Dunántúl minden községét Vácra hoztuk. Nagy szó : ma Vác legalább 40 község központja ! — Teljesen indokoltnak tartom Quell képviselő ur kritikáját, hiszen a városháza rozzant állapota már a főispán figyelmét is felhívta és engem személyemben tett felelőssé, ha azt ki nem javíttatom, még sem tehetek semmit, mert olyan alapos renoválásra voina szükség, hogy azt a költségvetésünk most nem bírja el. — Hörl dr. indítványára azt felelem, hogy a szemétkihordás meg fog indulni a szennyvíz csatorna üzembehelyezésével. A Városi Filmszínház házi kezelésben iévő gazdaságoknál a ráfizetés csak látszólagos, mert ha a városnak a sok fuvart és takarmányt venni kellene, úgy sokkal többe kerülne, mint ma. Azután nem volna he- lycs politika most, amikor a | gazdasági dekonjunktúra a leg- I mélyebb ponton van, bérbe ad- ! ni a földeket. Csak nagyon rósz ; áron lehetne kiadni. — Ami az üzemek egyesítésének kérdését illeti, tévedés, mint ha Budapesten az üzemek egyesítve lennének. A helyiségek pedig, amik a rendőrség kihurcol- kodásával felszabadultak, nem | elegendők a villamosmű számá- j ra. Végül kéri a polgármester, | hogy a költségvetést a közg3Tű- | lés fogadja el. Egyhangúan el- i fogadják. Eltűnik az agysgbánya? A tárgysorozat további pont- | jain gyorsan siklik át a közgyű- i lés. Elhatározzák, hogy a főút | burkolását a magyar kerámiái | gyárnak adják. Fehér Gyula miniszteri taná- | esős meg akarja venni a kosdi I ut mellett levő agyagbányát és j a felette levő telket 1, illetve két pengős áron. Mivel az agyagbánya teljesen kimerült, vállalkozik arra, hogy az ott levő területet a telek segítségével rendezi. Meiszner János városi ügyész azt javasolja, hogy a közgyűlés elvben járuljon hozzá az eladáshoz és csak akkor határozzon, amikor a vevő a rendezési terveket bemutatta. Hir szerint gyümölcsöst akar az ag3Tagbányá- ból az előkelő idegen csinálni. ; oühÍH-KiozgB VIRGINIA VALLY NOAH BERRY ' ESvassail halók szigete V/ALTER GRÜTERS VERA SCHMITERLOW Vágy a boldogság után ESoadásoks 5,7 és B érakor Városi Filmszínház AugussEfuss 29-éía és 30-áre Oosztojewszki nagy orosz regénye: Karamasoff - testvérek Fritz iCortner, Anna Steen Es"@detS os’osz zene és támcok Szombaton 7és 9, vasárnap 5,7,9-kor Városi Filmszínház Városi Filmszínház
