Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-04-29 / 32. szám
ára 12 filBér. 45-ik évfolyam* 32. szám. Vác, 1931 április 29. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉS! ÁS*A : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA.................... 3 P - FILL 3 P 50 FILL 12 FILL 1 FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »ERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT 3.140 méter hosszú főutcánk végig keramittai lesz kövezve Megérkezett a kereskedelmi miniszter döntése Megint túrják a várost: az alsóvároson a kaszárnyáig Borbély és Oberländer cég épiti az eső- vizcsatornát, középvárosban Kármán és Fazekasék kereszbe ássák az utcát: a házi csatlakozásokat késziti a szeny vízcsatornába. A mérnöki hivatal azt mondja, hogy mindezek a munkálatok két hónap alatt elkészülnek. Ezzel azonban a város nem nyeri vissza a régi nyugalmas képét, mert új és hatalmas munka, a főutca kövezése, az alsó vámtól a felsőig, következik. Főutcánk pontosan 3.140 méter hosszú. Annyira kriminális rossz már a kövezet, hogy a belügyminiszter, aki szükebb pátriájába 'ezen az úton jár autón, kétszázezer pengőt ajánlott fel „az átkelési út- szakasz“ kikövezésére, a kereskedelmi miniszter pedig megengedte, hogy a vámdijakat kétszeresére emeljük, amiből majd csak futni fogja a kövezés többi költsége. A város meg is hirdette, hogy ki pályázik a Vác legfontosabb útvonalának kikövezésére. Tiz ajánlattevő több ajánlattal vett részt a versenytárgyaláson. A Főútnak fejkővel való kövezésére a legolcsóbb ajánlatot 546 ezer j pengővel a Somoskői Bazaltba- j nya rt. adta. A Magyar Kerámiai j gyár rt. keramittai 473 ezer pen- j goért kövezi végig a főutcát. Vé- j gül Hirsch Mihály rt. Budapest j 416 ezer pengőért aszfalttal látná i el hét méter szélességben főutcánkat. A legolcsóbb ajánlattevők ajánlatai a kereskedelmi miniszter elé kerültek döntésre, aki most értesítette a várost, hogy a Kerámiai gyár ajánlatait találta legjobbnak és azzal kösse meg a város a szerződést. Olyan lesz tehát a főutcánk, mint a budapest—dunakeszi országút: mindig tiszta és egyenes, három kilométeres hosszúságban keramittai kövezve. Ám az örömben üröm is kerül: a többi munkák késése miatt a kövezésre csak a jövő tavaszra kerül a. sor. «egaa n mii' SCosgyíílé© Sess a városházán A polgármester csütörtök délutánra közgyűlést hirdet a következő tárgysorozattal: 1. A jegyzőkönyv hitelesítése. Polgármesteri jelentések és előterjesztések: 2 A városi villamosmű vezetőségének — a villany- világítási vezetékhálózatban alkalmazandó védőberendezések megrendelése iránti — előterjesztése tárgyában. 3. Polacsek Károly váci lakos kérelme tárgyában, mely szerint engedélyt kér az általa gyártott szikviznek „Bukiszigeti üditőviz“ elnevezéssel és az üvegeken Vác város színeivel ellátott címkével való íorgalombahozatalára. 4. Az 1931. évi március havi pénztárvizsgá- latról. 5. Kijelölő választmányi tagok megválasztása tárgyában. 6. A halottasházi ravatalozásról alkotott szabályrendelet kor- mányhatósági jóváhagyásának bejelentése és kihirdetése tárgyában. 7. Tűzrendészen szabály- rendelet alkotása tárgyában. 8. 1930. évi gyámpénztári számadás tárgyában. 9. Póka-Pivny Béláné és társai parcellázási ügyében a vármegye törvényhatósági bi! zottsági kisgyűlésének 519/931. kgz. sz. a. hozott véghatározata tárgyáoan. 10. Özv. Bőbm Lajos- né bérlőnek — a Korona-szálló épületében teljesített hasznos beruházás megtérítése iránti — kérelme tárgyában. 11. Özv. Bőbm Lajosné bérlőnek a Korona-szálló bérlete után háírálékban levő haszonbérre részletfizetés engedélyezése iránti — kérelme tárgyában. 12. Homolya-kiskorúak illetőségének elismerése tárgyában. 13. Zentek János illetőségének megtagadása tárgyában. 14. Laurentschitsch Róza községi kötelékbe való felvétele tárgyában. 15. Meiseis Hermann | községi kötelékbe való felvételének kilátásba helyezése tárgyában. 16. Az 1930/31. év telén keresztülvitt inségakció elszámolása. 17. A Luczenbacber-féle alapítványi földek haszonbérleti idejének megállapítása tárgyában. 18. Kedvezméüyesáru réz- gálic igénylése tárgyában. 19. Apaállatok beszerzésére állami hitel igénybevétele tárgyában. 20. A város háztartási alapjának önálló vagyonkezelésű intézményeinek, egyéb alapjainak és a Szupé a tanévben Debrecen, tavasz hava Nagyon ragaszkodik, úgy látszik, az idén hozzánk a tél. Március dereka felé közeledünk, azért a cívisváros háztetőiről lassú, egyhangú csobogással folyik a nyakunkba a bólé. Sőt reggelremegfagyminden, mintha Tél apó követei, a hó, a jég útján bizonygatni akarná: nem lehet engem olyan könnyen lerázni . . . Pedig hiába, vesztett csatája lesz, mert itt az első mosolygó napsugárra kiadták az emberek a hamar elterjedt jelszót: itt a tavasz. S erre a Hun- gária-Bocskai mérkőzés első húsz percében hatezer ember esküdözött, hogy igenis itt a tavasz, hű a Markos . . ., ég a Hungária . . ., mert tudni kell, hogy erre mifelénk valahogyan egészen más a világ, mint máshol. Itt a magyar Heidelbergben, itt a kedélyes cívisek között a diákember valahogy előbb, jobban érzi a tavaszt, mint másutt. Hiszen itt sokszor egészen kizökkenünk a ma világából, itt kiesünk a mai önmagával is meghasonlott élet keserű hangulatából, ebből a mindent letiporni akaró materialista korszellemből. Itt a sokezer diák városában felemelkedünk „a világválságon“, a hétköznapi gondokon, nem félünk a jövőtől, szemébe nézünk a fenyegető akadályoknak és a fiatalság derűs optimizmusával bizunk egy kiegyensúlyozott, nyugodt, szép magyar jövőben. Mert itt abból indulunk ki, hogy a tavaszt nem látni, hanem érezni kell. Mihelyt az ember hat óra előtt tiz perccel feláll mindennap a könyvtárban, ei- rakja a könyvet s elmegy, egész biztos, itt a tavasz . . . Vagy, ha papirt, ceruzát vesz elő, mert érzi, hogy ő kiváló költő, iró, zeneszerző, akkor kérem süvíthet a szél, hullhat a hó, akkor becsapott a menykő, illetve a tavasz. Megjegyzem: nagyszerű egy hely ez a könyvtár. Ott mindent lehet csinálni. Csak tanulni nem. Ott lehet aludni például. Az ember maga eié fekteti a közjogi jegyzetet, hátradől a székben s behunyt szemmel addig gondolkodik, mig . .. mig a könyvtáros gyengéden megérinti a vállát, hogy kérem a horkolással nagyon tetszik zavarni a többieket. . . . Néha, gyakran nyílik az ajtó s belép egy-egy csinos kollega-kisasszony, akiben számunkra mindig több a kisasz- szony, mint a kolléga. Majd jön egy kis komoly munka: számolunk, gondolkozunk. Számoljuk a meglevő pénzkészletet és gondolkozunk azon, vajon milyen módon lehetne ebből kijönni a következő hónap elsejéig. S ilyenkor a mentőeszmék sorozata vonul végig agyunk teker- vényeiben. Elterjedt ezek közül az a kialakult sürgöny-forma, hogy: Papa,, küldj pénzt, csókol fiad ... De lehet szépen is próbálkozni. Gyengéd hangon leveleket írni. Teszem fel a mamának, hogy: Hiszen jó a koszt, jó az ellátás, de azért a hazai mégis csak jobb; vagy a nagybácsinak, hogy szó sem róla még csak ötödiké van, de rengeteg rendkívüli kiadásom volt, különben, hogy’ tetszenek lenni, mit csinálnak a drága gyerekek? ... és a záradék: Jóindulatú pártfogását várva, maradok szerető öccse . . . S e szorgos munkával telik- mulik a délután. Este lesz. Sokan vagyunk a teremben. Kinyitják az ablakot, mert igy levegő is lesz . . . Meg tisztábban hallható a szomszéd házból egy-egy angol valcer-akkord ... Kérem egy szóra . . . szive, ha volna ... s mi hallgatunk . . . figyelünk . . . majd szép csendben becsukjuk a könyvet (ha még nyitva volt!) s elindulunk a lépcsőn. Ki erre, ki arra . . . ki a Dóczi felé, ki a Zeneakadémia, ki egy kis varroda felé ... Szóval kérem szépen, itt hamar kitavaszodik. Itt valahogy beleviszik az embert a tavaszba. A diákembert. S tessék elhinni, ez nem is oly nehéz. Könnyű Katót táncba vinni . . . pláne a diákbálon például. Ez aztán va-