Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-04-29 / 32. szám

ára 12 filBér. 45-ik évfolyam* 32. szám. Vác, 1931 április 29. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉS! ÁS*A : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA.................... 3 P - FILL 3 P 50 FILL 12 FILL 1 FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »ERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT 3.140 méter hosszú főutcánk végig keramittai lesz kövezve Megérkezett a kereskedelmi miniszter döntése Megint túrják a várost: az alsó­városon a kaszárnyáig Borbély és Oberländer cég épiti az eső- vizcsatornát, középvárosban Kár­mán és Fazekasék kereszbe ás­sák az utcát: a házi csatlakozá­sokat késziti a szeny vízcsatornába. A mérnöki hivatal azt mondja, hogy mindezek a munkálatok két hónap alatt elkészülnek. Ezzel azonban a város nem nyeri vissza a régi nyugalmas képét, mert új és hatalmas munka, a főutca kövezése, az alsó vám­tól a felsőig, következik. Főutcánk pontosan 3.140 méter hosszú. Annyira kriminális rossz már a kövezet, hogy a belügyminiszter, aki szükebb pátriájába 'ezen az úton jár autón, kétszázezer pen­gőt ajánlott fel „az átkelési út- szakasz“ kikövezésére, a keres­kedelmi miniszter pedig megen­gedte, hogy a vámdijakat két­szeresére emeljük, amiből majd csak futni fogja a kövezés többi költsége. A város meg is hirdette, hogy ki pályázik a Vác legfontosabb útvonalának kikövezésére. Tiz ajánlattevő több ajánlattal vett részt a versenytárgyaláson. A Főútnak fejkővel való kövezésére a legolcsóbb ajánlatot 546 ezer j pengővel a Somoskői Bazaltba- j nya rt. adta. A Magyar Kerámiai j gyár rt. keramittai 473 ezer pen- j goért kövezi végig a főutcát. Vé- j gül Hirsch Mihály rt. Budapest j 416 ezer pengőért aszfalttal látná i el hét méter szélességben főut­cánkat. A legolcsóbb ajánlattevők ajánlatai a kereskedelmi minisz­ter elé kerültek döntésre, aki most értesítette a várost, hogy a Kerámiai gyár ajánlatait találta legjobbnak és azzal kösse meg a város a szerződést. Olyan lesz tehát a főutcánk, mint a budapest—dunakeszi or­szágút: mindig tiszta és egyenes, három kilométeres hosszúság­ban keramittai kövezve. Ám az örömben üröm is kerül: a többi munkák késése miatt a kövezésre csak a jövő tavaszra kerül a. sor. «egaa n mii' SCosgyíílé© Sess a városházán A polgármester csütörtök dél­utánra közgyűlést hirdet a kö­vetkező tárgysorozattal: 1. A jegyzőkönyv hitelesítése. Pol­gármesteri jelentések és előter­jesztések: 2 A városi villamos­mű vezetőségének — a villany- világítási vezetékhálózatban al­kalmazandó védőberendezések megrendelése iránti — előter­jesztése tárgyában. 3. Polacsek Károly váci lakos kérelme tár­gyában, mely szerint engedélyt kér az általa gyártott szikviznek „Bukiszigeti üditőviz“ elneve­zéssel és az üvegeken Vác város színeivel ellátott címkével való íorgalombahozatalára. 4. Az 1931. évi március havi pénztárvizsgá- latról. 5. Kijelölő választmányi tagok megválasztása tárgyában. 6. A halottasházi ravatalozásról alkotott szabályrendelet kor- mányhatósági jóváhagyásának bejelentése és kihirdetése tár­gyában. 7. Tűzrendészen szabály- rendelet alkotása tárgyában. 8. 1930. évi gyámpénztári számadás tárgyában. 9. Póka-Pivny Béláné és társai parcellázási ügyében a vármegye törvényhatósági bi­! zottsági kisgyűlésének 519/931. kgz. sz. a. hozott véghatározata tárgyáoan. 10. Özv. Bőbm Lajos- né bérlőnek — a Korona-szálló épületében teljesített hasznos be­ruházás megtérítése iránti — kérelme tárgyában. 11. Özv. Bőbm Lajosné bérlőnek a Korona-szálló bérlete után háírálékban levő haszonbérre részletfizetés enge­délyezése iránti — kérelme tár­gyában. 12. Homolya-kiskorúak illetőségének elismerése tárgyá­ban. 13. Zentek János illetősé­gének megtagadása tárgyában. 14. Laurentschitsch Róza köz­ségi kötelékbe való felvétele tárgyában. 15. Meiseis Hermann | községi kötelékbe való felvételé­nek kilátásba helyezése tárgyá­ban. 16. Az 1930/31. év telén ke­resztülvitt inségakció elszámo­lása. 17. A Luczenbacber-féle alapítványi földek haszonbérleti idejének megállapítása tárgyá­ban. 18. Kedvezméüyesáru réz- gálic igénylése tárgyában. 19. Apaállatok beszerzésére állami hitel igénybevétele tárgyában. 20. A város háztartási alapjának önálló vagyonkezelésű intézmé­nyeinek, egyéb alapjainak és a Szupé a tanévben Debrecen, tavasz hava Nagyon ragaszkodik, úgy lát­szik, az idén hozzánk a tél. Már­cius dereka felé közeledünk, azért a cívisváros háztetőiről lassú, egyhangú csobogással fo­lyik a nyakunkba a bólé. Sőt reggelremegfagyminden, mintha Tél apó követei, a hó, a jég út­ján bizonygatni akarná: nem lehet engem olyan könnyen le­rázni . . . Pedig hiába, vesztett csatája lesz, mert itt az első mosolygó napsugárra kiadták az emberek a hamar elterjedt jel­szót: itt a tavasz. S erre a Hun- gária-Bocskai mérkőzés első húsz percében hatezer ember esküdözött, hogy igenis itt a tavasz, hű a Markos . . ., ég a Hungária . . ., mert tudni kell, hogy erre mifelénk valahogyan egészen más a világ, mint más­hol. Itt a magyar Heidelbergben, itt a kedélyes cívisek között a diákember valahogy előbb, job­ban érzi a tavaszt, mint másutt. Hiszen itt sokszor egészen ki­zökkenünk a ma világából, itt kiesünk a mai önmagával is meghasonlott élet keserű han­gulatából, ebből a mindent le­tiporni akaró materialista kor­szellemből. Itt a sokezer diák városában felemelkedünk „a vi­lágválságon“, a hétköznapi gon­dokon, nem félünk a jövőtől, szemébe nézünk a fenyegető akadályoknak és a fiatalság de­rűs optimizmusával bizunk egy kiegyensúlyozott, nyugodt, szép magyar jövőben. Mert itt abból indulunk ki, hogy a tavaszt nem látni, hanem érezni kell. Mihelyt az ember hat óra előtt tiz perccel feláll mindennap a könyvtárban, ei- rakja a könyvet s elmegy, egész biztos, itt a tavasz . . . Vagy, ha papirt, ceruzát vesz elő, mert érzi, hogy ő kiváló költő, iró, zeneszerző, akkor kérem süvít­het a szél, hullhat a hó, akkor becsapott a menykő, illetve a tavasz. Megjegyzem: nagyszerű egy hely ez a könyvtár. Ott min­dent lehet csinálni. Csak tanulni nem. Ott lehet aludni például. Az ember maga eié fekteti a közjogi jegyzetet, hátradől a székben s behunyt szemmel ad­dig gondolkodik, mig . .. mig a könyvtáros gyengéden megérinti a vállát, hogy kérem a horko­lással nagyon tetszik zavarni a többieket. . . . Néha, gyakran nyílik az ajtó s belép egy-egy csinos kol­lega-kisasszony, akiben szá­munkra mindig több a kisasz- szony, mint a kolléga. Majd jön egy kis komoly munka: számo­lunk, gondolkozunk. Számoljuk a meglevő pénzkészletet és gon­dolkozunk azon, vajon milyen módon lehetne ebből kijönni a következő hónap elsejéig. S ilyenkor a mentőeszmék soro­zata vonul végig agyunk teker- vényeiben. Elterjedt ezek közül az a kialakult sürgöny-forma, hogy: Papa,, küldj pénzt, csókol fiad ... De lehet szépen is pró­bálkozni. Gyengéd hangon leve­leket írni. Teszem fel a mamá­nak, hogy: Hiszen jó a koszt, jó az ellátás, de azért a hazai mégis csak jobb; vagy a nagy­bácsinak, hogy szó sem róla még csak ötödiké van, de ren­geteg rendkívüli kiadásom volt, különben, hogy’ tetszenek lenni, mit csinálnak a drága gyere­kek? ... és a záradék: Jóin­dulatú pártfogását várva, mara­dok szerető öccse . . . S e szorgos munkával telik- mulik a délután. Este lesz. So­kan vagyunk a teremben. Ki­nyitják az ablakot, mert igy levegő is lesz . . . Meg tisztáb­ban hallható a szomszéd házból egy-egy angol valcer-akkord ... Kérem egy szóra . . . szive, ha volna ... s mi hallgatunk . . . figyelünk . . . majd szép csend­ben becsukjuk a könyvet (ha még nyitva volt!) s elindulunk a lépcsőn. Ki erre, ki arra . . . ki a Dóczi felé, ki a Zeneaka­démia, ki egy kis varroda felé ... Szóval kérem szépen, itt ha­mar kitavaszodik. Itt valahogy beleviszik az embert a tavaszba. A diákembert. S tessék elhinni, ez nem is oly nehéz. Könnyű Katót táncba vinni . . . pláne a diákbálon például. Ez aztán va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom