Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-04-05 / 26. szám
2 VÁCI HÍRLAP zal, hogy az áramot idegen centrumból vásárolja és mi gondja sincs a gépek elhasználódásáéval. Fényes elégtétel a polgármesternek — Mint gondolkodik Méltóságod polgármesterünk munkájáról V Krakker Kálmánt nem ma ismertem meg. Munkakészségét, szorgalmát ismerem, mikor a nagy váci járást kormányozta. De, hogy beletekintettem most alkotásainak sorába, látom, hogy egész szivét, lelkét viszi minden nagyobb jelentőségű döntésbe. Gondoljanak csak önök a Phö- bus első szerződésére, amikor meggyőződött arról, hogy annak életbeléptetése a városnak kárára történt volna, maga kérte saját alkotására a vármegyén, hogy átlói a jóváhagyást tagadják‘meg. Nemcsak a legkisebb szabálytalanságot nem találtam munkájában, de városa érdekében túl a köteles határon, élő szive minden rezdülésével dolgozik és hittel hiheti, hogy alkotásai Vác városát kiemelik régi elmaradottságából. Legteljesebb elismeréssel lehetek a polgármester személye és munkássága iránt és bizton hiszem, hogy illetékes helyről, felsőbbségétől a megérdemelt elismerés fog jutni osztályrészül nagy, sokszor emberi erői meghaladó lelkes munkájáért. Míai számunk ÍO oldal. /I VÁCI HIUC/IP legközelebbi száma április 12-én, vasárnap jelenik meg. Egyházi zene Székesegyházunkban Hmvét vasárnap. A főpap bevonulásakor : Var rázséji : »Ecce sacerdos«. Mise: Kempter — D-dur. Introilus : Griesbacher: »Resurrexi«. Graduate : Krislinus : Haec dies«. Offertorium: Gruber. »Terra tremuit«. Communio: Griesbacher : »Pascha nostrum«. Hmvét hétfőn. Mise: Seyler — B-dur. Introitus : Griesbacher: »Introduxit vos«. Graduate : Kristinus: »Haec dies«. Offertorium: Gruber : »Angelus Domini«. Communio : Griesbacher : »Surrexit«. K. Pikéthy müve a passaui dómban Jelentettük, hogy Európa legelső kiadó cége Kisfaludi Pikéthy Tibor székesegyházi karnagy orgonaműveit megvásárolta és több kötetben piacra bocsátotta. Most a kiváló zeneiró arról értesit, hogy Dunkelberg Ottó, a passaui dóm világhírű orgonaművésze közölte vele, hogy ebből a gyűjteményes kiadásból megismerte munkásságát, egyik orgonaművét műsorára vette és előadja a passaui dómban, ahol ma Európa legnagyobb orgonája áll. Testnevelési-bizottság tagjai A vármegye főispánja vitéz Bailner Ernő tábornokot, Va- riyek Béla dr. Ideológiai tanárt, Zsoldos Károly földbirtokost a váci testnevelési bizottság tagjaiul kinevezte. PINTÉR IMRE ötven éve sszinéssz A mi kedves művészünk Pintér Imre olyan jubileumra készül, mely csak a kiválasztottaknak adatik : Ötven évet töltőit el a világot jelentő deszká- j kon s mig magának liirl, dicsőségei szerzett, soha, de soha nem feledkezett meg szülővárosáról. melynek ez alatt az emberöltő alatt élő krónikása és dicsőítője maradt. Pintér Imre azokhoz a mind kevesebbekhez tartozik, a kik nemcsak büszkék szülőföldjükre, de annak megbecsülését az édes szülő szeretetével egy nívóra helyezik. A ki midőn megszökött a váci gimnázium latinórájáról és színésznek állt, ott a színpadon is szülőföldjére gondolt. A ki mikor külföldön szerezte a dicsőséget, midőn Blaliáné oldalán ejtette eksztázisba közönségét, váci volt és büszkén vallotta magát vácinak. Azok közé tartozik, a kik könnyes szemmel, legjobban megtudják érteni Petőfi sorait : Szülőföldem szép határa, meglátlak-e vala- hára ... Minden vágya, reménye, hogy egykor itt pihenjen meg, a honnan égő vágyakkal elindult, abban a városban, melynek minden kövéhez, utcájához senki nagyobb szeretettel nem ragaszkodik, mint hű fia, Pintér Imre. Ha városáról beszél, könnyes szemein ál megszépül minden, a mit Iái, a mit onnan hall. Igazi pihenést az a TILTAKOZUNK, hogy a fiatal fák között vásárt rendezzenek! A főispán egyenes felhívást intézett »Vác szerelmeseihez.«, hogy szépítsük, virágozzuk Vác utcáit, ugyanakkor Vác eg\ ik legszebben induló ulcájáL. a harmincméternél is szélesebb Csár nyi-körutat kettős Celtisz-íasor- ral ültették ki. Egy hétre rá jött a virágvásár és mit láthattunk ? A gyönge íácskák közöli kirakodtak a sátorosok, akik idegenből jöttek üzletet csinálni, nem fát védeni. Egyik sátort vasárnap este felállították. A Zeppelinhajtó orkán feldöntötte, még másnap reggel is a kis fán lógtak a kis sátordarabok. Nem egy sátorépitő kevésnek találta a kél faközötti helyet, hát a kis fát beépítette a súrló- dó deszkaállványok közé. Egyik helyen vasat árultak. Hogy a hosszú láncokat el ne lophassák, gondtalanul ráfűzték a sétabotvastag kis fára. Másik helyen a sátort meg kellett erősíteni a szélvihar ellen, hova kössék, hát jó volt az egy hete kiültetett Geltisz töve. Az edényesek és vasasok körülrakták vassal a kis fát, ez volt a határ, amely az egyik »üzletet« a másiktól elválasztot- ta. Egyik árúsnái a falusi alkudott, a gyerekek pedig unalmukban a kis fát fogva szélmalmot játszottak és forogtak. Tetszik gondolni, hogy a vidéki vásáros figyelmeztette a gyerekepár óra ád neki, mit köztünk tölt, de végleg még sem tud ideköltözni, mert űzi, hajtja még ötven év után is a kenyérkereső gond. Jubilálni haza jön. Az édes anyaföld szeretetétől hiszi, várja az újabb erőt, hogjr még'mindig frissen, jó kedvvel tud majd ágálni a színpadon, a honnan őt az egész ország ismeri. Pintér Imre eljön haza, itt üli meg, valószínűleg az ősz kezdetén, azt a jelentős évfordulót, melyről ha visza tekint, van mivel büszkélkednie. Blaháné utolsó partnere, a nagy Népszínház élő nagy alakja. Pályatársai, a Szinészegyesü- let megbecsülik a művészt és jubileumát fényessé akarják tenni. Emlékezetessé hálás szülővárosa teszi : mozgalom indult meg, hogy Pintér Imre szülővárosától öregségére kegydijat kapjon. Pintér Imre teljes életében kultúrát szolgált, Vác városa, ha csak fillérekben is, hálás fiának kulturmunkájáért. A város közgyűlése elé fog kerülni Pintér Imre kegydija. Bizton hisszük, hogy a városatyák szívesen fogják megszavazni a művész jutalmát s a kultúra munkása közelebb jut ahhoz az epedve várt naphoz, hogy hazaköltözhet és kisebb gondok közt töltheti majd ra- jongóan szeretett szülővárosában az öregség derűs napjait. két, hogy ne bántsák a fát'? Nincs fa, melynek szépen kidolgozott tövét össze ne taposták volna. A kis fák sérültek, de a seb már egy hét alatt beforrott. Ha majd nagyobbak lesznek, a források nem múlnak el, sőt szaporodnak, mert újra és újra kirakodó vásárt kell tartani a facsemeték között. A város nem szed be helypénzben annyit, amennyibe tiz fának a nevelése, ki ültetése és gondozása kerül. £s mennyi kára lesz még a városnak és mennyi fájdalma a szép iránt lelkesedőknek, ha nem tesznek le arról a gondolatról, hogy a fapusztitó idegeneNyilt-tér Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik Istenben boldogult férjem, Streiter József elhunyta alkalmából részvétükkel felkeresni és a végtisztességadáson megjelenni szívesek voltak, a magam és enyéim nevében őszinte köszönetét mondok. Vác, 1931 március 31. Özv. Streiter Józsefné két beengedjék a fejlődő allééba ! Mikuskáékkal felebbezünk a szépérzékű polgármesterhez. A legújabb barbarizmus ellen és félünk, hogy ismétlődni fog, mert a mottó : a városnak pénzre van szül Ünnepi színjáték Husvét vasárnapján d. u. i/26 órai kezdettel az evangélikus iskola tantermében a húsvéti szent történetet tárgyaló ünnepi színjátékot ad elő az ev. tanuló- ifjúság. Utána Göllner Mihály vetítésével bemutatja a passió történetét. Belépő dij 50 fillér, íentartott hely 1 pengő. Gyermekeknek fele. Vendégeket szívesen látnak. Husvét a reformátusoknál Husvét mindkét ünnepén d. e. tiz órakor kezdődik az ünnepi istentisztelet a református templomban. Az istentisztelet alatt úrvacsora osztás is lesz. A verőcei kisgazda író újabb színmüve A váci közönség még emlékezni fog, hogy Kálmán Sándor a szomszéd Verőce ismert kisgazda írója, milyen szép sikertért el »Fekete mén« c. művével, melyet Halmi igazgató társulata adott elő. Kálmán Sándor most a »Földosztás« c. népszínművét és a »Strand ördöge« c. drámáját elhozta Badó igazgatónak, a kinek a színdarabok annyira megtetszettek, hogy azokat még ebben a szezonban be akarja mutatni a váci közönségnek. A verőceiek már ismerik ezeket, már több előadást értek otthon és szerintük az iró legsikerültebb alkotásai. A kisgazda iró szinelőadása iránt a környéken is érdeklődés mutatkozik, sokan befognak jönni arra, különösen Verőcéről. Sőt, amint hírlik, akkor gazdaünnepélyt is rendeznek. VÁROSI VÁROSI VERNE GYULA világhírű fantasztikus regénye : A REJTELMES SZIGET VÉGIG SZÍNES VÁROSI VÁROSI
