Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-04-05 / 26. szám

VÁCI HÍRLAP

3

Összeesett az oltárnál

a nógrádi plébános

A nógrádi katolikus hívek ma is annak a megrázó jelenetnek hatása aiatt állanak, mely vásárim]) reggel templomukban játszódott le.

Csáki József esperes plébános néhány évvel ezelőtt került a szép nógrádmegyei községbe lelkipásztornak. A hívek szerete- tét megnyerte s ő kötelességsze- ríí gondosságon felül törődött a nógrádi katolikusok lelki ügyeivel.

Vasárnap is ő készült a szentmise elmondására. Ki is ment az oltárhoz, végezte előirt feladatát, midőn egyszerre csak abban fagyra a misekönyv olvasását. elhomályosodott előtte minden, hirtelen összeeseít. A váratlan szerencsétlenség roppant zavart okozott a zsúfolásig megtelt templom imádkozó hívei között. Az ájtatoskodás rögtön félbeszakadt, fiatalok, öregek siettek az oltárhoz szeretett papjuknak segítséget nyújtani. Bevitték a sekrestyébe. Szerencsére a községi orvos a mise- hallgatók sorába volt és azonnal segítséget nyújthatott a szerencsétlenül járt plébánosnak. Még olt a sekrestyében eret vágott rajta, ami látható könnyebbülést hozott neki. A gyors orvosi beavatkozással talán sikerült a népszerű plébános életét megmenteni.

A püspöki iroda, ahova a szomorú esetről jelentést tettek, intézkedett. hogy a hitbuzgó nógrádi hívek husvétra pap nélkül ne maradjanak.

(jáslknegszünteti a tefíájást és meggátolja az érelmeszesedéfi

KV£Tún-MOZGÓ

Nagyszombaton

9 órakor

Husvétvasárnap

3, 5,7, 9 órakor * I

Otto Gebühr

„Fridericus Rex“ világhírű alakítójával

A király parancsol

Történet a világtörténelem sorsdöntő napjairól, 9 felvonásban Női főszerepben: Renata Müller

Burleszk-műsor

Húsvéthétfőn

3, 5, 7 és 9 órakor

MORSTRE-MŰSOR!

Cirkusz réme

Hoot Gibson hangos bohózata 8 felvonásban

Sport és bűn

(Regatta hőse) Izgalmas sportfilm 7 felvonásban

I Vt 1 óráig

Magyar és külföldi lovasok vonulnak át Vácon

A lovassport felújítása a háború után nagy rokonszenvvel találkozott a gazdaközönségnél. Minden évben hosszabb távlovaglást rendeznek, melynek teljesítményeire nemcsak a magyar lovassport hívei, hanem a külföld lovasai is felfigyelnek.

Eddig a távlovaglók a mi vidékünkön nem mentek át. Először választják, az idén; hogy a csonka ország ideiglenes határai mellett vonulnak fel és tesznek hosszabb utat. Május 14-én fognak Budapestről indulni és a déli órákban érkeznek városunkba, ahol másnap reggelig pihenőt tartanak. A lávlovaglás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy abban nem csak a közel kétszáz főnyi magyar kisgazda,

levente és ürlovas vesz részt, j hanem jönnek Németországból, j Olaszországból. Hollandiából, I ! Bulgáriából, Törökországból, í ' Finnországból kisgazdák és úr- j | lovasok, hogy a magyar távio- j I vagláson résztvegyenek

Erről érdekeset tud mondani j | polgármesterünk. Halljuk csak: Az idei távlovaglás részt- ! vevői május 14-én déli 12 1 óra i

között érkéznek Yácra és más- ! nap reggel f/26 órakor mennek í tovább Rétság felé. A távlovag- j lásban a fővárosi napilapok tu- i dósitóin kívül, Pest, Csongrád, ! i Szolnok, Tolna, Fejér és Moson j i vármegyékből 150 kisgazda és j leven tel ovas és 30 úrlovas, Né- j

I met, Olaszországok, Hollandia, ! j Bolgária, Törökországból, Ausz- i I trióból és Finnországból pedig j I 20 kisgazda és 30 úrlovas vesz részt, akiknek másnap reggelig j tartó elszállásolásáról a város l gondoskodik. Az úrlovasok lo- J vainak férőhelyei már biztosit- j

va van, a kisgazda és leventelovasok és lovaiknak egyenként, vagy párosával való elszállásolásának vállalása városunk kisgazdáira fog hárulni, akik az elfő gyász toll reggeliért és 1 ótakármányért némi térítésben részesülnek. Városunk jóhirneve kötelez arra, hogy meleg, igazi magyaros vendégszeretettel lássuk el a távlovaglás résztvevőit és mindent el kell követnünk, hogy vendégeink nemcsak itthon, hanem a távoli külföldön is mindenkor kellemesen emlékezzenek vissza a köztünk eltöltött rövid időre.

OCIILARIIlI

SZAKINTÉZET

SZEMÜVEGEK ELŐÍRÁSA SAJÁT INTÉZETI ORVOSUNK ÁLTAL

Budapest,

IV., Kossuth Lajos-utca 15, félem.

A franciák közt magyar szemmel

Előszóféle

A m. kir. kormány megbízásából egy évi tanulmányúton Párisban tartózkodó testvéri jó barátomtól, dr Zehery Lajos miniszteri oszt. tanácsos, egyetemi m. tanártól kaptam levelet, amelynek alábbi része közérdekű jellegénél fogva a nyilvánosság érdeklődésére is igényt tarthat s ezért, ha mélyen tisztelt Szerkesztő Úr is jónak látja, biztosítson b. lapjában hülyét ezeknek a soroknak, talán valaki hasznát veszi. Köszönettel: Rusztek Lajos dr- *

.... A párisi viszonyokba, a francia környezetbe elég hamar beleszoktam, hiszen nem is először vagyok most Franciaországban. Kellő értékükre kell leszállítani azoKat a téves feltevéseket, amelyek a francia individumról és a gallkultúráról ott vannak elterjedve, ahol ezeket nem ismerik, vagy nem jót ismerik. Csak mosolygok magamban pl. mikor eszembe jut az, amit a francia udvariasságról tartanak Svájctól keletre. A francia minden, csak nem udvarias. Életformáiban közvetlen, egyszerű, könnyed, ami kétségtelenül kedves bájt jelent, szép nyelvének fordulatossága, állandó szólamainak gazdasága szinte önkén- fcelenül maga után vonja a kifejezések eleganciáját, de az, amit az udvariasság igazán jelent, a gyöngédségnek, a finomságnak ösztönös átérzése s szinte öntudatlan tisztelete apró, kedves, nem terhelő, de nem is jelentéktelen és jóleső szolgálatok tétele, mindez teljesen idegen a művelt franciától.

1 háborúban elpusztult területeket ; magyar és német munkásokkal ! állították helyre. A szellemi vál- ! ság még nem probléma, pedig I a superklasszáiódás itt is áltaUgyancsak megfeleltek nagyban -- egészben előzetes tanulmányaim alapján kialakult várakozásaimnak a francia kultúra értéke tekintetében tett tapasztalatok. Egyes egyedeiben a francia világviszonylatban is elsőrendű értékeket termelt és alkot, egészében azonban kicsiny és gyarló, egyes szellemóriásainak nagysága azonban elegendő az egész nemzet nagyságának fenntartására. Az életet általában problémák nélkül szeretik élni ; átfogó összefüggésekkel a konkrét szükségletek kielégítésének felszínen foglalkoznak ; hasonlíthatatlanul kevesebbet dolgoznak, mint mi, vagy a németek, az egyén szubjektuma fölé emelkedő önfeláldozás a íoglalkozói-munka viszonylatában ismeretlen ésért- hetetlcn. S az a csodálatos kontraszt, a mely annyira jellemzi a francia egyéni és kollektiv pszichét és a francia életet, e ponton is elénk áll : mégis megy minden és pedig jól.

Az ipari válság már itt terjeszkedik, a mezőgazdasági természetű munkát nem szereti, — csodálatos — ez a par excellence agrikultur ország. A campag- nard fia a városokba törekszik ouvriérenek, a lánya ugyancsak oda vendeuse-nek a magazinokba és dactylo-nak a búrokba, a

; Iános.

Az igazságszolgáltatás terén i I az ünnepélyességhez, méltóság- I I hoz mind a performák, mind a j ! külsőségek terén szigorúan ra- j i gaszkodnak. Mélyen emlékemne j í vésődött a legelső tárgyalás, a j I melyet a Cour de Cassation-011 j j hallgattam. A terem (a Palais de j Justice, királyi palota volt), berendezése királyi pompájú; a bíróság magasan kiemelkedő I pulpite-en ül méitóságos talár- I ban, ugyanígy a Procureur gé- j néral, az ügyvédek, a greffier. A ' greffier pulpite-je előtt a daety- I ló-kisasszony, aki hangtalan iró- I gépjén sztenogrammba teszi a j i tárgyalás minden szavát s ezt í í átadja a greffier-nek, a jegyző- j könyv elkészítése és a kimon- i dott ítélet megszerkesztése vé- I gett. A bíróság csak Ítél, min- I den írásbeli munkát a greffier- I ek végeznek. A teremben sok a I hallgató, egészen egyszerű kül- sejűek is. A szünetben szóba álltam egy ilyen munkás külsejű emberrel. Megkérdeztem tőle miért van itt, fűzi-e valaminő érdekeltség a tárgyalt ügyekhez. Azt felelte : »Nem uram : azt tanultuk az ember és polgár esti tanfolyamán, hogy a polgárság legszebb dolga az, amikor a bírósága ítélkezik ; hát ezt jöttem el megnézni ; csakugyan nagyon szép.«

Fiszomorodott a lelkem, mikor a mi tárgyalásaink külsőségeire gondoltam, mert nálunk ugyanígy van a békebÍróságon is. Épen most szaporítják je*- lentősen a bíróságok és azigaz- ságügyminiszterium létszámát.

A police judieiaiere tanulmányozására később kerül a sor, ugyancsak később nézem meg a legjelentősebb börtönöket is.

Megilletődéssel töltött el, amikor, mint a Sorbonne beiratkozott hallgatója, végig jártam a komorságában is megkapó kolosszust, néma áhítattal gyönyörködtem a grandiózus méretű freskókban, amelyekről Des- eartes-nak, Pascal-nak, Lavoisi- er-nek, Gay-Lussac-nak okos szemei tekintettek le rám ; amikor ott voltam az egyetemi ünnepségen a Grand Amphitéát- re-ban, amelyben 5000 ember talál ülőhelyet s amikor felvonult az emelvényre a Grand Sémi teur, az egyetemi tanárság, teljes professzori díszben. (Még a szolgák is talárban vannak, nálunk rektornak nézné őket az ember, mert a talárjuk olyan frakkszerű öltöny és sárgarézlánc van a nyakukban.) Sajnos a Faculté de Droit-n a büntetőjog tanszéke most nincs olyan kiváló értékekkel képviselve, a, melyek méltók volnának a Sorbonne híréhez. Még a fiatalabb professzor, Dónnedien de Yab- res elevenebb szellemű, s érdekli az újabb irodalom is, de szűkkörű. Á másik, Hugueney egész középszerű, előadásai még sti-