Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-01-26 / 7. szám

Ära 20 fillér. évfolyam, 7. szám, Vác, 1930 Január 26. VÁCI HÍRLAP _________ és ItársatóaSmi heSigssp, megjelelik ^efenkln! kétszer sa;e?tí«3ii és vasárnap Előfizetési ár: melyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyeotevre . • Igye-j näm ára ................... 4 P — fill. 5 P — fill. - P 20 fii!. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos G8SS2CSÉNY* DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 hirdetések és nyiittér milliméter soronkinE díjszabás szerint SZÉPPÉ TESZIK VÁROSUNKAT! A mindennapi életben találkozunk azzal a jelenséggel, hogy sokszor a vagyon, jólét és gazdagság különös előszeretettel azokhoz szegődik, akik­nek amúgy is már hőven van a íöldi javakból. Az ilyen embereknek bolond szerencséjük van. Ezt a jelen­séget egyes városrészekben is észlel­hetjük. Itt ugyan nem lehet szó va- gyonosodásról és gazdagodásról, ha­nem szépülésről. Egy szép épület oly mágikus hatással van a szomszéd­épületre, hogy az siet megváltoztatni külső köntösét, megszépül. Azután tovább terjed a szépészeti láz az egész környékre és szinte varázs­ütésre megváltozik a városrész egész képe. Es ebben a várostömbben szinte városában a Petróczy-utca tette szemlélhetővé. Csúnya, sivár hely volt. A kanonoki ház magasra nyúló, ormotlan kertfalához az idétlen mag­tárépület csatlakozott és ha a püs­pöki palota szép kertje nem tompí­totta volna az épületek vigasztalan csúnyaságát, soha ember nem tette volna ide a lábát. De azután jött a fordulat. A magtár épület helyére Hübschl műszaki tanácsos tervező művészete egy a környezetbe illő há­zat varázsolt. Ezzel megindult a la­vina. A kanonoki ház méltóan akart sorakozni szomszédjához és megépí­tették a ciklopos falat a függő kert­hez és az utca tort vonala egyenletes­sé vált és szépen látjuk már innen is kibontakozni a hatalmas székes- egyházat. És ebben a várostömben szinte amerikai ütemben megy előre a ha­ladás. A kanonoki épület azon olda­lához, amely a gróf Csáky Károly-ut felé fordul, fog csatlakozni a bárok stílusban tervezett rendőrpalota, a tűzoltólaktanya és a sörház helyén fog majdan emelkedni a vásárcsar­nok és a városi szálloda. A Petróczy-uteából kiinduló szépé­szeti hullám a Dunagőzhajózási tár­saság állomási épületét is kezdi nyal­dosni. Mint hírlik a püspök úr akar­ja megvenni az egész komplexumot a gazdasági irodák elhelyezésére. Ha ez bekövetkeznék, úgy bizonyára rendeznék és szabályoznák az egész területet és elkerülnének a Duna felé néző csúnya raktárhelyiségek és szé­les szép utón jutna le az ember a püspöki kert alatti lépcsőn a liget­télé vezető ösvényre. Egyszóval az egész részlet, amely most a püspöki palota komplexumából ki van sza­kítva, abba szervesen beilleszkednék, előnyösen rendeződnék és nem csak magában véve volna szép, hanem a környezetet is emelné. Ebben az ör­vendetes fordulatban csak az volna a szomorú, hogy Trianonnak kö­szönhetjük, mert hisz ha nem követ­kezik he feldarabolásunk, akkor a hajóstársaságok tovább is fenlarthat- lák volna kiterjesztett üzemüket. De vigaszul szolgálhat az, hogy az eset­ben is a városrendezéssel kapcso­latban előbb-utóbb szőnyegre kellett volna kerülni a Dunagőzhajózási tár­saság kikötője kihelyezése kérdésé­nek. Azok a nemes törekvések és erő­feszítések, amelyek a jelzett város­rész szépészetét előmozdították és elő fogják még mozdítani, szükségkép ráterelik a figyelmet az utcára. En­nek is idomulnia kell a megváltozott környezetthez. Úgy tudjuk, hogy a Petróczy-utca újbóli burkolása a kövezési programnak legközelebbi feladata. Ezzel kapcsolatban igen célszerű volna a Mária Terézia-rak- part ferdén eső felületének nivellá- lásáról gondoskodni, mert mostani állapotában valóban még a legprimi­tívebb szépészeti igényeket sem elé­gíti ki. Minden idegennek, aki a Duna fenséges panorámájában gyö- nyörködik, feltűnik a rakpart teljes rendezetlensége. A rakparton szépen eljutunk az Eszterházy-utca bejáróig. Ez az utca a maga egyenetlenségével és hatal­mas házaival kétségtelenül a város­nak legdisztelenebb része. Pedig szép helyre vezet fel, a város szivét képe­ző Konstantin-térre. De szinte rossz rajta keresztül felmászni, vagy fe­lülről a Duna felé betekinteni. En­nek a kérdésnek a feszegetésével is nvilt kapukat döngetünk, mert a vá­ros már rég programjába vette az utca rendezését és rajta kivid eső körülmények gátolták a végrehajtás­ban. Azt hiszem azonban, hogy nem árt időnkint rámutatni az égető baj­ra — mert hisz elsőrendű közleke­dési vonalról van szó —, különösen akkor, ha városrendezési kérdések­ről van szó. V>. F. Gy. A püspök ünneplésére készülnek a Reménységben Február 2-ikán nagyszabású ün­neppel fejeződik be Hanauer Ist­ván dr. megyés püspök jubileuma, melyet egyik kedves gyermeke, a Re­ménység egyesület készít elő a kát. Legényegylet és a férfiak kongregá­ciójának tagjaival. Az ünnepély dél­előtt matiné keretében folyik le. Az ünnepi beszédet Preszly Elemér dr. főispán mondja, azután magas ní­vójú hangverseny következik, melyen fellépnek Biszliilzky Tibor hegedű­művész, Lehotay Árpád a Nemzeti Színház tagja, Weigert Aladár zene­szerző és zongoraművész, Zsámbö- ky Miklós zeneművészeti főiskola ta­nára és a nálunk is nagyon kedvelt Laurisin Lajos, a m. kir. Operaház művésze. A matinén belépődíj nem lesz, de azon csak meghívott közön­ség vehet részt. Előző nap estéjén, február elsején szerenádot ad a há­rom egyesület a jubiláló püspöknek. Este fél kilenckor a hadiárvák bőr­ipari szakiskolájának zenekara kísé­rete mellett indul el a fáklyás me­net a Reménységtől a Csányi-úton, Szécsényi-utcán, Csáky-uton ál a püs­pöki palotához, a hol az egyesület monstre hangversenyt ád. A Váci . Múzeum-egyesület működése 1929-ben Frta: Szarba Gynla dr. titkár 4 3. Ali szandsákbég írja Vácról né­meti (Nógrádvm.) helység lakosai­nak 1642. jun. 14-én Musza budai vezír rendeletére. A község számára megállapítja az adófizetést és egyben biztatja őket, hogy ha az adót meg­fizetik, bántódásuk nem lesz, sőt vé­deni fogja őket. Mi cmir Ali bék mostan a hatalmas török császár wáci főszancsoklékja és végházának főgondviselője, Isten­nek1 engedelméből. Ti nemtényi bírák s polgárok, és közönségesen mind az egész falu! Akarom tud totókra adnom : Mivel a hatalmas budai vezér Musza pasa megértette volt, hogy elfutottatok volt és hatalmas császár faluját pusz­tán hagytátok volt, most ezt is meg­értvén mind a hatalmas vezér Musza pasa, hogy ismét vissza szállottatok, hogy azért a hatalmas győzhetetlen császár birodalma ne kissebbednék, hanem inkább öregbölne, a hatalmas budai vezér Musza pasa megtekintvén a ti ári apótól okát is, hogy ez után is a hatalmas császár falujában békes­ségben, igazságban lakhassatok : igen szép hasznos levelet adott őnagysága a hatalmas vezér, hogy igazságtok- ban az döbbeni mód szerint meg­tartsanak, és az utánnam való szan- csokbékek is azon igasságbaán tart­sanak benneteket. Ilyen levelet adott róla, hogy esztendőnként való sum­mátok legyen hatszáz magyar forint, és négy dolmánnak való bőr. A summának beszédése így legyen, hogy esztendőnként münden szent György napon fele summátokat, há­romszáz forintot, befizessétek a há- háromszáz forintját minden szent Mihály napra. Én is azért, jámborok, a hatalmas vezér Músza pasa leveléhez és igaz­ságos törvényéhez tartván és alkal­maztatván magamat, akarom szegé­nyek, hogy az döbbeni jó szokás sze­rént a hatalmas császár falujában letelepedjetek, szántsatok, vessetek, és a hatalmas császárnak, mint az előtt — engedelmes jobbágyi legyetek. Fogadom emberségemre, hogy va­lamint a hatalmas vezér Músza pasa igasságos levele tartja, hogy én is úgy mind penig az utánnam levő szancsokbétek, benneteket megtart- tak és azok is megtartanak, és sen­kinek a hatalmas császár részéről benneteket háborgatni nem enge­dünk, sőt minden alkalommal a ha­talmas császár fogadása szerént ol­talmazunk. Melyről adom az pecsétes czímcr levelemet. Datum Wacziae, due 14. Junii anno 1642.. Idem, ut supra. 4. Ugyanez a Vácon lakó Amliath Ali bég írja Vácról 1642. jún. 15-én tehát egy nappal később, ugyancsak németi lakosaihoz Músza rendeletére adózás ügyében. Tárgya ugyanaz, mint az előző levélnek. Mi wáczi Amhat Ali Bék, a több wáci főugákkal együtt, kik a hatal­mas győzhetetlen török császár wá- enyhült idővel a bólé bujától tokát czi végházának oltalmazol, főgond­viselői vagyunk, Isten engedelméből. Nemien bírák és polgárok, kö­zönségessen mind az egész falu ! Ad­juk tudtatokra ez levelünknek ren­diben : Mivel a hatalmas vezér Mú­sza pasa értvén nyavalyátokat, mely miatt elfutottatok és pusztultatok volt nehezen tévén szerint adótoknak, Hlyen nyavalyátokat a hatalmas bu­dai vezér Músza pasa jól megértvén, adott oly igazságos erős levelei a wáczi szancsekbékeknek, hogy vala­mit annak előtte Amhalh bék idejé­ben adtatok, tudni illik : hatszáz ma­gyar forintot és négy dolmánnak va­ló bőrt, — bogy se most, se ezután a megígért hatszáz forintnál, négy dolmánnak való bőrnél többet egy- egy esztendőben ne agdjatok, mely­ről ez mostani emír Ali pék is hit­levelet adott. Mi is fejenként értvén a ti nagy nvavályátokat, a hatalmas budai vezér Músza pasa igasságos hitleveléhez tartván magunkat, adjuk ez hitlevelünket, melyben fogadjuk a mi tisztességes úri hitünkre, ember­ségünkre, hogy a hatalmas Músza pasa hitlevele és fogadása szerint eb­ben bennetekte megtartunk, oltalma­zunk, és senkinek a mi pártunkról háborgatni nem engedünk • mivel inkább akarjuk, hogy a hatalmas csá­szár birodalma szaporodjék és épül­jön, hogy sem mint pusztuljon. Azért bátorságossan veszteg üljetek, a régi jó szokástok szerint, a hatalmas csá­szárnak igaz jobbágyi legyetek, szánt­satok,' vessetek, és ha kitől bántáztok lészen, minket megkeressetek, a ha­talmas császár fogadása szerint mel­lettetek felkelünk és oltalmazunk : Melynek nagyobb bizonyságára ad­tuk ez pecsétünkkel erősí telt hitle­velünket. Isten veletek. Datum Wacziae die Junii an­no 1642. (Szerdai számunkban folytatjuk.) Egyházi zene székesegyházunkban Vasárnap. Mise : Horák F-dur. Int­roitus: Griesbacher „Adorate eum.“ Graduate: Griesbacber „Timebunt geníes.“ Offertórium.: Goller „Dex- tera Domini.“ Communio: Griesba- cher „Mirabuntur omnes. Hésjs&ilüdés £3 második váci egyházmegyei zsinatra Az uj egyházi kódex elrendeli, hogy minden egyházmegye legalább tiz évenkint zsinatot tartson. A kó­dex megjelenése és érvénybelépte­tése után a mi egyházmegyénk tar­totta a többieket megelőzve az első zsinatot. A megyés főpásztor legutób­bi körlevelében közli, hogy előkészü­leteket tesz a második egyházmegyei zsinatra, melyet junius 23, 24 és 25- én tartanak meg a püspöki székhe­lyen. A zsinat ki fog terjeszkedni a hitélet minden ágára, ezért nemcsak a papságot, de a híveket is érdekel­ni fogják annak határozatai. Az elő­munkálatok csütörtökön megkezdőd­tek, a mikor szokatlanul nagy pap­járásra figyelt fel a város. A püspök úr hívására jöttek az egyházmegye minden részéből mindazok az espe­resek, plébánosok, kiknek szerepük lesz az egyházmegye második zsinat­ján. Most ugyanis külön előadókat je­löltek ki, nem úgy, mint az elsőn, a hol Kestler István dr. prelátus egye­dül végezte az emberfeletti munkát. Az előkészítő gyűlés a főpászlor el­nöklete alatt a palotában volt s a leg­több meghívott nagy és nehéz meg­bízatással téri vissza otthonába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom