Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-06-08 / 43. szám

Zászlóavatáskor Ezt a szép költeményt a Levente Egyesület vasárnap tartott zászlószentelésén szavalták Zászlónk ! Ha látunk, szivünk feldobog. Erünkben nem vér. izzó láng lobog. Keblünk, karunk, miként az :ij feszüli S törünk előre rendületlenül ! Vezess bennünk a részek tengerén. Alattad elfér gazdag és szegény! Dicső elődök méltó sarja mind. S megyünk, amerre lengő selymed int '. Sivár a ma, bánattal lelt a mull. Apáink kardja véres porba hullt . . . Nem hagytak ránk pénzt, ékszert, kincseket, Csak egy elárvult büszke nemzetei, Egy megtiport, egy csonka szent hazát S haldokló hősök végső sóhaját : Édes fiam ! Nem térhetek haza . . . De te ne hagyd, hogy vesszen a haza ! Anyád tejéből erre gyújts erőt, Szivedbe vért. csontodba dús velőt ! Elméd tudással erre élesítsd Hogy rab hazádat, egykor felsegítsd ! Reggel, ha Ízelsz, imád csak ez legyen,, Munkádban erre gondolj szüntelen. S ha fáradt tested este ágyba vitt, Erről meséljenek csak álmaid. Lágy selymét zászlónk, mintha mondanád : E szent célért repüljünk mind, alád ! Büszkén lobogva. harsam fel szavad : Magyar fiuk, hazáitok nem szabad ! Bús, rab hazáiban élni nem lehet, Előre szóltok s ti kövessetek ! Hóselymemen az ős címer ragyog. Vezéretek ezentúl én vagyok ! Gyalázat arra, ki megiántorul ! Nem baj, ha ránk is véres hant borul : Nyomukba, jönnek uj erős hadak, Gyáván megfutni, nem, sohsem szabad ! Lobogni vágyom, fenni az ormokon. Az ős, dicső, most rab határokon ! Élvezni, látni a nagy diadalt És zengeni, a győzelmi dalt ! Zászlónk ! Szivünkbe véssük szent szavad ! Hátrálni köztünk egynek sem szabad ! A rajtad lévő Szűzre esküszünk : Hazánkhoz s hozzád mindig hűk leszünk ! Lobogj hát büszkén, mert e, kis sereg Békében s harcban egybeforrt veled ! Levente mind és halni kész magyar, Ki rab hazában élni nem akar ! Andor Károly Eskü st lakod a lom Nagymagyari szakácsi Csorba Ká­roly és neje szül. Kolbay Eugénia most; tartották házasságuk 25. évfor­dulóját. Ebből az alkalomból felkér­ték lapunkat annak tolmácsolására, hogy itt mondanak hálás köszönetét úgy a szepesieknek, mint a váci jó­barátaiknak és ismerőseiknek 25 éves házassági évfordulójuk alkalmából kifejezett jókívánságaikért. Tanári beosztás A kiskunhalasi áll. polg. fiúiskolá­ba a közoktatásügyi miniszter szolgá­lattételre beosztotta Csorba Tibor oki. polg. isk. tanárt. Csorba Tibor eddigi pályáján a Festőművészeti Akadémián volt tanársegéd, a Gya­korló Polgáriskolában előadó és a váci róni. kát. polg. fiúiskolában he­lyettes tanár. B^ajaekiáBSitás van a gimsiázéumbao Ilyen még nem volt, méltán tarthat tehát a szülők és tanügybarátok ér­deklődésére. A gimnázium rajztermé­ben pünkösd vasárnapján és hétfő­jén rajzkiállitás lesz a diákok mun­kájából. Mindkét napon délelőtt és délután díjtalanul megtekinthető. májusi 45% zsírtartalmú HORTOBÁGYI JUHTÚRÓ viszonteladói ára 20'/.-kal olcsóbbodott TEJ SZŐVETKEZETI KÖZPONT Budapest 4, postafiók 20 ÁLLANDÓ ROVAT: ÁRPÁD-UTCA! Mit ihoimI £t polgármester m a* Árpád-utca st vármegye határozatához ? A Váci Hírlap szerdai számából ludUi meg a város közönsége, mint döntőit Pestvármegye közgyűlése He­gedős Pál és társai felebbezéséről, melyben a városi közgyűlés határo­zatál, hogy a renitens Árpád-utca szabályozásairól intézkedik, kívánták megmásítani. Felkerestük a polgármestert, mint vélekedik a vármegye határozatáról, így szólt : Mindenek előtt Pothorányi Öméltósága felszólalását kell helyre­igazítanom. Az Árpád-utca kövezése­kor rögtön gondunk volt a fővizveze- téki esőre és kellő mélységre helyez­tük. Nincs tehát ok aggodalomra, hogy felfagy, vagy belemelegedik a vize. A megyei határozatot természe­tesen végrehajtom, de előbb megvá­rom. elolvasom, mit rendel. Szeré­nyen csak azt vetem fel, mióta kell egy utca kövezéséhez és szabályozá­sához közigazgatási bejárás ? Vám­nak nem egy utcáját köveztük és sza­bni) óztuk és nem tartottunk közigaz­gatási bejárást ! Majd ha a vármegye határozata megérkezik, fogok intéz­Bán Márton egy év előtt megjósolta a Székesegyház-tér díszlő fáinak pusztulását Beszélgetés a szaktanárral legszebb terünk pusztulásáról Ha volt a múltban, a mit az ide­gennek méltán és büszkélkedve mii- tathaltunk és a hol az idegen való­ban meglepetve nézett szét: a székes­egyházterünk, mely igy, kevés rende­zettségében is imponál mindenkinek. Festői környezetben tör az ég felé a hatalmas dóm s ezt a képet nem fe­lejtette el senki. A méltó disz, a szil­fák sora azonban pusztul. Alig egy év előtt csak a nyomát látták, ma fej­sze csattog már a téren és vágja ki az elpusztult, hatalmas törzseket. Minden váci sajnálja a gyönyörű lakat. Ezek hozzátartoztak az impo­náló szép térhez, annak festői rámá­ját képezték. Miért pusztulnak : leg­illetékesebb helyre, Bán Márton ke­gyesrendi tanárhoz fordultunk ma­gyarázatért, a ki nemcsak előadó ta­nára a növénytannak, de már ne­gyedszázad óta a szilfák mellett la­kik és a nap minden órájában látja. Bán igazgatóhelyettes a következő érdekes felvilágosításokat adta s egy­ben megjelölte azl is, hogy a szép fá- kal milyen uj fákkal kell pótolnánk, hogy terünk ismét festőién szép le­gyen : A múlt év nyarán sokaknak fel­tűnhetett, hogy a* Székesegyháztér szilfáin, illetve törzsén nedv szivárog és ezt a darazsak szorgalmasan láto­gatják. Váró Károly akkor felkéré­séit s megkérdezte, mi ennek az oka? Betegség, feleltem röviden. A beteg­ség oka, hogy a fa kérge és háncsa alatt megakadt a nedv-áramlás és igy a gyökér nedvei nem juthatnak ren­deltetési helyükre s a kérgen át ki­szivárognak. Már akkor megjósol- tam, hogy ez a fák pusztulását fogja okozni. Talán a fagy okozta e beteges jelenségei ? Fsak részben. A fagy minden­esein- sok fának megártott, de ha más baj nem következett be, pl. a kedni. Mit mond az Árpád-utca ? A mit előre bejósoltunk : ha nem a szája- ize szerint döntenek felsőbb helyen, nincs megelégedve ! Árpád-utca egy­néhány lakosa (mert 34 házból 22 tulajdonos aláírta és házát már meg is csinálták, a miért hálálkodnak a mérnöki hivatalnak !) csak egy meg­oldást lát : tömjék be az utcát, vagyis állítsák vissza a régi képét. Ha ezt nem rendelte el a megye — nem nyu­godnak meg. Van még fórum felfelé. Me­gyünk a belügyminiszterhez és fe- lebbezünk ! Más utca népe, ha annyit költöt­tek volna rá, mint az Árpád-utcára : boldog lenne. Az adófizető polgárok pénze az Árpád-utcába megy, ez nem elég, még többet akarnak, szedjék fel a kövezetét, odaöljék a pénzt. Ezt akarják tizenketten. A kisebbség. Ezzel szemben felhívjuk a város lakosságát, nézze meg újra, milyen szépen rendbe hozzák az Árpád-ut­cát. Egyike lesz a város legszebb ut­cáinak. diófákon is tapasztalhattuk, hogy azok újra kihajtottak. Hát mi volt a tulajdonképeni ok ? A bajt sok-sok ezer kis bogár okozta, a mit közönségesen «szónak» neveznek. A székesegyháztéri szilfá­kon kétféle szú-faj is élősködik, egy nagyobb 2—3 milliméter nagyságú barnás fekete kis ormányos bogár, a másik ugyanilyen szinti, de karcsúbb. Hivatalos nevük : Scolytus scolytus. F. és Scolytus multistriatus. Marsh.- Ezek az igénytelen kis bogarak átfúrják a kérgét és az alá rakják nagyszámú (45—50) petéit. Itt a ké­reg alatt él és fejlődik a kis bogár lárvája, ezeknek rágása okozza a bajt s azután a fa pusztulását. Tudvalévő, hogy az évelő fák­nak csak közvetlenül a kéreg alatt lévő része az élő rész. A kéreg és a fás rész nem élő, illetve növekvő sejttömege a fának. A fás rész'a tar­tó, a kéreg a védő rész. Már most, ha a fa előrétege, a mit osztódó szö­vetnek, kambiumnak neveznek, a minek az ősz távló sejtjei az évgyű­rűket hozzák létre, szú rágása kö­vetkeztében elpusztul, akkor elpusz­tul az egész fa is. Mivel a szú félék legtöbbje az előfába élősködik, azért ezek igen kártékonyak. Igaz, hogy a beteges fát szívesebben támadják meg, de ha nincs beteg fa, ráfanyarodnak az egészségesekre is. A szú féléknek igen sok fajtája van. Szerencse, hogy vá­logatósak, rendesen csak, egy-egy faj­ta fán szeretnek élősködni, más fajt nem bántanak. Szaporáságuk és az a körülmény, hogy egy év alatt két nemzedék is kifejlődhet, okozza azt, hogy néha egész erdőségek pusztul­nak el a szú rágás következtében. Vannak olyan szú félék is, a me­lyek már kiszáradt, esetleg bútornak használt faanyagot is pusztítanak, természetesen ezek is igen nagy kárt okozhatnak. Ha a Székesegyház-tér kiszá­radt és kiszáradó félben lévő szilfáit, illetve azok törzsét közelről megnéz­zük, alig két milliméter nagyságú ap­ró lyukakat látunk rajtuk, mintha sö­rétes puskával lőttek volna rájuk, ezen lyukakat a szú-bogarak rágták és ezen nyíláson át jutottak a kéreg alá. Ha a kiszáradt fák kérgét lefejt­jük, (egypárról már lefejtették) lát­hatjuk a szú-lárvák, szinte művé­szies rajzolatú rágványait. Mert a tu­lajdonképeni pusztítást a szú-lárvák okozzák. Ezeken a törzseken alig van egy tenyérnyi ép terület. Minden szüleiének lárvája, a saját mintája, mondhatnám saját stílusa szerint rág. Ezt a stílust jól lehet látni az emlí­tett fákon. Védekezés ez ellen szinte lehetetlen, mert alig láthatók ezek a kis bogarak s a kéreg alá szintén nem lehet jutni, vagy juttatni olyan szert, a mely elpusztítaná őket. Hia a kipusztult szlifák helyé­be ismét szilfákat ültetnek, lévén fer­tőzőit a terület, ezek is valószínűleg áldozatul fognak esni. Szépen diszlik e területen a hars és a vadgesztenye, talán ezekkel lehetne pótolni, a most oly szomorúan sínylődő fákat. v AROSI FILM CZINHAZ ÉS TUDOMÁNYOS Igazgató : Sxentgvörgj’i Gusxlü? Pünkösdi mamut műsorunk valamennyi filmje világattrakció a lexjinépsjEerűbb filmsztárokkal Szombaton íFSeefítáes foelyérakkal! 7— 9 SH!iradé & víSág sietne Vasárnap 5—7-© EMIL IHNNINGS ez évi legsikerültebb filmje: 9V ne es BICCIE dove főszereplésével /issszany, alá a férjét szerei! Biró Lajos filmregénye 10 felvonásban Piinkösdiiétfön 3-7—9 Ölessé ShteSyá^ jak lkai l Hi»*atió Rendezle Weogeroff Kedden 7-9 Paris bálványa K“Ad^*“TT" Dagover Nadlrá@®& memy&cslze Vlgiaiék Vllrérep^1; Hebe Daniels James Hall ____ Cs&ätförtökön pompás műsorral zónaelőadás: Brodway királynője, Cowboya levegőben Burle&stfc ■ViüSten.dtí-JiM*!

Next

/
Oldalképek
Tartalom