Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-06-08 / 43. szám
VACS HÍRLAP 3-400 ezer pengős kölcsönre számíthat Vác a magyar városok 30 milliós egyetemleges kölcsönéből A pénzügyminiszter legutóbb küldött rendeleté szerint az őstermelőnek a saját termésű bora után forgalmiadót nem kell fizetnie, ha nagyban 2.) literen felül adja el. Agy an ez áll a bornagykereskedőre is a saját termésű borát illetőleg, természetes azonban, hogy a vásárolt bor továbbra is forgalmiadó alá esik. Nem fizet az őstermelő forgalmiadul akkor sem, ha saját termésű borát pénzügyi hatósági engedéllyel kicsiben árusítja. Ellenben a saját termésű bor eladásából származó bevétel után is forgalmiadót kell fizetnie Amint a hivatalos helyen értesültünk. a pénzügyi kormányzat a közeljövőben 30 millió pengő kölcsön felvételét fogja engedélyezni a magvar városoknak, amelv kölcsönért a városok egyc tcml egesen fel e 1 ősségc t kell, hogy vállaljanak. Ebből a kölcsönből mintegy cS millió pengő jutna Pestvármegye városainak s igy Vác a legjobb esetben 3—f00 ezer pengős kölcsönre számíthat, hiszen 13 város várja éhesén a kölcsönt ! Tudvalevő, hogy Yáchak az a szándéka, hogy a meglehetősen nehéz feltételű Speyer-kölcsönl mielőbb egy könnyebb feltételű kölcsönnel cserélje ki és ugyanakkor a legsürgősebb beruházásokat is olcsó kölcsönből elkészítse. Ez a kölcsön- akció azonban olyan szűk keretek között fog mozogni, hogy Vác igényeinek még az ötven százalékát sem tudja kielégíteni. Vác közönsége a csatornázást, utcák kövezését, fásítását, szemétkihor- dást a legközelebbi időkre várja a korlátlan kimérőnek, vagy annak, aki korlátolt kimérési engedély alapján árusítja palackokban vagy kimérve saját borát, valamint a kismértékben árusilónak, aki fűszer, csemege és szatócs-üzletében zárt edényben adja el saját termésű borát. Nem kell féhni mar a tftiefotrudi^ágpfcástól! Emlékezetes, hogy a kereskedelemügyi minisztérium néhány hét előtt elkészült az uj telefondijszabással, a mely különösen a vidéket sújtotta, a hol az automatikus telefon bevezetésével egyidőben beszélgetésenkénti díjszabást akartak életbeléptetni, három-négyszeresére drágítva ezzel átlagosan a vidéki telefon használatát. Az összes érdekképviseletek felszólaltak a telefon megdrágítása ellen, a melyet semmiképen sem ellensúlyozott az interurbán díjszabásnak csekély mérséklése. Értesülésünk szerint a kereskedelemügyi miniszter úgy határozott, hogy vidéken a beszélgetésenkénti díjszabás életbeléptetését fokozatosan fogja végrehajtani és ezzel a telefon megdrágítását egyelőre elhalasztja. Ott, a hol az automatikus telefonberendezéssel szükségképen életbe kell léptetni a beszélgetésként díjszabást, mérsékelni fogják a tervezetbe foglalt és az érdekeltségek által kifogásolt díjtételeket. aSINGER varrógépek MÉGIS A LEGJOBBAK T* Követeli a város» a Sséchenyi'Utcai kövezet .■érát Tényként állapítja meg minden idegen, a ki Vácon a vonatot elhagyja, hogy a város képe egészen más, valóban városi lett, a midőn hirtelen elhatározással, szerencsés órában a polgármester kiaszfaltoztatta» a Széchenyi-utca uj részének járdáját. Legfőbb utcánk forgalma is mintha megnőtt volna : egész bizonyos, hogy vasár- és ünnepnapon itt a korzó a sima, jó járdán és hétköznapokon is itt tolják ragyogó arcú boldog mamák kicsinyeik kocsiját. A fővárosi csak a Koronát elérve lép a régi járdára és jajdul fel. hogy kisvárosba került. A Széchenyi-utcában ezt nem mondhatta el. Boldogok is az utca környékén lakók, hogy ilyen jó járdájuk van és nem is gondoltak arra, hogy ennek árát valamikor meg is kell fizetni. Mert még nincs is kifizetve. Olvasóink emlékezhetnek rá. hogy a múlt évben a transzformátor házat egy építő cég ajánlatot tett, hogy saját találmányi! betonjárdáját készít a Széchényi és a Honvéd-utcákban, de az árát csak egy év múlva kell a városnak megfizetni. Az utóbbi utca járdájának elkészítése elmaradt (most már a mérnöki hivatal saját rezsiben kezdhetne az ösz- szes vásártéri járdák betonkiöntéséhez) és csak a Széchényi-utca készült el úgy, hogy a képviselőtestület a háztulajdonosokat három méteres járda elkészítésére kötelezte, szélességben a negyedik méter árát a város vállalta. Még csak szeptemberre lesz egy éve, hogy a Széché- nyi-utcai járda elkészült, de a város ráirt a héten minden háztulajdonosra, hogy a reá cső járdakészitési dijat 30 nap alatt fizesse meg. Nagy megrökönyödést keltett ez a váratlan hivatalos levélke, mert most nem járdafizetésre kell a háztulajdonosok pénze. Ezért az egész utca kérvénynyel fordult a városhoz, hogy adjon részletfizetési kedvezményt a járda árán a k 1 e törlesz lés ér e. Szigorú büntetés jár az autó megdobálásáért Ismét közzéteszik a hatóságok azt a szigorú belügyminiszteri rendeletet, a mely szerint a gépjárművek megdobálod szigorúan megbüntetik. A miniszteri rendelet ugyanis megállapítja, hogy ismételten előfordult, hogy főként gyermekek és éretlen su- hancok az országutakon és egyes környékben áthaladó gépjárműveket kővel és egyéb tárgyakkal megdobálták. Ez a közrendészeti szabályokba is ütköző, eléggé meg nem bélyegezhető esetlen magatartás, a mely a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, sok esetben súlyos és végzetessé is válható baleseteket idéz elő, idegenforgalmunkat is rendkívül károsan befolyásolja és országunkat, — illetőleg annak lakosságát a külföld előtt nem kívánatos sziliben tünteti fel. A legöregebb váci diák Tragor Ignác emlékezése Farkasfalvi Imréről a Váci Iskolatársak Szövetségében III. Vácon abban az időben csak négy osztályú kisgimnázium volt és a váci fiúk tanulmányaik folytatása végett Esztergomba mentek. Természetes, hogy Farkasfalvi is ezek közt volt, hiszen onnan alkalma nyílt a karácsonyi és húsvéti szünidők alatt Vác- ra is eljárni és szeretett Mariskáját meglátogatni. 1864-ben jelent meg Mariskához címzett első költeménye az Esztergomi Újságban. írói dicsőségének el ső fénysugara azonban egy történeti értekezés volt, mellyel pályád íjat nyert. Magyarország helyzete és nagyságai Szent László korában volt ennek az irodalmi szárny- bontogatásnak a címe. Ezt aztán az Önképzőkör költségén ki is nyomat- iák és az évzáró ünnep alkalmával a vendégek közt szétosztották. A serdülő ifjú ebben a környezetben is jól találta magát. Büszkélke- dell vele, hogy osztályfőnöke Vaszary Kolozs, a későbbi hercegprímás volt és ottani iskolatársai közül Baross Gábor miniszter lelt. De bár esztergomi iskolázása négy évig, vagyis kétszerié hosszabb ideig tartott, mint a váci, szívében továbbra is oltha- tatlanul égett a hála és szeretet lángja váci tanárai iránt, mert a piarista szellem egyszersmindenkorra reányomta eltörölhetetlen bélyegét. Az esztergomi bencés gimnáziumban szerzett kitűnő érettségi bizonyítvánnyal kezében a budapesti egyetem jogi karának hallgatója lett s mint ilyen a statisztikai hivatalban vállalt napidíjasi állást. Ez a sovány kenyér elegendő volt arra, hogy neki vágjon az életnek és szeretett Mariskáját 1869 november 23-án oltárhoz vezesse. Az élet maga veti föl a legmegrázóbb tragédiákat és nem Sophocles, vagy Shakespeare képzelőtehetsége szüli. Az ifjú férjnek nem sokáig voll része a házasélet boldogságában. Szeretett felesége 1870 szeptember 2-án gyermekszülés következtében meghalt. Küzdelmekben, érdemekben és tanulságokban gazdag életének további folyását ez aki alommal nem mondom el részleteiben, jnert ebben a körben csupán tanuló éveiben akartani bemutatni. Megbízható, pontos és előzékeny hivatalnok volt. Lassan, de biztosan haladt előre a ranglétrán és külső sikerekben, királyi kitüntetésben is volt része. Teljes odaadással végzett hivatali elfoglaltsága mellett tudott időt szakítani az irodalomnak is. Szeri-száma nincs értékes történelmi, földrajzi és statisztikai tanulmányainak, melyekkel a szakkörök figyelmét magára vonta és elismerésüket kiérdemelte. 1885-től 1894-ig Vácon lakott és innen járt be mindennap a hivatalába, aztán ismét a fővárosban vett szállást, hogy fiait az egyetemre járathassa. Ettől kezdve csupán nyaralni járt Vácra, de amikor nyugalomba vonult — 1916 óta — újból haza jött. Itthon a gyermekkorának boldog emlékeit felújító családi házban úgy rendezkedett be, hogy derűs nyugalomban töltse élete hátralevő éveit. Tágas dolgozó szobájában leveleinek, iratainak és könyveinek rendezgetése vette igénybe idejét. A meleg évszakokban virágos udvarának karosszékében Írogatta jegyzeteit, forgatta könyveit, míg látása meg nem gyengült. Ezután már egészen emlékeinek éli. Az idő hosszú folyamán nagyra dagadtak életének Az új maKadámot akarják olajozni? A Vállalkozók Lapja legutóbbi számában minket közelebbről érdeklő következő erős cikkel olvassuk : Megírtuk már, hogy az olajozó vállalatok vidéki akvizícióval akarják azt a jövedelmet megszerezni, melyet a karlel felbomlása következtében a fővárosban elveszhettek. Most már beszámolhatunk arról is, hogy ez a törekvés egy vidéki városban már siker reményével is biztat, a mennyiben az olajosoknak — állítólag — Vác városában sikerüli olyan határozatot kiprovokálniok, melynek értelmében a város a kétes értékű p or ol a j oz ás hév e ze l é s év el j ö v e de I m e t biztosit az olajvállalatoknak. Tudósitónk jelentése szerint a váci Gsá- nyi-ulat makadámburkolattal látják ei és az uj burkolatot olajozni fogják. Szinte hihetetlen ez a híradás azért, mert uj makadámok készítésénél oly egyszerű és olcsó a kátrányos kezelés, hogy azzal semmiféle utkon- zerváló módszer versenyezni nem tud. Hihetetlen, hogy Vác városa egy uj makadámút olajoztasson akkor, a mikor ugyanolyan évi költséggel kát- rán\ os ínakadáinburkolathoz, szóval zárt, vizáthatlan és tartós burkolathoz lehet jutni. A hir ilyenformán megerősítésre szorul és ha tényleg igaznak bizonyul, úgy a váci porolajozás élénk bizonyítéka lesz annak, hogy üzleti élelmességgel mit lehet elérni. 3 * Eddig a cikk. Mi is hallottuk, hogy a most épülő Csányi-utcát olajozni fogják. Úgy olvastuk, hogy a főváros is felhagyott makadom-ulcai olajozásával, c helyett részletekben kiépíti, mert tiz évi olajozás költségeivel ki lehet az utat kövezni — olyan drága az olajozás. Lehetetlennek tartjuk, hogy mérnöki hivatalunk ezt ne tudná és az ósdi, régi, drága megoldáshoz folyamodnék. A mivel már az egész világon felhagynak, azt most vezetnék be Vácra ? evisszüh: üzletébe a vevőt, fia Hirdetését a VÁCI Hni£Jll*nAN KÖZJÓI apró, jelentéktelen eseményei és aranyos ködben úszkáltak előtte. Megnevezte valamennyi iskolatársát, elmondta csinjeikel, tudta mindegyiknek az életeseményeit s amikor tanárairól beszélt, különös tűz lángja gyulladt ki a szemében. Vass Józsefről emlékezve sohasem mulasztotta cl kivenni zsebéből a tárcáját és megmutatni az arcképét, mert azt mint szent ereklyét őrizte halála napjáig. Állapítsa meg a modern orvosi tudomány, hogy pathológiai tünet, elmezavar (paralysis) volt Mucius Scaevola esete, amikor jobbját a lobogó láng lüzében elhamvasztotta, mi az évezredek távolán is a bátorság és hazafias érzés megrázó és rendíthetetlen iskolapéldáját látjuk benne. Mosolyogják meg mások Farkasfalvi túlzó ragaszkodását, hogy kedves tanárának arcképét öreg napjaiban is szíve fölött viselte, mi az ő esetében a tanítványt hálának és hűségnek olyan megható megnyilvánulását látjuk, amelyre évszázadok múltán is követendő példa gyanánt lehet hivatkozni. Hogyha megtestesítve akarjuk látni a tanítvány! hálát, gondoljunk kegyeletiéi Farkasfalvi Imrére ! (Vece.) fl termelő nem fizet sajáttermésü bora után forgalmi adót
