Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-01-09 / 3. szám
ára 16 fillér. 41 -ik évfolyam. 3. szám. Vác, 1927 Január 9. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . . Egyes szám ára ........................... 3 P GO fiBI. 4 P 80 fii!. — P 16 fül. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő és lapSulajdenes BERCSÉNYI BEESŐ Ssáky-uS 4 sz. (iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Vác történetírójának centennáriuma A váci múzeum egyesület közgyűlése A váci múzeum-egyesület nem mulasztja el, hogy évente legalább egyszer vízkeresztkor a kultúra iránt rajongó híveivel ne találkozzék. Ez a nap speciálisan a váci kultúráé, melyen évek óta ugyan siránkozunk, hogy a nagy értékeket képviselő múzeum még mindig nincs nyilva, de ugyanakkor a vezetőség gondoskodik arról, hogy levetkőzzük a hétköznapi gondokat és tisztult lelkünk visszaszálljon a múltba, a hol öreg városunk nem egy [kiválóságának emléke elevenedik meg lelki szemeink elölt. Ez idén száz éves fordulója van annak, hogy Vác egyik nagy történetírójának, Karcsú Antal Arzén ferencrendi gvárdiánnak emlékét ünnepelhessük. A város túlfűtölt, még mindig rossz akusztikájú termében | igen díszes társaság adóit találkozót és kultúrintézményünk lelke, Tragor Ignác dr. megkésve nyitotta meg az ünnepi gyűlést. Magasztaló megnyitója Karcsú Antal Arzén érdemeiről szóit, ki az utókornak megmentette történelmében azokat a fontos, történelmi értéltű Írásokat, melyek utóbb elvesztek. Kilenc kötetben adja szeretett városa történetét, sok adata az új kutatások során elévült, de olyan kincseket sorol fel könyveiben, melyek ma már fel nem találhatók, melyeket ha ő annak idején meg nem örö* ! kit, teljesen elvesznek a kulaló történész szemei elől. Az elnöki megnyitó után Vác történetírója kortársának, Farkasfalvi Imre veterán írónknak megemlékezését olvasta fel Sári leánya. Farkasfalvi feljegyzi, hogy Karcsú Antal Arzén 1827-ben születeti, bencés pap szeretett volna lenni, de mert egyik tanára rosszul látta, hogy a komáromi sáncokban szivarozott, nem engedte meg, hogy a rendbe lépjen, azért ferencrendi szerzetes lelt. Rendjének egyik legkiválóbb szónoka, majd gimnáziumi tanára, utóbb Vácon, a hatalmas klaslromba kerül és az épüietkolosszusnak azt a celláját választja lakóhelyül, hol a gyönyörű Vértesekre, az örök nyugodt Dunára néz apró ablaka s ebben a cellában alkotja meg munkásságának nagy Köteteit. Hívőinek ir imakönyvet, a laikus olvasónakja pápaság magyarországi érdemeiről, a szerzetes rendek térfoglalásáról hatalmas könyveket, de minket legjobban érdekel Vác város kilenc köletes története, melyet a ferences barát gondosságával gyűjtött össze s adott át, a legsoványabb támogatás mellett, az örök halhatatlanságnak. Nem lőrténelirás, a gondos kutató páratlan buzgalma e hatalmas munka, mely még igazi feldolgozásra vár, de ennek munkája már könnyű lesz, meri nem kell bújni könyvtárakat, mindent kézhez kap. Utolsó, kilencedik kötetében rajongással búcsúzik szeretett városától, melynek temetőjében szeretne pihenni. Az akkori püspök, Schuszler Konstantin akaratából Szolnokra kerül, de tiz év múlva enyészetté lesz a leste és haza hozzák: ma az aisóvárosi temetőben nyűg- szili korhadó fakereszttel sirján porrá lett hüvelye. A sok szép, meleg emlékezéssel teli előadást hálásan fogadta a közönség, mely előtt most Andor Károly Axzén barát gyönyörű apoíeozisát muíaíla be költeményében. A hallgatóság valóban eltelt az önzetlenül dolgozó barát nemes emlékével és lelkesen fogadta Tragor elnök amaz indítványát, hogy miután az alsóvároson uj utcát nyitnak, kérjük a várost, hogy nagynevű történetírójáról nevezze azt el. Szarka Gyula dr. főtitkár beszámolója következett. A krónikás hűségével számolt be a múzeum-egyesület egy évi működéséről és nem felejti el egyetlen jótevőjét sem, kikről meg kellett emlékeznie. Úgy festett ez a beszámoló, hogy a város lakos, ságának megbecsülésében áll a múzeum, mely minden történelmi emléket megszerezhet, meri közönségének megbecsülhe- teilen nemes érzése rögtön reá gondol, mihelyt a város múltjáról van szó. Inízédy József dr. adóit még számot az egyesület vagyoni viszonyairól, majd egy részletet hallgatott meg Vácérí rajongó történetírójának könyvéből a hallgatóság s végül a Polgári Dalkör éneke fejezte be a múzeum-egyesület csendes, de mindig élőén nemes ez idei szereplését. A turisták méltó válasza a ftüag^arság pisackoióefiiisára Szerdai számunkban közölt cikkünkre a következő sorokat kaptuk: Igen tiszteit Szerkeszlő Ur! Mindenekelőtt is fogadja hálás kőszöneiemef, hogy a Váci Hírlap legutóbbi számában volt szives figyelmünket felhívni a Magyarság keddi számában megjelent — bár megnevezés nélküli, de mi, váciak nagyon jól tudjuk, kinek szóló — csúnya hangú cikkre. A Magyar Turista Egyesület Váci Osztálya már akkor ludo- mással birt róla s azonnal meg is adla rá a méltó választ. Sokat nem akarok a dologgal foglalkozni, csak azt állapítom meg, hogy igen gyenge lábon állhat a Magyarság igazságának a szénája, ha grófjának váci bukását ily apró piszkálódásokkal akarja megbosszulni. Megingathatatlan meggyőződésem az, ha az a bizonyos bukás be nem következik — s ha most véletlenül nem egy váci egyesületről lenne szó, — akkor a Magyarság egy szerény, politikával nem foglal kozó turista-osztály laáskanalába bele nem hollóit volna. Az igen lisztéit váciaknak megnyugtatásul csak annyit, hogy Osztályunk ily hangú piszkálódást meg nem lűr s megtalálja módját annak, hogy úgy az Osztálynak, mint az egyes tagoknak a becsületét megvédje. Fogadja mélyen tisztelt Szerkesztő Ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. Készséges hive: Zsernbai Ferenc, sikeínéma-intézeti tanár, a Magyar Turista Egyesület Váci Osztályának ügyvezető elnöke. Hősi haloít&inK. A világháború váci hősi halottainak emlékműve Cser Károly műtermében már any- nyira előrehaladt, hogy a város gondolhat a hősök neveinek az emléktáblára való fel- vésetésére is. A város tanácsa tehát felszólií mindenkit, szülőt, gyermeket, özvegyet, hogy január hónap folyamán keressék fel az anyakönyvi hivatali és pontos adatokat jegyeztessenek fel drága hősi hatodaikról, születési évükről. rangjukról, hol estek el, vagy melyik kórházban haltak meg. A kommun alatt ezek az adatok elvesztek, de magán utón összegyűjtötték ismét, ezek azonban hiányosak, kiegészítésre szorulnak. Legnemesebb szándék, hogy minden váci hősi halolt neve ott álljon arany belükkel a kegyeletei emlékművön, ennélfogva senki se mulassza el, hogy Kalencsik anyakönyvezeíőnéi az általa ismert adatokat be ne diktálja! Z&íási#% Qizella sssndas’afoökaf rendez A Váci Jótékony Nőegylet Leányköre helyiségének felszerelésére január 16-án (vasárnap) délután Va5 órai kezdettel a hadi- árvák iskolájában farsangi ünnepélyt rendez, a következő műsorral: 1. 3 költeményt szaval : Haimos Jolán. (Budapesl). 2. Ritmikus gyakorlatok. Bemutatják: Csiilon Kató, Fónay Irén és Hajni, Jánossy Irma, Kováís Aranka, Párducz Mici, Széky Ili, Szigvárt Madó, Vida Ilonka és Olga. 3. Horváth Géza. Magyar fantázia. Zongorán előadja: Halmos Jolán. (Budapest.) 4. Gárdonyi Géza. Művészbimbó. Színpadi jelenet. Személyek: Erzsiké (16 éves), Kliment Manci, Komáromi Károly (18 éves), Vida Vilmos, a mama (ismeretlen korú), Losonczy Dezsőné. 5. Z. Tábori Piroska. A gróf. Színpadi jelenet. Személyek: Juci, Pista testvérek, Mészárils Kamilla, Gajáry György dr. 6. Groteszk tánc-jelenek Előadják : Kliment Manci és Vida Vilmos. 7. Májusfa- tánc. Lejük a 2. szám szereplői. 8. Her- czeg Ferenc. A holicsi Kupido. Vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Kupidó, pogány isién, Losonczy Anna, Zsófi, tehetős özvegyasszony, Éder AAária. Miklós, Párizsban tanult porcellánműves, Györgyfy Margit. A groteszk-láncot Kőszegi Ferenc, a másik 2 tánc-számot Herpich Rezsőné (Budapest) laniíotta be s Szelóczkyné- Rostelfer Juci kíséri zongorán. Belépődíj nincs, de műsor vallása kötelező: a műsor ára 15,000 korona.
