Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-01-09 / 3. szám
2 VÁCI hírlap MS LESZ#4 HÉTEN! Á R —B. 1. jui. vt. — Fror,. B. 1. Marc. _ ® Nap k. 7 ó. 47 p. nyug. 16 ó. 27 p. Nyitva a Váci Népkönyvtár 11—12-ig. MTE. váci oszt. kirándulása a Naszályba. Csatlakozás a pestiekhez. Vezető: Vörös lihamei. Indulás reggel fél 8 órakor. D. e. 10 órakor VÁC tagdíjfizetése a Koronán. D. u 5 órakor jóbarátok befizetése a Nagy- sörházban. Városi Filmszínház : Kiki Curia Mozgó : Ne ölj! Nyitva a Városi gyógyszertár 10. H. Vilmos pk. — Prot: Melania. _ D. u. 3, 5 és V28 órakor ismeretterjesztő eloadas a Városi Filmszínházban II. 5«. Hiúin p. vt. - Prot: Ágota.* Városi Filmszínház: A borzalmak városa. 12. Sz. Árkád. — Prot: Ernő. Városi Filmszínház: Egy bankjegy kalandjai. Prot: Vidor. S3. Cs. Veronika. 14. P. Hilár pk. - Prot: Bódog. 15. Sz. Pál rém. — Prot : Lóránt. Hold k. 11 ó 22 p nyug. 5 ó. 31 p. Ev. Szövetség teaestélye a Koronán. _____ VÁCI B £ K A M É n O ft Az atyamester. Iria : Harsány! Kálmán. (Vác városában, 1485 ) Pesta (föllélekzik, indul s a fütty már újra kifelé készülőben volna belőljs mikor) Az atyamester (vállon kapja): Itt maradsz. Tölts ! Pesta (alázatosan engedelmeskedik ; mindenhez úgy nyúl, mintha hímes tojás volna). Atyamester: Amazt is, csordultig —- Úgy. Most koccints velem. Német igyék koccintás nélkül. Fogd föl hát azt a kupát! Pesta (nagyon meg van illetődve, nem tudja mire vélni a dolgot, félénken koccint s még félénkebben készül inni). Atyamester (arcán a bámulattal elegyes harag VÁROfl FILMfZINHál Igazgató: VÁRÓ AfIDOR Szombaton, Jan. 8-án 5,1, ©-kor8 Az 5 órai előadás rendkívül olcsó helyárakkal ! Az amerikai'„Csákó és kalapos hét eaiotíicsog Vidám kalandok a katonaéletből 8 felvonásban. ¥l¥íKISASSZONY Bájos filmregény a nőről és a divatról 7 fejezetben A filmben levő színes divati-evű világszenzáció Híradók Vasárnap, jan. 9-én 3, 5, 7, 9-kor SHammut-müsor £ NORMA TALMAGDE káprázatos világfilmje: K.IK1 Vígjáték egy párisi színésznőről *20 felvonásban ZSIVÁNYBECfÜLET Három aranyszívű csirkefogó kalandja 10 felv-ban Híradók Divatrevü Kedden, Jais. Sl-én 8 és 8 érakor ZÓNAELŐADÁS Legolcsóbb hely 20 fillér = 2500 K Páholy 60 fillér = 7300 K Az idei ,,Ú t a boldoysáy fel é** A borzalmak városa D. W. Griffith rendezése 2 részben, 14 felv-ban A teljes film együtt A ié házasság Slágervigjáték kifejezése) : Na ez már több a soknál! Ekkora pimaszság! Teszed le mindjárt! Még tán inni is akarnál ? Pusztulj innen és a szemem elé ne merj kerülni, mert, Isten engem, megkeserűlöd a mai napot! Pesta (elsomfordál. Keze már a pitvarajtó fakilincsén). Atyamester : Pesta, a pávatollat! Pesta: Igenis, atyamester! (Nagynehezen ráakad és hozza.) Atyamester: Dugd az orrába annak a íuvolyának! Pesta : Megüt ám ! Atyamester : Jobban jársz, mintha én verem a fejedhez ezt a két hordót! Pesta (letakarít hamarosan egy széket, pokrócot vet rá s vele olyanformán, mint a »testudo«-val ostromra induló római katonák, nagy óvatosan közeledik az alvó felé. Közvetlen előtte leteszi a széket, alá búvik, s lábai közül kezdi birizgálni az áldozat arcát). Atyamester: Az orrát, Pestukám, az orrát! Pesta (a nagy gonddal egyenesen ilyen célra megnyirbált pávatollat hirtelen az alvó orrlyikába bökve, most már önfeledten egészen átadja magát a gyönyörűségnek és valósággal az agyáig vájkál vele áldozatának). Az alvó (átesik egy velőtrázó tüsszentés előzményeinek minden kínján, végre megkönnyebbül). (Pesta már ekkorra kereket oldott. Az atyamester fuldoklik, ide-oda lóg a hordón és nagyokat csapkod tenyerével a combjára Elvez és sugárzik a boldogságtól.) Atyamester (a kacagás orkánjainak gyér szünetei alatt): Ez a pofa ! . . . huj, huj ! . . . ez a pofa ! . . . kuttya meg a macska! . . . hüh . . . ebadta ! . . . disznóteremtette, sohase röhögtem még ekkorát, bizony Isten . . . Geiza, te ! Geíza (szemét dörgöli): Ej no ! Atyamester (odamegy hozzá, megveregeti az arcát; még most is könnyes a szeme a nagy kacagástól): Ej no, hát semmi, elég volt, — fölébresztettünk egy kicsinyt. Geíza: Nem is aludtam. Atyamester: Mint egy mackó . . . csak az a cérnaszál vékony fuvolyaszó ne lett volna, még most is alhatnái miattam. Lelkemre, tűbe lehetett volna fűzni . . . Geíza: De ha mondom, hogy éppen csak hogy lehunytam a szememet . . . hallottam is minden szavatokat, Atyamester: Hát mit mondtunk, mit csináltunk ? Geíza (felkönyököl): Te káromkodtál, mint azáporesö, istennyilával üttetted a »pispek«-et, ahogy te szoktad nevezni azt a nem is olyan feketemájú komoly embert, aztán megbúbol- tad Pestát és ittál kétakkorákat, mint Bacsó, a pincemester. Atyamester (rábandzsalít) : Nem is igaz. Az tegnap volt, hogy megbúboltam Pestát . . Geiza x Meg tegnapelőtt, meg mindenkor. Atyamester: De ma nem. Pesta, Pestukám, lelkem, jöszte csak ide. Ejnye, hova ténfergett már megint az a mihaszna kölyök? Hát csak vallasd ki, ha bekerül, adtam-e én neki ma még csak egy fióka barackot is. Geíza (föltápászkodik): Vallassa a csuda, nem én. (Nagyot nyújtózik.) Ej, nem tudok én evés után az Istennek se dolgozni. Atyamester: Hiszen ha legalább evés előtt tudnál ! Geíza: Nem dolgoztam-e ma is? Atyamester ; Fakovát se adnék én a te ma munkádért! (Szerdai számunkban folytatjuk.) Nyilt-íér Köszönet nyilvánítás Mindazoknak a jóbarátoknak, ismerősöknek és rokonoknak, kik drága jó leányom elhunytakor részvétükéi fejezték ki, valamint az első ált. Ipartársulat, kát. Legényegylet és a Kereskedőifjak köre tagjainak, kik a temetésen való megjelenéssel is szivem nagy fájdalmát enyhíteni s drága halottam emlékét megtisztelni akarták, ezen az úton mondok hálás köszönetét. Vácon, 1926 jan. 7. Özv. Fekete Károlyné Ebben a házban a kővetkező képviselő választói jogosultsággal bírók laknak : 1 .............................. 2 ................ ....... 3 ...................................................................... 4 ____________ Véget ért a képviselőválasztás és a választók nagy tömege, mely akkor másról sem beszélt, mint a választói névjegyzék hiányosságáról, már elfelejtette, hogy uj választásra uj választói névjegyzéket kel! összeállítani, mely kevesebb bosszúságot okoz és nem foszt meg régi adófizető polgárokat a választói jogtól, mint az a névjegyzék, melynek alapján 1926 december 8-án választottunk. Ma már az élet visszazökkent a régi kerékvágásába, melyet nem fenyeget az öt évenkint ismétlődő képviselőválasztás, ellenben a törvény követeli, hogy évente Írassanak össze a képviselöválasztók országszerte. Az a rendszer, hogy közszemlére tették ki a választók névjegyzékét, nem vált be, mert senki sem tartotta szükségesnek, hogy megnézze, választó-e. A nemzet érdeke azonban nem az, hogy a választók nemtörődömsége folytán gondatlan összeírás és leírás következtében a választók száma egyre kevesbbedjék, hanem hogy pótolja a jogaival élni nem tudó válaszlók kötelességét és minél tökéletesebb választói névjegyzék, melyben minden polgárnak neve benne van, álljon rendelkezésre, ha egy oly fontos aklus, minő a nemzet megnyilatkozása a képviselőválasztáson, elkövetkezik. Az u| képviselőválasztásról szóló törvény a tökéleteshez közeledő választói összeírást kíván s bár alig mull el egy hónapja a választásnak, a legkomolyabb formában rendeli el az 1927. évi választóit neveinek feljegyzését, melyet január 25-ikéiy orszag- szerle be Ítéli fejezni. Az uj rend szerint kinevezett választó- összeiró biztosok járják be a varost és falvakat. A házakat kerületekre osztják be, hogy a nagy munka január 25 ikére elkészüljön. A biztosok, miután erre esküt tettek, a helyszínén bírálják el, hogy kinek van választói jogosultsága és ezt a házban kifüggesztik. Ehhez az Íráshoz a választási biztoson kívül senki nem nyúlhat, a ki azonban azt kijavíthatja és a házban lakóit ellene felszólalással élhetnek, a mi egy az elmulasztott jogaik érvényesítésével. i
