Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-09-30 / 71. szám
2 VÁCI HÍRLAP Az első kép Magyar papnak Krakker Kálmán nevezte el üdvözlő beszédében. Bárhol vagyunk, mondotta, szórakozunk, vagy vigadunk, Sáfár Béla int és figyelmeztet mindig a megcsonkított országra. A szeretet emberének Preszly Elemér mondotta, mert a váci reformátusok papja felekezetkülömb- ség nélkül mindenkinek jót tesz, mindenki érdekében közre jár, mert szivében csak nagy szeretetet hordoz. Mi pedig nevezzük őt a béke hősének, mert a váci ref. gyülekezetben húsz éven át hiányzó egyetéríést ö hozta meg és az ő lelkészi munkája irtotta ki a gyűlölet sebző töviseit a telkekből. Csoda-e hát, hogy vasárnap délelőtt minden út Kisvácra vezetett? Más ünnepnapokon a végek iparkodnak a belső városba, most ép a belső részek ünnepi ruhába öltözött lakossága sietett Kisvácra. Ma itt volt az örömünnep: Sáfár Béla lelkészségének 25 éves jubileuma. Gyalogosan és kocsikon százak és százak iparkodtak a kisváci puritán képű templomba, mely a felét sem volt képes befoyadni az ünneplők tömegének. Az iskolások részére pedig külön istentiszteletet kellett rendezni az iskokálában. Váró Károly vezetése alatt működö rendező bizottság aprólékos gonddal elintézett mindent, hogy a jubileum harmóniáját mi sem zavarja, Siposs Kálmánné és Vörös Tíhamérné irányítása mellett pedig a Mansz tagjai virágok és zöld koszorúk árjával tették ünnepélyessé a templomot és környékét. Igen, igen sokan voltak. A ref. templom két kórusa, a padok, a padok közt levő utak zsúfoltan, sehol egy talpalattnyi üres hely. Harangzúgás közben érkezett a pap, A Mansz tagjai fehér csokorral üdvözlik és Sáfár Béla meghatóban néz körül az ünneplők seregén. Ő bizonyára nem tudta, hogy annyira népszerű és szeretett egyházi férfiú, hogy a város társadalmának majd minden jelentős, szereplő tagját ott látja maga körül. A utána bevonuló taláros ref, papoknak már csak nagy nehezen lehet he’yet szorítani. Az Ur asztala ma virágok tömegétől ros- kad, lenn, a lábainál egész kis erdő virít, A pap ülőhelye, a szószék díszben, zöld koszorúkkal övezve, a két kórus zöld lombokból hordja a jelentős évszámokat : 1900—1925. A jubiláns imája Az orgona elhallgat és Sáfár Béla a szószék magasságában meghajtott fővel, lelkén át rezgő szavakkal szólal meg: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában ! Megrendült a hallgatóság lelke erre az I rtára és talán soha se halott oly mélyen, mint most, mikor eg/ jubiláló pap első szava a csonka hazáról hangzott el. Imájának folytatása is a Nagymagyarországért való könyörgés volt s csak azután tért át a jubileumára és háláiéit szivét emelte az Űrhoz, hogy szerető szülőkkel, áldott fele séggel, kedves gyermekekkel lelte életéi boldoggá és megértő, jó lelkű gyülekezet jdki vezérévé. Áldást kért minden köze- jebb és távolabb állójára, a városra, minden polgárára, a vármegyére, csorbítatlan Nagymagyarországra. A nagy hallgatóság meghatóban hallgatta a gyönyörű, szivböl jött imát. Most a kóruson felhangzóit Matkovich Mimi gyönyörű, áhítatot kellő éneke, majd a Polgári Dalkör Beethoven „Isten dicsőségé“-! adta elő precízen Andor Károly vezetése mellett. Á szószékre ezalatt Mócsy Mihály nagykőrösi lelkész, az egyházkerület főjegyzője lép és Peter apostol egyik leveléből kiindulva magasztos szavakkal szólt a jó pap kötelességeiről. Az üdvözlések sora Ezzel véget is ért az ünnep egyházi része s az Ur asztala mellett Ősz Kurdi Pál kurátor megnyitotta a presbitérium díszközgyűlését, melyen ismét Mócsy Mihály főjegyző volt az első, ki a jubilánst az egyházkerület és Nagy Ferenc esperes nevében, kit betegsége tart vissza, hogy kedves barátja és paptársa nevezetes ünnepén részt vegyen, üdvözölte. A következő szónok Nagy István esperes volt, ki a szomszédos drégeiypalánki egyházkerület meleg üdvözletét hozta. A programtól eliéröleg most a budapesti ref. teológiai főiskola tudós tanára, Fruzsinszky Pál szól, ki az iskola huszonötév előtti papjelöltjét, ma jubiláló díszét ünnepelte. Most azután vége- hossza jött az üdvöz'ö beszédeknek. Négyöt percnél senki sem beszélt tovább, mégis közel voltunk a déli egy órához, mikor Sáfár Béla jutott szóhoz. Meghatóan szép volt az ősz Biczó Palnak, a kosdiak ref. papjának beszéde, ki az ötvenéves jubileuma küszöbén üdvözölte a huszonötéves jubileumot ülő paptestvért. Azzal fejezte be ékes beszédét, hogy az elkövetkezendő esztendőkben érje meg Nagymagyarország feltámadását. A templom közönsége, szokatlan, de éljenezni kezd . . . Váró Károly a presbitérium nevében méltatta Sáfár lelkész érdemeit, majd Si 1<o Zoltán az őrszentmiklósi egyház, Takaró Géza a felsögödi leányegyház nevében beszélt. A tanítóegyesület nevében Fö'des Ferenc rektorianitó, a váci evangélikusok üdvözlését pedig Szommer Gyula hozta. Kopa Károly vármegyei főjegyző Pestvármegye törvényhatóságának üdvözletét tolmácsolta és felolvasta Agorasztó Tivadar alispán levelét, Krakker Kálmán Vác város közönsége nevében szólt nemes szavakkal, Kiss Elemér alezredes a kerékpároszászlóalj, Rusztek Lajos a fegvház, Gál József a bőripari szakiskola, Nagy Péter a siketnémaintézet üdvözletét tolmácsolta. Meghatóan szép volt az ősz Benkó Símre nagykőrösi tanár felszólalása, ki a jubiláns volt tanárai nevében kedves, meleg szavakkal méltatta jó diákjukat. Végül az iskolás gyermekek nevében egy apróság bátran mondotta el jókívánságait. A beszédek sora után Sáfár Béla a hála áradozó szavaival köszönte meg az üdvözléseket. Egyenkint szóit mindenkihez, felújította azokat az emlékeket, melyek élénken élnek benne azokból az időkből, midőn Kosdon, Tahilólfalun, Őrszentmikióson a lelkek gondozása az ő feladata volt. Folytatta volna tovább, de az idő már annyira előre haladt, hogy egyenkint nem tudott köszönetét mondani mindenkinek, ezért egy Nyilt-tér Köszönetnyilvánítás Szeretett fiunk halála alkalmából megnyilatkozott nagy részvétet itt köszönjük meg. Fogadják az elhunyt jóoarátai, az ismerősök, az összes rokonok, a koszorús leányok, a fuvózenekar, a borbélymester urak, kik koszorúval rótták le tiszteletüket, őszinte hálánkat, hogy a végtisztességadáson megjelenve, szivünk nagy bánatát enyhiteni óhajtották. Vác, 1925 szept. 28. Olicsek Sándor és neje. csokorba foglalva tette le eléjük hálás köszönetét. Annyi melegség, szív volt szavaiban, hogy hallgatósága, bár tudta, hogy a templomban legalább is nem szokás az éljen — megéljenezte a szeretett, nagyrabecsült papot. Most azután minden ajk a Himnuszt énekelte. Egyszerre vagy hatszázan és a felséges ima betöltötte a templomot és zúgva keresett utat a magyarok Istenéhez. A banket Nem emlékezünk, hogy az utóbbi évek során ekkora nagy társaság adott volna találkozót társasenéden, mint a mennyi ösz- szegyűlt vasárnap jóval a déli harangszé után a Kúrián. Minden szék, minden asztal elfoglalva, szerencse, hogy többen nem jelentkeztek, nem tudták volna elhelyezni. Itt folytatódott Sáfár Béla ünneplése. Az első felköszöntőt Benkó Ferenc pénzügy- miniszteri államtitkár mondotta a Kormányzóra, melyet állva hallgattak meg. Utána Preszly Elemér főispán szólt a szív emberéről és szeretetteljes szavakkal köszöntötte a jubilánst. Pruzsinszky Pál teológiai tanár után Sáfár Béla emelkedett szólásra és megköszönte újból a nemvárt nagy ünneplést. A társaság késő estig együtt volt. Esküvő Tőrincsy István, a magyar amerikai petroleum behozatali r. t. tisztviselője f. hó 26-án vezette oltárhoz Zeller Árpád képviselőházi főigazgató leányát, Ilonkát. Az esketési szertartást Grieger Miklós sóskúli plébánost nemzetgyűlési képviselő végezte. Tanuk voltak: Dessewt’fy Arisztid nemzetgyűlési tanácsos és Zeller Dezső ny. miniszteri számvevőségi főtanácsos. A díszes vendégseregben résztvett dr. Karafiáth Jenő, a nemzetgyűlés háznagya és Palmer Kálmán elnöki tanácsos. A Váci Atlétikai Club old. hó 3 án, szombaton este 7 órakor, a Korona vendéglőben választmányi ülést tart. Utána 8 órak.r tagértekezlet lesz, Pontos megjelenést kér a Vezetőség. A VÁCI IZR. MONTEFIORE JUDITH NŐEGYLET október 5-én esti 7 és 9 órai kezdettel a Városi Filmszínházban jótékonycélú mozielőadást rendez Színre kerül: „GOLDEN WEST“ izgalmas kaland az aranymezőkön, 8 fejezetben, a főszerepben : Mae Bush és Eugen O’Brien „A kék vizek vándora“ 7 felvonásban, a főszerepben: Olaf Fjord és a kísérő műsor Az előadás előtt Füredi Klára, a Terézkörúti Színpad 6 éves művésznője mutatja be legújabb táncprodukcióit »Magyar pap« »A szeretet ember« Sáfár Béla jubileuma
