Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-01-28 / 7. szám
Ara 2000 korona. 39-iK évfolyam. 7. szám. Väc, )^25 január 28. váci hírlap Politikai és társadalmi hetilap, megjeleniK hetenKint Kétszer szerdán és vasárnap Előfizetés» ar : Helyben egy hóra 15000 K. Vidéken egy hóra 20000 K. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő es laptulajdonos Dercsényi Dezső Szerkesztőség es kiadóhivatal : Cbáky-ut -> «z. (ipartulvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás, szerint. Lesz-e fúzió ataKaréK és városfejlesztő Közt? Egészen szokatlan, hogy nálunk pénzügyi kérdéseket vitassanak meg. Régi megalapozóit, konzervatív pénzintézeteink és ipari vállalataink belső ügyeiket hermetice zárva tartják a kiváncsi szemek előtt s minthogy sok évlizede múlt, hogy Vácon meglepetés nem érle a közönséget, ez bele is nyugodott abba, hogy úgy van jó!, ahogyan van. Legfeljebb közgyűlések idején az osztalék kérdése izgatja a részvényeseket, elé- güleílenségüknek kifejezést adnak, (mikor elég az osztalék a részvényesnek?) de felgerjedésüket néhány nap múlva hidegre teszik a jövő közgyűlésig. Az utóbbi hetekben mégis a szóbeszéd középpontjába került két nagy intézetünk: a váci takarékpénztár és a váci városfejlesztő részvénytársaság, melyeknek érdekközössége általánosan ismert. Az utóbbi felszámoltatásáról, esetleg íuziójárő! adták tovább a híreket s e percben, mikor e sorokat írjuk, még végleges megoldás nincs. A városfejlesztőt tudvalevőleg a takarékpénztár alapitolta, mely a részvények több- | ségét is megtartotta. Más városokban is alakultak ilyen címmel részvénytársaságok, de sorsuk egy volt: a háborús idők miatt előre megállapított céljaikat megvalósítani nem tudtak. Ezeket a vállalatokat, hogy az uj divatos szóval éljünk : sorra leépítik és már is több iiy részvénytársaság fuzionált, vagy számolt fel az országban. A kiindulás az volt, hogy a stabil korona mellett egy pénzintézet könnyen gyümöl- csöztetheli betétjeit s nem keli azokat áruban konzerválnia. A városfejlesztő három nagyobb vállalata: a Neumann Zsigmond es fia ecetgyár, a bor és sörüzem, a fa és cser- termelő jól jövedeimeztei<, a mi bár kifejezésre alig jutott az oszialékban, de viszont mindenki megállapíthatta, hogy a város- fejlesztő nagy értékekkel, tartalékokkal rendelkezik és ez megnyugtatóig hatolt a részvényesekre. A nagy pénzintézet és leányvállalata múlt év vége óta tárgyalnak igazgatóságuk által a városfejlesztő lövőjéről. A legutóbbi hírek határozottan áliitotíák, hogy a megegyezés kész és a városfejlesztő a takarékba olvad be. Tudni vélték, hogy a városfejlesztő érdekeltségeit a íakarékpénztár részben megtartja, részben értékesíti, viszont a városfejlesztő részvényeseit 10:11 arányban takarékrészvényekkel kárpótolja. Az igazgatóság kedden újabb gyűlést tartott s ezen a híreszteléseket formálisan megcáfolta, mert kijelentette, hogy a tárgyalások folynak és végleges megoldásról még szó sincs. Minthogy a takarék márciusig nem tarlja meg közgyűlését, addig van idejük a városfejlesztő sorsának rendezésére. JÓKAI NAGY VINCE piarista tanár előadása a váci szepesiek Jókai-iinnepén. 2 Jókai ismeri a lebilincselésnek minden, minden eszközét. Immár három emberöltő óta köti le az emberiség millióinak figyelmét. Magával visz és elragad. Bámulatba ejt és mámorossá lesz egy-egy igézetes története elbeszélésével. Kive t követjük fantáziáját és csak akitor ocsúdunk fel az ámulatból, mikor befejezte érdekfeszilő történetét. Csak akkor csodálkozunk a veszedelmes helyzeteken, melyekben hősei forogtak, mikor már könnyűszerrel megoldotta számunkra a költő. A költő, mert neki minden lehetséges és semmi sem lehelellen.Ő tudós, mesemondó, vagy ha jobban tetszik, mesélő tudós. O mindent lúd. Tudja az összes színeket és szavakat és hangokat, mint j ahogy tudja az összes tudományokat a konyhaművészeitől egészen a harcászaiig. Ismeri a csillagászatot és geológiát, a vad- népek összes vallását, a jégsarkok soha fel nem kutatóit világát s az ősmagyar mithologiáí. Hogy aztán igazat mond-e, a valót adja-e, nem fontos, meri ő csak mesélni akar. No meg Arany János költői rondszabályát tartja szeme előtt: „Hazudj költő, csak rajt ne kapjanak.“ S Jókai csak meséi, mesél, azt is mondhatnám az emiitelt költővel, hogy hazudik. De művésziesen, mert van ereje a képtelenségnek látszó! is az igazság színébe vonni. Van ereje a hihetetlent is lehetőnek tünletni föl. Nincsen a világirodalomnak nagyobb mesélője Jókainál. Nincsen olyan lírikusa, regény- vagy drámairója, akinek agyában több, változatosabb fantasztikus mese született volna meg az elhitetésnek ilyen ritka mértékével. S meg kell állapítanunk, hogy Jókai elbeszélő művészeiének ez az ereje,tüneményszerű klasszicitása, amely elsősorban ad költészetének világirodalmi sikert s értéket, voítaképen nemzeti gyökérből, a magyar nép mesélő hajlamából hajt ki. A magyar népmesék birodalmában van az a föld, melyből mindent tudó és mindenhez értő hősei is sarjadnak. Mesemondása akkor is megőrzi ezt a népies eredetet, mikor a legmagasabb művészi kifejezésre emelkedik. A magyar népmese olyan a maga nemében, mint Jókai elbeszélő művei. Az is a bámulatba ejlőt, a rendkívülit, a szokatlant, az érdekfeszitöt szereti. Annak a hősei és hősnői is olyan szemfényvesztőén ügyesek, hihetetlenül erősek és megdöbbentően minden! tudók. Az is olyan világosan és könnyedén, egészen képeibe és alakjaiba merülve szerel előadni, mint az ő történetei. íme a népi művészet kisarjadása Jókai lángelméjében. íme, mint olvad bele a nép lelke Jókai leikébe. E mesemondó művészetnek alapja, feltétele a fantázia, Jókainak az a fékleien fantáziája, amilyen a világ legnagyobb költői Közül is csak kevésnek jutóit osztályrészül. Hogy milyen ez a képzelet, .érdekesen jellemzi Mikszáth: „Leül Íróasztala mellé megrázkódik, mint a mesebeli csikó és viszi, vis/i gazdáját a fellegek, a csillagok honába és a föld mélyébe.“ Elsőnek nyomul azészaki sarkra, karavánokat kalauzol a sós pusztákban. Bebarangolja az afrikai őserdőket, elkalandozik a messzi szigetekre, a hol gyönyörű kék ég ragyog a pálmafák fölöll. Visszaszáll a múltba, a saurusok korába és előre repül a jövőbe, az emberi intellektus birodalmába. S mindezt a szemléletességnek egyforma erejével, a megér>v.- telésnek és elképzeltetésnek egyforma művészetével rajzolja. Amit idegenből hoz, az keze alatt magyarrá lett. Ha a rege szerint a lőcsei városbirák vérének földszerző ereje voll, az ő tolta is ilyen erőt képviselt. Új alattvalókat, ú\ tartományokat, új világrészeket és új planétákat hódított a magyarságnak. (Vasárnap folytatjuk.) Lelkésza^atás «Kiss István dunáninneni püspök ünnepélyes istentiszteletet keretében avatta lelkészekké Csővári Dezső és Pohánka Ödön lelkészjelölieket a sámsonházai templomban. Az avatás aktusánál Csővári Géza kétbodonyi lelkész és Kirchner Rezső püspöki titkár segédkeztek, mig a jelöltek egyike, Csővári Dezső az oitári szolgálatot végezte, Pohánka Ödön püspöki segédlelkész pedig beköszöntő beszédét tarlóba meg s mindjárt közel is férkőzött azzal uj gyülekezete híveinek szivéhez. Könnyekig megható volt az ünneplőkre, a midőn az avatás aktusa előtt az egyik fungens az Úrvacsoráját szolgáltatta ki édes fiának és keresztfiának s apai szivének jókívánságaival bocsátóba őket magasztos pályájukra, De a meghatottság alól az avató püspök sem tudta magát kivonni, mert a lelkész- avatás első ily ténykedése volt. Avatás után az ifjú lelkészek és hozzátartozóik a püspök vendégszeretetét élvezték. Szaporodik a teleforafizetök száma A máv. állomás ismét visszakapta telefonját. Az állomásfőnök ftelefonszáma: 81 Breitner István fűszerkereskedő is belépett a telefonelőfizetők sorába. Hívószáma: 8. Szerenád egy plébánosnak Vácrátóíról Írják lapunknak : E hő 21-én este megindult a falu apraja nagyja Kovács Vince plébános háza felé. A kis lámpák imbolygó fénye melleit feltűnik a köszöntő vegyeskar Lehóczky Béla kántortanitó vezetésével. Az alkalmi énekek után átadlak a kedves ajándékot két szép köszöntő kíséretében, mely ulán ismét dallal él teltéit plébánosukat, ki meghatóban köszönte meg a falu ragaszkodását.
