Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-01-28 / 7. szám
XII. A diktátor. Apja, Freysinger György mérnök volt. Műszereinek egy részét, mint íróasztala nehezékeit és díszeit kegyelettel őrizte halála napjáig Minthogy az öreg katolikus volt, a fiúnak is apja vallását kellett volna követni, de édes anyja, aki Torday leány volt, már zsenge korában elültette egyetlen fia szívében a puritán kálvinista hit magvait. A szerető anya csendes kicsinyének melegítő lelki napja jótékonyan süt le a fiatal csemetére, mely terebélyes fa korában áldólag emlékezik erre, mint nagyértékü anyai örökségre. Vallásának szigorú egyszerűségen alapuló tiszta erkölcs szabályai szabják és adják meg közéleti működésének, családmértének irányát. Már Plutarchosz is megmondta, hogy nagy előny az egyszerűség és önmérséklet, mert megszabadít a fölösleges vágyaktól és annak gondjaitól. (M. Cato.) Bámulatos önmérséklését és takarékos józan életmódját sokan fösvénységre szerették vezetni, pedig semmi sem állott tőle távolabb, mint a fukarság. Családjáért hajlandó volt mindig a legnagyobb áldozatra, a legmagasabb árat megadta azért, mire szüksége volt — lett légyen ez közhasználati tárgy, könyv, vagy művészi kép — de ezzel szemben szent igaz, hogy egy hajító fát sem adott azért, amire szüksége nem volt. A fösvénység rút vádjával ellentétben volt nemes szívjósága, mellyel a szegények és iigyefogyottak ügyét felkarolta. A hagyatéki tárgyalásoknál őt törvénysze- rűleg megillető dijat mindig mérsékelte, ha látta az özvegy, vagy árvák igazi nyomorúságát. Ha 100 forint volt megállapítva és a szegény özvegy sokallta, megkérdezte tőle: — Mennyi pénze van ? — 20 forint kérem. — jói van. írd Sándor, a költségeimet kiegyenlítette ! Akárhányszor voltam efféie jelenetnek szemtanúja) amikor a maga eljárásának igazolására hozzámfordult és megjegyezte : — Magas a skála ! Le kell tehát szögeznem, hogy fölösleges dolgok nélkülözését többre becsülte, mint azok birhatását. A fáradalmak sohasem merítették őt ki, nagyon könnyen legyőzte az akadályokat. Valóságos athléta volt és a sport minden nemét űzte. Az uszodát nem tudták elég korán feállitani, hogy ő már hetekkel előbb ne fiiröd- jék a szabad Dunában. Ő, Balkay és Palkovics voltak, akik uszodabontás után is átjártak a szigetre fiirdeíii. Nagyon szeretett ladikázni, vivoft és biciklizett. A halálát megelőző télen a lábát törte a korcsolyázásban, de ez nem tartotta vissza, hogy ne kössön talpára Rohonczy-korcsolyát. Mindenek fölött kedvelte a gyalog túrákat, a hegymászást. Ha néhány napra szabadulható gondjaitól, azonnal felutazott a Tátrába. A Naszálra fölszaladni, gyerekjáték volt csupán. Süiűn járta a pilisi hegyeket is, de sohasem mászott meg csak egy hegycsúcsot, hanem mindenkor kettőt hármat. Ezt tartotta férfiasnak, mint ahogy a kapaszkodókat nagy gyorsasággal járta meg, hogy mihamarább le- kiizdje az akadályt. Az összes környékbeli hegyek nevét és útjait tudta, ismerte még akkor, mikor hire sem volt vidékünkön a turistáskodásnak. Érdekesen járt eme fölfedező útjaiban. A Dunapartról kiszemelt egy-egy hegycsúcsot és megbízta Bakk Domokos fegy- házi tanítót, hogy menjen oda, tudja meg a hegy nevét, honnét közelíthető meg és amikor ez az előmunkálatokat elvégezte, a helyszíni szemlét megtartotta, vágott neki rendszerint többek társaságában a kijelölt hegyoromnak. Edzette is magát szakadatlanul. Télen- nyáron ott tornászott az udvara közepén felállított nyújtón és mindenféle nehéz, fárasztó mozdulatokat tett. A házban lakó Gajúry Béla aibiró újonan felfogadott falusi cselédje csak elnézi a hosszas, nyújtó- gyakorlatokat, de nem állhatja szó nélkül! — Szegény nagyságos úr! Be sok bűne lehet, hogy ilyen erősen kell vezekelnie! Hogy takarékossága mellett is mennyire nem volt anyagias érzésű, igazolják azok a pazar és költséges vacsorák, melyeket több alkalommal adott és amelyre mindig meghívta barátainak bizatmas körét. Ilyenkor tósztokban ragyogtatta elméje gazdagságát. Hiábavaló- ságokat sohasfln fecsegett, hanem mindég komoly dolgokról beszélt. Megvitatta a napi eseményeket, találóan jellemezte a politikai állapotokat, megbírálta az újabban megjelent tudományos és szépirodalmi müveket Előadása nagyon kellemes volt, mert széleskörű élettapasztalattal birt és sokféleHudománnyal rendelkezett. (Befejezése szerdai számunkban ) A február'] héz-hév* Vasárnapi híradásunk óla megjelent a hivalalos lapban a miniszteri rendelet, mely megengedi, hogy a februári negyedre eső házbért a lakó három részletben legkésőbb február 10, március 5 és április 5-ig fizethesse meg. A kincstári házhaszonrészesedést és a közüzemi pótdijat azonban egy összegben február 10-ikéig minden lakó megfizetni tartozik. Eíjegyxés Scheffer András asztalosmester Piri leányát eljegyezte néhai Lukáísoviís János műiparos fia László. Egissr mubtság, a 'wégre három táncos jut táncosnőnek Szép váci leányaink táncosok dolgában nincsenek elkényeztetve. A legöregebb bálbölények emlegetik, hogy Vácon talán sohase volt úgy, hogy több legyen a táncos, mint a táncosnő. Hát a csoda megesett szombat éjszakáján, a Kúrián. A vasutas hangverseny és mulatság volt a Stefánia javára. Hogy nagyon kevés jut a szegény anyák pátronusának, az szomorú lény, mert egész széksorok maradtak az estén üresen. Szinte nehéz okot keresni, hogy abban a városban és nagy környékén, a hol legalább ezer vasutas él, miért volt ily feltűnően kis érdeklődés? A Hév. vonószenekara nyitotta meg a műsort Suppé egy népszerű darabjával. A zenekar M.üovecz Mihály vezénylete alatt kedves élvezetet szerzett. Utána a vasutas dalárdát hallottuk Csapó György karnagy íendüleies vezetésével. Az ifjú dalárda precíz összetanultságával, nagyszerű hanganyagával,követésre méltófegyel- rnezeltségével máris helyet foglal fővárosunk legjobbjai között. Mátray Bella Chopin fantasie impromtuját adta elő, nagy technikával, finom és igen aprólékos kidolgozással. Utánna Máíhe Károly, a „Törekvés“ dalkör kellemes hangú baritonistája gyönyörködtette publikumát Homonnay Lajos három szép Petőfidalával. Szünet után ismét a „Riadó“ énekkar énekelt, majd Máthé következett két Petőfidallal. Utána Bor- sányi Leó Krüger: „Aradon mozdonyok beszélgetnek“ című versét szavalta. Előadó művészete magával ragadta az egész hallgatóságot, amely dörgö tapsviharral jutalmazta meg. Az utolsó számnak Demény Dezső gyönyörű szerenádja jött. ilyen szép dalt és ilyen szépen előadott dalt régen nem hallottunk Vácon. Volt is olyan sikerük a dalárdisfáknak, hogy meg kellelt ismétel- niök, sőt ezután sem akarták őket leengedni a dobogóról. A hangverseny után tánc volt, amelyhez a hangulatot is, a zenél is a 14 tagú vasutas zenekar szolgáltatta bármely cigányzenekari megszégyenítő szorgalommal. Hogy a Stefániának nem igen jut valami a jövedelemből, az igazán nem a fáradNyilt-tér Köszönetnyilvánítás Felejthetetlen gyermekünk elhunytakor megnyilatkozott részvétért összes roko íságunknak, jóbarátainak és ismerőseinek nagy társaságának, valamint a Polgári Dalkörnek és kedves dalostestvéreimnek ezen az utón mondunk hálás köszönetét. Vácon, 1925. január 25-én a gyászoló Szlankovits-család FARSANGI LAKODALOM A KÚRIÁN Telefonos íntervjú a főrendezővel Nem az operdház világsikert jelentő darabjáról van szó, mégis sokat beszélnek, róla a városban. Olyan iátványosság és oly eredeti, kedves és tiszta magyar levegőjű, minőt a váci társaság még nem látott. Az I evangélikus farsangi estnek lesz a clouja. Az ötlet László Árpádé, ő is a főrendező egész bizonyos, hogy nagyszerű látványosságról van szó. ““Felhívom a rokkantiskolát telefonon. — A műhelyfőnök úrhoz, mint rendezőhöz lenne kérdésünk. Milyen lesz a farsangi lakadalom ? — A lakodalom ? hangzik a válasz és szinte érzem a jóleső büszke mosolyt: most édes gyermekéről beszél László Árpád. Hát egy dunántúli lakodalmat elejétől a végéig szeretnék a Kúrián bemutatni minden látványosságával. Ilyen látványosság napokig tart a Dunántúlon, a mi a lakzi elölt történik, azt egy teánycsevegés mondaná el, a lakodalmat pedig élethűen a közönség előtt mutatnánk be sok tréfájával, ezer színes, magyaros ötletével. Meny- nyasszonyi tánc, a lakadaimasok tánca, majd a nagy közönségé következnék, a mi azt hiszem, színes képével is megnyerné a tetszést. Éjfélkor, szünóra idején, ha lehetne addig a szereplőket a magyar öltözetbe tartani, jönne a lakodalmi ebéd sok, sok jó mondókáival, verseivel, humoros felköszöntőivel, azután megint tánc, a közönség kedve szerint . . . Természelesen ez még elképzelés, a részletek a megkapóak, a mik a lakodalmas menet alatt, az esküvőről való megérkezés után történik . . . — Hát ez igazán érdekes lesz. A szereplőkről kérünk valamit. — Szommerék most kérik fel . a szereplőket, ki vállait szerepet, azi csak szerdán délután tudom meg s csak ezután kezdődik a munl<a. Sok, sok szereplőre van szükségem, hogy igazán színessé, látványossá tegyem a dunántúli lakodalmat . . . Természetes, hogy a következő pillanatban Szommer Gyula telefonján csengetek. — Neveket kérünk! — Jaj az nehéz! Mos! kérjük fel a szereplőket. Preszly Ancikát szereínők mennyasszonynak, nem tudjuk, családi körülményei engedik-e. Göllner Barna lesz a vőlegény. Násznagyok Roller Guszti és Baló Laci biztos. Örömszülék Santhőék meg Kliment János a feleségével. Kondra MiVasérnap, február í-én 3, 5, 7, 9 órakor RADIUS-világattrakció Rabszolga-királynő A „Sodorna és Gomorra“ rendezőjének leghatalmasabb mesterműve I. iész II. rész : Az egyiptomi tíz csapás Átkelés a wöröstenqeren Burleszkek ÉNEKKAR! Híradók Városi Filmszigtkáz Hétfői ünnepen, 2-án 3, 5, 7, 9 órakor ORION-világ- m u « étjyU* JA fekete attrakció CSiBBB©HH© grófnő) Dráma a francia forradalomból 12 felv. A főszerepben Alice Terry és Raonon Novarro A film prológusaként énekszámmal lép fel FAZEKAS ERZSI a pesti Városi Színház művésznője Híradók Híradók Igazgató VÁRÓ AMO0R ® tagú zenekar KÖVI ISTVÁN vezetésével
