Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-04-12 / 27. szám
VÁCI HÍRLAP Podhorányi Józsefnekalighanem igaza lesz Mi az, a mi városi képviselőtestületi közgyűléseket legalább annyiszor foglalkoztatja, mint a kéményseprőmesterek sorozatos kérvénye? A találós kérdésre minden újságolvasó könnyen adja a választ: a váci postapalota építése. Ha egy ipari, vagy kereskedelmi vállalatot olyan helyiségekben helyeznek el, minőben már a váci posta és táviró hivatal évtizedek óta bűnhődik tisztviselőivel, közönségével együtt, az iparfelügyelő réges régen becsukatta volna, mint közegészségre ártalmasat. A postakincstár is végre rájött, hogy sehol oly lehetetlen állapotok nincsenek, mint a váci postán és hosszú évek óta igér uj épületet Vácnak. Először megvásárolta az Eötvös-uteai Benkár-házat a posta céljaira, a mi arra volt jó, hogy néhány esztendeig eltűnődjék : még se lesz helyes eldugni a postát és túladott rajta. Akkor kérte a Zichy-utca vásártéri betorkolásával szemközt eső vásártéri telket, mely jó négyszáz öl, a postapalota céljaira. A közgyűlés örömmel megszavazta, Azóta polgármesterek nyugdíjba mentek, meghaltak, a közgyűlés negyedévenkint uj szabályozást szavazott meg éppen a postaigazgatóság kérésére a tváci postapalotának, de a mi nem épült az a mi — postapalotánk. Azaz épült rajta — egy kút a múlt őszön, valószínűleg azért, hogy a város vissza ne vehesse értékes telkét. Lesz postapalota építése, nem lesz? Ez a hamleti kérdés foglalkoztatta a Váci Hírlap tádósitóját, mely ’a múlt héten azt a legilletékesebb .helyen, a budapesti országos postaföigazgatóságnál akart megtudni. Elvégre nem közönyös, hogy a négy milliárdos építkezést megkezdik-e tavasszal. Erre méltán kiváncsi többek közt « teljesen munka nélkül álló váci építőipar is. A főigazgatóság műszaki osztálya teljesen elzárkózott a felvilágosítás adásától. Majd az államtitkár úr. Meg kell vallani, az államtitkár úr igen, igen udvariasan fogadott. — Hát, kérem, mondotta, ebben a miniszter úr őexcellenciája jogosított nyilatkozni. — De talán méltóságod nagy vonalakban... — Nehéz, kérem, nagyon nehéz» Nekünk előbb a megkezdett postákat kell befejezni, aztán gondolhatunk az újakra. Mondhatom, hogy tulajdonkép a váci posta tervei nincsenek is készen . . . egészen. Ebben a költségvetési évben semmiesetre. Talán a legközelebbiben . . . * Jelenet a városi múlt szeptemberi közgyűlésből : Polgármester: — A postaigazgatóság újabb kérése: negyven ölet kér kiegészítésül a postapalotának. Rögtön szavazzuk meg, mert az építkezés sürgős . . . Podhorányi József a pénzügyi bizottság elnöke: — Addig éljen a polgármester úr, mig a váci postapalota felépül. Szép öreg ember lesz . . . . . . Podhorányi Józsefnek alighanem igaza lesz . . , Hol lehet elővételben váltani mozijegyet ? A moziközönség kényelmére a Városi Filmszínház jegyei e héttől kezdődően az Ipái bankban (Csáky-főút 16.) elővételben válthatók. Elővétel minden nap délelőtt 9 —1-ig és délután is, irodaidő alatt. Elővételi dij nincs. A Városi Bank eladta a Püspökuradalmi bérpincét A váci alapítású Püspökuradalmi bérpince részvénytársaság részvényeinek többsége eddig a Városi bank tárcájában volt s ezért központja is Budapest volt. A mint értesülünk a Városi banktól most a Jezálog- hitelbank szerezte meg a részvénytöbbséget, még pedig állítólag a tőzsdén jegyzett árnál magasabb árfolyamon. A Püspöki — így hívják a tőzsdén a nagy borkereskedelmi vállalatot — összehívta igazgatóságát, melyben tudvalevőleg többen vannak Vácról és pénteken tartott gyűlésében vette tudomásul, hogy uj gazda van. i&ázsmérkendökért — vászon Bánét Zoltánná sz. Blau Adél és Szőke Terézia újpesti nők a csalásnak uj formáját okoskodtak ki. Kimentek Kisnémedi községbe és sorra látogatták az asszonyokat. Tudták, hogy a vászonnak szűkiben vannak, felajánlották, hogy hoznak, de adják oda kázsmérkendőjüket. Jól operáltak, mert 18 asszonyt sikerült megtéveszteniük és a drága kendőket értékesítették Újpesten. Természetesen eszükágában sem volt vásznat cserélni. A kisnémediek eqy darabig csak vártak, de mikor elfogyott a türelmük és meggyőződtek arról, hogy be vannak csapva, feljelentést tettek a csalóasszonyok ellen Cigarettázik Ön? Sodorjon JANINA papirt I szobából és megfelelő mellékhelyiségekből álló lakást vagy magános házat keresek Ajánlatok Freier Gyula számtanácsos címre Budapest, kereskedelmi, minisztérium, kéretnek 1 Berzsenyiék Vácra utaznak (Berzsenyiék, az uj gazdagok, a modern magyar újságírás kiválóságának, Ambrus Zoltánnak alkotása. Ott vannak mindenütt, láttatják magukat, mindenre van megjegyzésük. Az egész ország mulatott Ambrus Zoltán felkapaszkodott, proccoló alakjain. De elfelejtette őket Vácra utaztatni. Ezt pótolja most a Váci Hírlap munkatársa, ki a következőket jegyezte fel a jeles családról.) (Berzsenyi báró, a Loew és Beer cég feje, nejével és két leányával Vihnye fürdőről roboglak Budapes! felé. Csalánál a gépkocsi defektust kapott és vonatra szállottak. Az 1. osztály kényelmes párnái között folyik a beszélgetés.) A báróné. — A condudeur azt mondta, hogy Vácnál át kell szállnunk a pesti vonatra, mely csak egy óra múlva indul. Mivel fogjuk ezt az időt eltölteni abban a kis városban? Elza. — Meg fogjuk tekinteni, mert az egy régi szép város legyen. Blanka. — Hadd el, az egy unalmas fészek. Nincs oti semmi látni való, csak a fegyház meg a székesegyház, mely a római Szent Péter! utánozza. Azokkal gyorsan végezhetünk. A báróné. — Megfogjuk látogatni kedves rokonunkat, a Mézest, akinek olt pótecet és műkávégyára van. Elza. ~ De mama, hiszen a Mézes bácsi rendezetlen vallási viszonyok közt él. . . Berzsenyi. — Én mint főúr nem is kereshetem őt fel, hanem látogatást fogok tenni a püspök úr ő eminenciájőnál, akit én a főrendiházból ismerek. Blanka. — De papa, hiszen te nem is vagy főrend. Berzsenyi. — Ez igaz, leányom, de láttam őt egyszer a főrendiház karzatáról és én mint főúr, ő pedig mint főpap egy családhoz tartozunk. (Beszélgetések között robog be a pöfékelő vonat a váci állomásra. A csomagokat Jeanra bizva, áttörik magukat, a csángó bátyus utasainak tömkellegén és beszállnak az 1 számú — egyetlen — váci bérautóba. Sűrű köd borítja a tájat.) Berzsenyi. — Chaufeur ! Végigvisz minket a városon, hogy lássuk a nevezetességeket, aztán megyünk a püspök úr ö excellenciá- jához. (A kocsis a városi házak előtt lassítva fordul jobbra és a közbül kibontakozik a Rókuska.) Blanka. — Ni! Itt a hírneves váci Dom, az olasz renaissance-nak késői emléke. II. József császár udvari épitésze, Canevall bécsi mester építette. Eliz. — Ez nem is a váci Dom, az a Duna mellett áll és oszlopcsarnok van előtte. Láttam, amikor Auspitzcal Leányfalun voltunk Blanka. — Áztat az Auspitzot ne is hozd nekem elő. A Dómot a rossz közgazdasági viszonyok miatt aláépitették. A báróné. — Gyerekek ne veszekedjetek mindig! Nézzétek ezt a nagy kaput. Nem értem, hogy minek építették ide, amikor nincsen hozzá semmi nagy palais. Blanka. — Mellette áll ez az óriási kaszárnya vagy gyár. Eliz. — Nem találtad el, az a fegyház. Blanka. — No, akkor az a kapu arra való, hogy azon át szökjenek meg a rabok! Érdekes, hogy az igazgatója egy prelátus vagy prior. Eliz. — Márianoszlrán meg apácafeje- delemasszony az igazgató. Blanka. — Ez a váci prior egy vig ember legyen. Amerikai bálokat szokott rendezni... Eliz. — Mennyi nép van itt! Ez bizonyosan a piac. Blanka. — Láttam két takarékpénztárt, az egyiken méhkas, a másikon borbélytányér volt kitéve. Eliz. — Nem borbélytányér, hanem aranyos napkorong. Berzsenyi. — ügy van. Áztat jelent, hogy amiként a nap aranysugarai megterméke- nyiük a földet, úgy hoz a pénzinlézetek aranykölcsöne hasznot a hitelezőnek és adósnak egyaránt. A méhkas a takarékosság emblémája. Különben jól ismerek mind a két takaréktól a generálist. Blanka. — Az igazán muris, papa, hogy a bankokat katonák, a kaszárnyákat és fegyházakat pedig papok vezetik. Berzsenyi. — Áztat nem úgy kell érteni! A generáloknak csak a nevük generál- direktor. . . Eliz. — Magyarul azt vezérigazgatónak mondják. Berzsenyi. — Jó, jó 1 Hát vagyok én egy Mologus? Ne veszekedjél mindig. Mondd inkább, nem láttál a piacon egy nagy fehérnemű üzletet a menyasszonyiul ?