Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)
1919-01-15 / 5. szám
HarmincharmadiK évfolyam 5. szám. Vác, 1919. január 15. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben és vidéken: egy évre 24 korona, félévre 12 korona, negyedévre 6 korona. Egyes szám ára harminc fillér Felel s szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. szám (Iparudvar) Nyilt-tér sora két korona. Telefon-szám 17. A város mérnöke hogyan tervezi a vásártér parcellázását ? Örömei szereztünk városszerte azzal a híradásunkkal, hogy a kormány még e hónapban jóváhagyja a vásáriér parcellázására vonalkozó egyezséget és februárban a város hozzákezdhet fejlődését szolgáló tervek megvalósításához. Azóta a városi bizottság több gyűlést tartott és törődik a legfontosabb kérdésünk napirenden való tartásával, eszméket cserél s megbízta Hübschl Kálmán városi mérnököt, hogy a terveket átdolgozva előterjesztést tegyen. Szívesen veszi a város minden polgára tudomásul, hogy Hübschl mérnök a megbízásával már el is készült és a polgármester előtt fekszik nagyfon- tosságu tervezete. Oly közérdekűnek tartjuk a város mérnökének a vásártér parcellázására vonatkozó tervezéseit, bogy azt a város közönségével itt teljes egész- szében megismeríeíjük. Hübschl Kálmán előterjesztése a következőket mondja: 13574/918’ szám alatti határozat folytán tanulmányozva a Vásártér szabályozására vonatkozó pályaterveket, folyó hó 4-én a pénzügyi bizottság által kiküldött bizottság ülésén azon előterjesztést lettem: hogy az első díjjal jutalmazott páiyamű képezze alapját a végleges szabályozási lervnek a következő módosításokkal, u. m. 1. a 30 méter széles Körút Szécsényi-uícai végén két felé ágazva legyen folytatólagosan ösz- szekölve egyrészt az Allhán-utca vonalával, másrészt a Szent István-tér, illetőleg Erzsébet-utca vonalával. 2. Az Eöivös-ulca megszakítás nélkül menjen át a VásártéJ során létesítendő 16 m. széles útvonalba, anélkül, hogy a Siketnémaintézet uj épületét érintené. 3. A Korona vendéglő előtt kis tér létesittessék bérkocsiállomás céljaira. 4. A Vörösház épületei — tekintettel a megdrágull épitési viszonyokra, lehetőleg teljes egészükben megtartassanak. 5. Az iskola céljaira előirányzott terület, ugyancsak költségkimélet szempontjából, ne terveztessék teljesen szabadonállóan, hanem a Vörösház, Honvédsor és Körút által határolt háztömbbe legyen iktatva, esetleg előkerttel. 6. A Sporttelep ne a drága és ipartelep céljára felette alkalmas jelenlegi disznópiacon, hanem a Lövölde és Zöld' fasor közötti területen helyeztessék el, melyen a Gombás patak duzzasztása folytán jégpályát is könnyen lehetne létesíteni. 7. A Kodak és vasút közé tervezett Állatvásártérre vezető ut 10 méter szélesre vétessék, hogy igy kirakó vásár tartására is alkalmas legyen. Ezen 1 — 7 pont alatti javaslataimat a bizottság általánosságban elfogadva, azokat beható tárgyalás után még a következő módosító pontokkal toldotta meg: 8. A Damjanich térről bezárólag a Eágyasig terjedő terület jelentékenyebb része munkástelep részére szolgáljon és pedig a tervezeti, átlag 80 négyszögöles telkek helyeit, átlag 120 négyszögöles telkekkel, — (szociális szempontból u gyanis igen fontos, hogy a munkás családja házi kertecskében tudja megtermelni a szükséges kerti véleményeket) — továbbá 20 méter helyett 15 méteres homlokzatvonallal és zártsorú helyett nyílt sorban való építkezéssel. Ezen elvnek megfeielőleg kiosztva, egy-egy párhuzamos háztömbbel kevesebb kerülhet kiosztásra a Lágyasnak Vásáriér felé eső részén. 9. A Lágyasból a Vásártér céljaira kihagyott rész is felparcellázandó, mert a Vásártérről a vágóhídi telek kapcsán kellőképen gondoskodva van. Az 1—9 pont alatt megállapított irányelvek alapján elkészítettem a vásártéri parcellázás vázrajzát, különös tekintettel a haladéktalanul létesítendő munkástelepre. Egyben szükségszerűen foglalkoztam a parcellázással összefüggő csatornázási és építkezési kérdésekkel is. Áttanulmányozva az általános csatornázási terveket, megállapítottam, hogy a körúti csatorna már az általános csatornázási tervben felvett csatornákkal is túl van terhelve és ez a túlterhelés a Vásártér parcellázása és beépítése után meg nem engedhető módon fokozódnék. A Lágyason tervezett munkástelep csapadék vizeinek s egyben magasan álló talajvizének elvezetéséről tehát más utón keit gondoskodnunk, egy a Vágóhíd és Kodak telek mentén elhúzódó útvonalban létesítendő gyűjtőcsatorna utján, mely a Gombás patakba torkolnék. Ezen megoldásnak az az előnye is meg van, hogy a Vágóhíd csapadék vizeil is elvezeti, sőt ha kellő mélyen van fektetve, úgy a Rádi úti átjárónál tervezett MÁV. aluljáró vizeit is íelvehetné, esetleg ezen át a Kertváros és Törökhegy ccapadék- vizeit is. Ezáltal tehát a Körúti csatorna részleges tehermentesítése is megoldatnék és azonfelül ezen megoldáshoz a MÁV.-nak is jelentékenyen hozzá kellene járulnia az aluljáró vizíelenilése fejében. Célszerűnek iarlanám a MÁV.-val ezirány- ban a tárgyalásokat már most megkezdeni. A körúti csatorna további tehermentesítéséül szolgálnak a kosdi ut felső szakaszán létesítendő vizfogók és a Deákvár alatti agyagbányánál elhelyezendő víztároló medence, ezek állal alkalmasan lehetne korlátozni és mérsékelni a felhőszakadások lezúduló tömegvizét és ezáltal képesíteni a körúti csatornát arra, hogy a belső Vásártér területéről a parcellázás ulán bekötendő csatornák vizeil is felvehesse. Az építkezésekre vonatkozólag, hogy azt megkönnyítsük és lehetővé tegyük, többféle intézkedési tartok szükséges, sőt sürgősnek. U. m. 1. a munkáslakások céljaira egy-kél normálterv megállapítását, az érdekeltek, esetleg azok vezetőinek meghallgatásával. (A normállervek kiviteli rajzait és munkaprogramját a városi mérnök készítené el.) 2, A legszükségesebb anyagok beszerzéséi. A vasutezred parancsnoksága állal felajánlott gömbfa anyag megszerzésére és felfürészelésére, valamint az anyaggyűjtőnél és vasutezrednél levő egyéb építőanyagok és eszközök megszerzésére szükséges lépéseket haladéktalanul meg kellene tenni. 3. Az anyagszállítás megkönnyítésére célszerűnek vélném kis vasúti pálya kiépítését-a városi villamosteleptől kezdve a kitűzendő Körül vonalán át a belgakert melletti kavicsbányáig és egy elágazást a Vörösház melletti teherpályaudvarig. Az ehhez szükséges vágány anyagól billenő kocsikkal együtt a vasulezred- től lehetne kikérni. Ezzel az épitési anyagok olcsó ázálliíását lehetne biztosítani, másrészt a szemétkihordást is meglehetne könnyíteni. llyképen gondoskodva az építkezés legfontosabb feltételeiről, minden magán- és középitkezést igen megkönnyithetnénk s az aktuális munkásházak építését a következőkép tervezem : A munkások szövetkezeti alapon csoportba állanának (15- 20-an), közösen elvégeznék a földmunkát, a kavicstermelést és a szállítást is kevés ■'lóerővel eüudnák végezni a kisvasultal az építés színhelyére, a hová alkalmas elágazásokat lehetne készíteni. Az alapokat egy vezetőiparos vezetése mellett kibetonoznák es a falakat egy, az anyaggyűjtőnél levő alkalmas vaslemezekből készített modell segiíségevel üreges salakbetonfalakkal készítenék el. A felfürészelt gömbfa anyagból egy sablonra készülnének a fedelek s a mennyiben olcsóbb tetőfedő anyag nem kerülne, úgy az ipar és kereskedelmi bank beton cserépgépén lehetne a szükséges cserepeket előállítani. Csak mintegy kétezer darab égetett téglára volna szükségünk kéményenként. Az asztalosmunkákat a siketnémaintézet foglalkoztató gépeivel lehetne falán olcsón és célszerűen elkészíteni. Sürgős szükségesnek tarlom egyelőre legalább 20 waggon porland cemeni beszerzéséről gondoskodni, melynek fele az uj gyűjtőcsatorna felépítéséhez kellene. Célszerűnek találnám, a Kőkert s ehhez csatlakozó püspökségi területek megszerzésére vonatkozólag is megindítani a tárgyalást a Vörösházhoz tartozó területekkel egyetemben. Rokkantak, hadiözvegyek szervezkedése. A következő sorok közlését kérték: Felhívjuk a Vác és vácvidéki rokkant, hadiözvegy, hadiárvák és hadisérülteket, hogy január 19-én délután fél négy órakor a városháza tanácstermében okvetlen jelenjenek meg. A vezetőség.
