Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-10-27 / 44. szám

2 VÁCI HÍRLAP munkálatokkal bajlódni akkor, amikor már építeni is lehetne. Sóvárgó szívvel várjuk már az előkészítő munkaiatok megindítását is s még inkább azt az időt, amikor ez a kulturház tető alá kerül. Mert az nem csak hogy meg fogja szün­tetni ezeket a lehetetlen íKapótokat, hanem feltétlenül fel fogja pezsditeni kulturális életünk vérkeringését is. Akkor aztán nem egy ember üzleti érdekeitől, hanem a köz­érdektől fog függni többek között a színé­szek kimaradásának s a kulturális előadá­sok megtartásának lehetősége is. Fogjon hát mielőbb e téren is munkához a Városfejlesztő Részvénytársaságnak min­den garanciát oiztositó érdemes vezető­sége! A siker biztos. A város közönsége mögötte lesz mind egy szálig anyagi és erkölcsi támogatásával. Azok az érdemes férfiak pedig, akik azt megcsinálják, arany betűkkel Írják be nevüket Vá" város törté­netébe. Halálozások. Borosjenói ifj Muslay Sándor a m. kir. pécsi 8. honvédhuszárezred hadnagya, ; aranysarkantyús vitéz, az arany és a II. osztályú ezüst vitézségi érem lulajdanosa, 23 éves korában f. hó 20-án Budapesten meghall. Temetése október 23-én volt Rá­­don. A gyászszertartást Podhorányi József prelátus-kanonok végezte. Az elhunytban Muslay Gyula orsz. képviselő fiát gyá­szolja. — Gottschall Gyula máv. hivatal­nok október 18-án Vágbesztercén meghalt. Az elhunytat Nográdverőcére hozták, ahol e hó 22vén helyezték örök nyugalomra. — Pátzay Ferenc kereskedő, aki a Meiszner cégnél tar ulóskodott s volt alkalmazásban, 18 éves korában Budapesten október 17-én meghalt. — Özv. dr. Pauer Béláné, szül. Pauer Ida f. hó 54-én hosszas szenvedés után életének 69-ik évében elhunyt. E hó 26-án délután helyezték örök nyugalomra általános részvét mellett a középvárosi temetőben lévő családi sírboltba. — Beck Berta életének 35-ik és Beck Rózsi 25 éves korában spanvol járvány kövelkeztében elhunytak. Az idősebb leányt október 20-én, a fiatalabbat október 25-én temették nagy részvét mellett. Ny. b.! A muzeum-egyesület Uránia elő­adása. L/November 5-én délután félhatkor lesz a muzeum-egyesület megnyitó urániai elő­adása az Állandó Mozgószinházban. Színre kerül Pékár Gyulának nagyhatású lát­ványos darabja: „A tánc“. 27 mozgó­fényképben Magyarország elsőrangú mű­vészei és művésznői mutatják be a tánc fejlődését. A mű történeti zenéjét Kern Aurél dolgozta fel. A darabot Szép József tanár olvassa fel. A zeneszámokat pedig Bertalan István és Wolkober János tanárok fogják előadni. Jegyek Demjén Lajoskönyv­­kereskedésében előre válthatók. Egy jegy ára 2 korona, tanulóknak 1 korona. Az uj rendőrkapitány hivatalban. Sáfár Elemér az uj rendőrkapitány vég­legesen Vácra költözött s most végzi be­mutatkozó látogatásait. Hivatalát f. évi november hó 1-én veszi át. A Váci Újság új szerkesztője. Laptársunk szerkesztését, a megboldo­gult Kökény László örökét, a Váci Újság szerkesztő-bizottságának határozata alap­ján Petrásovits József, a váci szervezett munkások titkára, vette át. Hangverseny a váci rokkantiskola rokkantjai javára. A váci rokkantiskola vezetősége és ne­­meslelkü pártfogói november hó folyamán hangversenyt rendeznek városunkban, hogy annak jövedelméből kellemessé tehessék a rokkantak karácsonyát. Az est közremű­ködői Pogány György és felesége, Andrejka Margit opera énekesek, valamint a közön­ségünk előd is igen jel ismert Dintzl Oszkár országos hírű zongoraművész lesz­nek Az est érdekessége lesz még a 4 éves Pogány Pintyőke magánjelenete, aki úgy énekével, mint táncával valóságos kis pri­madonna benyomását kelti. Kérelem. Forrón szeretett barátom, Kökény László hirtelen halála nem engedte meg, hogy uj verseskönyvét, a Sirokkói, nyomtatás­ban lássa. A könyv rövidesen elkészül és jövedelmét az országos hírű költő síremlé­kére fordítjuk. Felkérem azokat, akik a könyvre annak idején előjegyeztek, tudas­sák címüket szóval, vagy írásban velem, mert a kibocsájtott gyűjtői vek elvesztek. Matheika János, Petróczy-utca 1. szám. Helyreigazítás. A váci újság legutóbbi számában egyik cikkében azt irta a függetlenségi pártról, hogy a szervezett munkásokat eddigi helyi­ségéből kiszoritolta. A legilletékesebb helyről szerzett információnk szerint ez a hir ilyen formában nem fedi a valót. A Korona ven­déglő bérlője ugyanis arra való tekintettel, hogy a szervezett munkásság ott birt helyiségét uj otthonnal szándékozott fel­cserélni, a helyiséget a függetlenségi párt­nak ajánlotta fel s a párt rendezett is ott egy pártvacsorát, de magát a helyiséget a pártkör céljára eddig még igénybe nem vette. Vacsorát rendezni pedig a Koronán — bárkinek sérelme nélkül — joga volt a függetlenségi pártnak. Az uj cipőárak. A mái háborús árdrágító időben közér­dekű minden, ami a közönség megzsarolá­­sát megakadályozni van hivatva. Ilyen az uj cipőrendelet, melyből az uj cipőárakat nem közöljük, mert az megvan a megvenni szándékolt cipő talpán. Ellenben a cipő­­javitás árai csak ügy ellenőrizhetők, ha azt mindenki ismeri, miért is közöljük. Cipó­­javitási munkák legmagasabb árai, a hoz­závaló összes anyagok árának betudásával: Férfi vagy női cipő fejelés vagy talpalással együtt, szeges 42 K, varrott 52 K. Fiú vagy leány cipő fejelés talpalással együtt, szeges 32 K, varrott 40 K. Gyermekcipő (30-as számnál kisebb) fejelés talpalással együtt 26 K. Férfi vagy női talpalás szeges 12'80 K, varrott 18 K. Férfi vagy női cipő sarok­­javilás 480 K. Fiú vagy leány cipő talpalás 30—35 számig 960 K, sarokjavitás 30—35 számig 4 K. Gyermekcipő talpalás (30-as számnál kisebb) 8 K, sarkalás 2‘90 K. Talp foltozás 3 K. Férfi vagy női cipő orrborifás (kaplizás) 1050 K. Fiú vagy leány cipő orrboritás (30—35 számig) 9 K. Gyermek­cipő orrboritás (30-as számon alul) 7 K. Uj talpbélés legfeljebb 2 K. Uj ráma leg­feljebb 1 K. Uj kéregbélés bevonás leg­feljebb 1 korona. Elveszett a vásártéren a vasúti állomásig egy fehér zománcozott hadi érdemkereszt. A meg­találót az érdemkereszl átadása ellenében 20 korona jutalomban részesíti Täuber Ferenc városi tanácsos. Vác utcái és terei. Irta: DR. TRAGOR IGNÁC. Attila-utca a Báthori-utcáf a Pauer Imre-utcával iv­­alakban összekötő utca. Az 1888 évi bizott­ság javaslatára a hatóság adta ezt a nevet a világhóditó hun király emlékére. (Ural­kodott 433-tól 453-ig.) Előbb Temető-utcá­nak hívták és pedig azért, mert itt temető volt. Ez a temető a város falain kívül esett és a belső városrész temetője lehetett. (L. Tragor, Vác vára és képei 177.) Ez az utca csak a XVIII. század végén keletkezett, mert gróf Migazzi Kristóf biborospüspök csak 1768-ban engedte a város terjeszke­dése érdekéből a polgárság kérelmére az épülő uj székesegyház irányában fekvő régi temető helyét háztelkeknek felosztani (1768 évi április hó 22-iki tanácsülés). Árok-köz a Splényi-ulcával szemben a Kisváci-főűt­­ról a Dunára vivő köz. Nevét a közepén haladó ároktól vette. Ezt a nép ajkán fa­kadt elnevezést az 1888. évi bizottság is meghagyta. Legutóbb az egyik háztulajdo­nos a hatóság beleegyezése nélkül elzárta. Árok-sor Kisvácon a Buki-sorlól a Cigányváros irá­nyában a Duna felé vivő utca. w Árpád-utca Kisvácnak a fö-uiat követóleg legjelentő­sebb és leghosszabb utcája. A Rákóczi­­térról a felső vámig terjed. Régebben két neve voit. Az utcai jellegű részét Kecskés­utcának hívták, a Vöröskereszt—krakói utcán felül eső sort pedig Drobnyi-sornak. (Az 1815. és 1823. évi népösszeirásoknál Ketskés Utsza és Drobnyi Sora néven sze­repel.) Később Dézsmaház-utcának hívták, mert közelében, a Rákóczi-tér közepén állott a püspöki dézsmaház. Mostani nevét honfoglaló Árpád fejedelmünk (889 — 907) tiszteletére kapta 1888-ban. Barát-köz a Géza király-térről a Ferenc-rendiek tem­ploma mellett a Dunához vivő sikátor. 1888-ban nevezték el így. A XVIII. század­ban Halász-utcának hívták, a XIX. elején pedig Köz-utcának. (L. az 1884. évi kát. térképen.) Báthori-utca a Nagytemplom mögött a Székesegyház­térről a Vásár-térre vivő szép egyenes utca. A XVIiI. század elején Kert-utcának hívták a Pauer Imre-utcával együtt, de ezek területén nem állott egyetlen ház sem, csupán a mai Székesegyház-téren. A Bá­thory- és Pauer Imre-utcák által határolt derékszögű területen mindenütt kertek voltak. (L. Althann térkép.) Ezen tűi pedig a sirkert, a belsőváros temetője terült el az akkor tudvalévőén Temető-utcának ne­vezett Attila-utca helyén. Mikor a temetést vezető pap a mostani Báthory-utcából be­fordult a Temető-utcába, akkor a kántor rázendítette: In Paradisum Deducant te angeli Et cum Lazaro Quondam paupere Vitám habeas Sempiternam ... Ez okból az utcát Paradicsom-utcának kezdték hívni és így váltotta föl a Kert­utca nevét a Paradicsom-utca, mely elne­vezés másfél évszázadon át meg is ma­radt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom