Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-08-11 / 33. szám

i % 2 Miért akarja Fazekas Ájoston a Félegyháza rkapitányát Vácra küldeni? „Vác ii j rendőrkapifányjelöüjei“ című .mnlt vasárnapi cikkünkben megírtuk, hogy Fazekas orsz. képviselő, a vármegye volt alispánja Chermák Béla félegyházi rendőr­­kapitányi akarja Vácra Kalló Antal utód-' jának kinevezhetni. Minthogy Félegyháza nagyobb város Vácnál arra a következte­tésre jutottunk említett cikkünkben, hogy úgy Fazekas, mint Félegyháza szabadulni akarnak rendőrkapitányuktól. Ezt a fel­tevésünket erösits meg a Magyarország e. lap e hó 6-iki számában közölt „A ke­gyelmes úr és becsapott újságíró“ cikké­vel. A Félegyházi Közlöny Fazekas válasz­tói küzdelmének „méltóságteljes és minden nagyobb incidens nélkül való lefolyását a gondos és körültekintően tapintatos rendőrkapitány előrelátó intézkedésének köszöni.“ Ezért is, de „mert az árdrágító és lánckeréskedeimí manipulációkat, te­kintet nélkül pártállásukra erélyesen ül­dözte. Ily formán az egy politikai hitvallás dacára is ő (Chermák) olyan szálka Fél­egyháza munkapárti urai szemében, a mit nem tudnak neki egykönnyen megbocsá­tani.“ Most tehát már érthető, miért kül­dené Fazekas Ágoston szülővárosának rendőrkapitányát Vácra ! Itt igazítjuk helyre múlt számunk egyik nyomdai tévedést. Sáfár Elemérre, a másik váci rendőrkapitány-jelöltre vonatkozó cik­künkben értelemzavaró hiba csúszott be a lap tördelésekor. A rá vonatkozó rész igy hangzik: A másik pályázóról, dr. Sáfár Elemérről tudjuk, hogy ambiciózus fiatal ember s ismerjük bátyját Sáfár Béla re­formátus lelkészt, Ha az öccse csak félanyi odaadással, lelkiismeretességgel, ügy­szeretettel, buzgósággal „ fogja betölteni hivatását, mint a milyennel bátyja szolgálja a város közérdekeit és a város lakossá­gának magánérdekeit, úgy az uj pályázó­ban rendkívül szorgalmas és lelkiismere­tes tisztviselőt fogunk nyerni. A váci szőlősgazdáik az ősszel szénkéneget fognak kapni. A háború ezer nyomorúsága között nem utolsó az c! veszedelem, hogy a szőlők kipusztulnak, hogy a kormány a három év óta hiányzó szénkénegről nem gondosko­dik. Milliók, sőt milliárdok pusztulásáról van szó, tönkre mennék a gazdák és az állam legjelentősebb adóforrásainak egyi­két veszti el a szőlők kiveszésével. A szénkénegért ostromolják a földművelés­­ügyi kormányt, melynél ebben az évben nem kevesebb, mint nyolcvanezer kérvényt nyújtottak be szénkéneg kiutalásáért. A napokban egyik váci szőlősgazda hasonló szándékkal járt a földművelésügyi minisz­tériumban, a hol nagy meglepetésére az illetékes szakosztály már a kérvényt el sem fogadla. Azzal indokolták, hogy men­jen nyugodtan haza, Vác szőlősgazdái ősz­szel, vagy legkésőbb tavaszszal kérvény nélkül is fognak kapni szénkéneget. A kormány — mint neki felvilágosításul mondották — nem nézheti a magyaror­szági szőlők pusztulását tétlenül és sike­rült is a hadvezetőséggel megállapodni, mely a gyártáshoz szükséges anyagot ren­delkezésre bocsátotta s igy lesz — bár szűkösen — szénkéneg. Pestvármegye kap körülbelül 28 vaggonl, ebből Vácnak 3 ]/2 vaggon szénkéneg jut. Az örvendetes hirl úgy adjuk tovább, a hogy kaplak. Kíván­juk, hogy igaz is legyen! A rendőrkapitány nyugdíjaztatását megfeiebbezték. Az utolsó órában érkezeit be a város­házán Nagy István városi képviselő és tár­sainak felebbezése a közgyűlésnek ama határozata ellen, hogy Kalló Antal rendőr­kapitányt szabálytalan illetékekkel küldte nyugdíjba. A felebbezés semmiféle kifo­gást nem emel az ellen, hogy a rendőr­­kapitányt nyugdíjazták, de az ellen kéri a vármegye döntését, hogy lehetséges-e Kalló Antalnak 26 évi szolgálat helyett 30 ével nyugdíjra beszámilani és szabad-e a mai háborús illetményt neki kifizetni, mi­kor nyugdíjazásakor nem a fizetése, ha­nem a nyugdija után jár neki a pótlék. A íelebbezők tehát nem Kalló rendőrkapi­tány kívánságát, hogy nyugdíjba vonulhas­son, bántják, hanem a nyugdijának nagy­ságát kifogásolják’. Megszid!üli a részvényjegyzés a wécs gőzfürdőre. Mull vasárnap az Erzsébel-göz'fürdő megalapítására egy társaság jött össze a Kúrián, mely kimondotta, hogy a közszük­ségletet képező, a közönség állal rég óhaj­­loll gőzfürdő létesítésére részvényeket gyűjt s iparkodni fog a tervet meg is valósí­tani. Igen érdekes, hogy a váci munkás# világ a gőzfürdő létesítése érdekében a leghatározottabb propagandái helyezte ki­látásba. A részvényjegyzések rögtön meg­indultak s az alapítók ott, a helyszínen közel ezer részvényt jegyeztek. A részvény­­jegyzésre már kibocsátották a felhívásokat, minden alapitónál, valamint a szövetkezet­ben lehel részvényt jegyezni. Egy részvény ára 130 korona, melyre most csak 30 szá­zalékot Íveli befizetni. Uj műkedvelő-egyesület bemutatkozása. Mull szombaton este tartotta első be­mutatkozó előadását a váci műkedvelők egyesülete, a mikor Bánffy Gyulának „A falu szépe“ c. három felvonásos népszín­művét adták elő a Kúrián. Az előadáson megjelent nagyszámú közönség meleg sze­retettel fogadta az uj egyesület működé­sét s a szerzőt és szereplőket egyaránt lelkes ovációkban részesítette. A darab szereplői közül kiilörr dicsérelet férdemel Nell Manci. Földi Manci, Presan Irmus és Gurszky Arany, továbbá Fedor László, Lobi Ernő és Dezső, Weisz József, Krach Imre, Takács Vilmos és Leopold Jenő, a kik legjobb igyekezetükkel iparkodtak ki­elégíteni a közönség várakozását. Ezt a céljukat el is érték s mi hisszük, hogy vá­rosunk közönsége a jövőben is támogatni fogja az uj egyesület szép célokért fára­dozó munkálkodását. A belga kert igazgatója meghalt. A budapesti Korányi-klinikán augusztus 4-én meghalt 48 éves korában De Langhe Teofil, a magyar —belga kertgazdasági rt. váci telepének igazgatója A De Langhe­­család néhány éve jött Vácra Belgiumból, midőn a' kertgazdaság vezetésére hívta meg a részvénytársaság. Ez időtől nagy kedvvel, hozzáértéssel és fáradsággal gon­dozta a nagy vállalatot. Kevés ismerősre lelt szert Vácon, de a kik ismerlek, meg­becsülni tanulták. Hült tetemeit haza hoz­ták, a Hétkápolnában ravatalozták fel és innen temették csütörtökön délután az alsóvárosi temetőbe, közel munkálkodása színhelyéhez. VÁCI HÍRLAP Egy váci ecetraktáros árdrágításával behálózza az országot. * Honig Ignác a galíciai, mint Széchényi­­utcai háztulajdonos. — Egész országban manipulál, de a hatóság elnéz fölötte. — Ö nála egy liter eeetszesz 45 korona, másnál négy korona. — Csak német nyel­ven levelez. — Százezreket keres, de a magyar nyelvvel nem törődik. — Soha neve a jótékonykodók között nem szerepel. Meale'epedelt nálunk csendesen, észre­vétlenül. Jó orra parancsolta, hogy nem úgy, mini többi szegény társa lelte, hanem mindjárt házvásárlással kezdette működé­séi. Elmondhatjuk, hogy ő volt az első, a ki Vácon ei nem képzelt árat adott egy bárért. Azóta, esztendőnél is több mull el, akadt egy csomó követője. Ezen a téren azonban nem az árdrágítás, az ingatlanárak emelése volt a célja, egyedül egy gondolat lebegett szemei előli: ha házam van. meg­­biint (beinek akár százszor is, de mint kellemetlen idegent ki nem tilthatnak s az üzlethez, az árdrágítás üzletéhez csupán ez keli. Házam révén virilis alappal még városi képviselő is lehletek s akkor szerel­ném látni azi a rendőrkapitányt, a ki egy város polgárát ki merné tiltani a legsúlyo­sabb pénzbüntetés alkalmazása mellett. Az alap tehát, törvényeink tökéletlensége miatt, biztos volt s Hónig Ignác, a Galíciá­ból, vaqy talán Máramarosbói ideszakadt testben - lélekben idegen, megkezdhette manipulációit.Semmiféle összeköttetés nem fűzte Váchoz, a váci üzlet is „fiatal“ neki, ő országhóditáshoz kezdett, a mit Buda­pesten nem telietett volna meg, mert ott rögtön a körmére néz a rendőrség: hon­nan jött, mit akár és miből akar megélni? Vácon nyugodt leheteti, innen csápjait szinte rendőri felügyelete mellett nyújthatta ki az ország négy világfája felé. Az analfabéta, de üzleti érzékkel megál­dott Honig Ignác dicséretér0 legyen, hogy ő felfedezte a hírlapi hirdetésben rejlő hatalmas erőt: neve a budapesti napilapok­ban mind gyaluabb lett és ajánlotta ecet­­savját mindenkinek, mely 50 százalékos, valódi, tiszta és senki sem fog csalédni benne. Teljesen igaza volt. Nem régiben még­­tökéletes hiány volt az ecetben. Hisz ép ezérl vetetle. rá magát Hónig Ignác és dicsé­retére valódi ecelsavval szolgál vevőinek Vácról Magyarország és kapcsolt részei­ből, Ausztria és tartományaiból hirdetései­nek bedülő naiv vevőinek. Ne kutassuk most, hogy Honig mester hol gyártja ezt a kitűnő ecetsavat, beszél­jünk arról, hogy miből képes ő laázat vá­sárolni, titkárt tartani s gyorsvonatokon első osztályú jeggyel utazni. (Valószínűleg néhány száz koronája ezenfelül még marad, hogy öreg korára ne szoruljon az őrt. izr. hitközség segítségére.) Még egy rövid megállapítás kell, hogy az árdrágító Hónig teljesen világosan áll­jon a közönség, de főleg a hatóság előtt. Az ecetsav a sok áru között szintén makszi* máivá van. Ausztriában a „Verkauf und Evidenzblireau der Vereinigten Essig­fabriken dr. H. Kahlenberg“ vigyáz arra, hogy a makszimált árakat át ne lepje egy ecetgyáros sem, mert csak ez a szövetkezés adhat ecetsavat nagyon tisztességes ára­kon a mai körülmények között. Nálunk Hőnigek, a kik a főváros közelében való

Next

/
Oldalképek
Tartalom