Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-02-18 / 7. szám
r!arm'ncegyedin evtoiym 7. Vác 1917. február 18. VÁCI HÍRLAP PolitiKai apv megjeleni!* szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helybeti egy évre 12 K, felevre tí K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K. félévre 7 K Egyes szám ára 20 fillér. reieioí. szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség cs kiadóhivatal: Gróf Csaky Károly-út 4. sz, (iparudvar.) Nvi'U^r «o '• egy korona. Telefon-szám r . II váci Molls licei Bankversenye. (1917. február 10.) A váci katolikus Líceum 1916/17 esztendei ciidusának 9-dik száma, a nagy zeneszerzők classzikus szépségű darabjai reprodukálásának napja: „forró hangverseny-est“ volt. A szép, nagy műsor minden száma valóban a művsézel jelében folyt le. A nagy, a változatokban kimeríthetetlen mislikum: a művészet csudás rejtelmekkel teli birodalmába haloltunk be, melynek ajtóit áz összegyűlt szép névsorból álló gárda nyifogalla előliünk, feltárva előttünk azokat a káprázatos kincseket, melyeket a modern és az újkor klasszikus zene irodalom örökített meg, nagy nevel« halba tatlan dicsőségére és gyönyörűségünkre nekünk. Mig kint, a jéghideg éjszakában, a háborús sóhajoktól párás ablakokon, a legnagyobb művész: a lermészel keze rajzol- gatía az exotikus vidékek leveleit, a pálma, a páfrány leveleket, a bájos havasi gyopárt, a dór, jón, corintusi stil remek acon- tus jégvirág figuráit — addig a Kúria termében elfelejtettük a hideget és a háború nagy nyomorúságait. Odabent, a Kúria nagy termében forró lelkesedéssel hallgattuk a művészeket, a kik a háború nyomorultjai : a rokkantak házának alapja javára jöttek ide művészetükkel, egy-egy lepergő könnyet letörülni s a háború megcsonkított hősei házának felépítéséhez egy gerendát hozzáilleszteni, egy-egy téglával hozzájárulni Galcsek prelátus- kanonok az idén is megoldotta a nagy problémát és összeállítóit egy olyan fényes műsort, a mely éppenséggel nem marad mögötte a mult időknek, a melyek messze földre vitték a dicsöitő hírt, magasztalva azt a nívót, a melyet kevés vidéki város ér el. Lelkünk mélyéből sajnáljuk, hogy nem hallhattuk Bodrogit, hogy nem jöhetett el Kurucz János sem, de a változoll műsor is dicséri Galcsek prelátus-kanonok ízlését és ügyes akviráló képességét. A műsort Chopin Polonaise vei Pikéthy Tibor vezette. Mester zongorista, a kivel városunk sokat nyert, akitől városunk még sokra számit és sokat is fog kapni. A nem ismeretlen, bájos kis darabot csak nagy művészlől hallóit interpretáló képességgel játszotta, visszaidézve a mult kedves kis képeiből egy egy forró hangverseny-est feledésbe menni készülő impressioit. A második szám a Palotai Árpádé volt. A Bajozzók ból a prológus,Kurucz Jánostól a Grand Caffé-ban cimű darabokkal kezdte A hatalmas hangú baritonista kedvelt tagja a Népoperának, és itt, minálunk is hamar belopódzott a szivekbe. Simon Jenőé volt a harmadik szám. Mendlssohnlól az E-moll hegedűversenyt átszolta. Egyike azoknak a csodagyermekeknek, akiknek még fiatal korukban sikerül csodagyermeknek lenni, az az 15 évesnek lenni s a nagy művészi frizurája mellett igazán művésziesen játszani. 4. szám Tosea imája, Puccinitól, Gounod: Ekszerária, Hubay: Szeretném itthagyni., énekelte Sámson Mária, a magyar királyi operaház tagja. Csengő, színes, meleg hangja sokáig ott fog még zsongani fülünkben. A közönség őszinte megnyilatkozással tapsolta, ünnepelte a művésznőt. Mendelssohn D-moll trió: I. rész. a. Molto Allegró, b. Scherzoját Bullula László csel- S lón, zongorán Ember Nándor, primhegedűn ! Rengey Ferenc játszották. A hatalmas Men- j I delssohn reruekalkotásából gyönyörűen ! reprodukáltak a fiatal művészek, akik már a pesti pódiumokon is arratíak babérokat, a melyhez mi is örömmel tesszük le a magunkéi. A hangverseny második részének első száma a. Walzer, b. Albumblatt volt, melyekre Pikéthy Tibor ráadásul a saját Magyar vázlatait játszotta, a miután a közön- i ség nemcsak mint játékost, hanem, mint I szerzőt is ünnepelte. Utána még egyszer pódiumra jött Sámson Mária asszony. A Puccini Pillangó kisasszonyának nagy áriáját nagy figyelem mellett fejezte be. Mint ő megjegyezte ettől az őt megértő közönségtől nem sajnálja a betanulásra szánt fáradságot, a melylyel már pesti pódiumokon is aratott nagy sikereket. Buttula, Ember, Rengey folytatták ezután a Mendelssohn D-moü trióját bámulatos szép összjátékkai. A műsort Palotai Árpád fejezte be Valentin imájával (Faust) és ráadta a Székely harangokat Kurucz Jánostól. Az utolsó szám méltó befejezése volt a műsornak. Palotaira szívesen gondolunk mindig és örülünk előre is, tervbe veit hangverseny kirándulásának. A zenés számokat Hangay Rupert kisérte zongorán. Már kötetekre menő dicséretet adtunk le róla, de hatalmas emlékalbumának kinyitott lapjára szines belükkel Írjuk rá, hogy sokszor a viszonllálásra, meri ő nélküle Vácon nincs és nem is lehet hangverseny, a kire a pesti művészek is azt mondják, hogy boldog lehet Vác, hogy egy ilyen prima zongoristájuk van, a ki mindig tud lelkesedni minden szépért, minden művészetért, a kinek, ha soha nem látott lapot adnak a kezébe, éppen oly bizlos kezekkel játszik, mintha ő lenne a szerzője. Mikor az 1871/72.-iki német francia háború véget ért, Berlin utcáin a rokkanfak ezrei várlak elhelyezésre, mert ez volt az egy, a mire a nagy szervezők, a németek nem gondoltak s néma megdöbbenéssel álltak a probléma elölt. Mi már tanultunk. E rémséges háború nyomorékjainak nem szabad fedél, forró étel s foglalkozás nélkül maradniok. Azoknak, a kik megvédték hazánkat, hálánkat úgyse róhatjuk le egészen sohasem. A kik otl vesztették félkezűket, a kik ott hagyták a féllábuka! értünk, azoknak nélkülözniük nem szabad. Ha már nem térhetnek vissza régi foglalkozásukhoz, legalább ne legyenek idegenben. Legyenek együtt a háború hősei, a kik egymás közölt jól fogják magukat érezni, a kik egymás nyelvét szó nélkül is megértik-. Elbeszélgetnek majd á nagy felvonulásról, eget földet megrázó ágyúzásról, Dnyeszterről, Búgról, a tiroli havasokról, a Kárpátokról, I Vilmos császárról, Hindenburgról, s lesz idő mikor majd úgy fogják mondani: „Legendás szép idő, hová tűntél el . . . A ki a rokl anlak házához egy garasl is adóit, az megéríelle a „legendás“ idők mai borzalmait. Dr. Csongor Gergely. A hangversenyen felül fizettek: Gr. Csáky 1 Károly megyés püspök 100 K, Rokkanlak istápolója 50 K, Goszíonyi Tibor 38 K, dr. Morlin Zsiga 30 K, dr- Széky Anlalné 21 K Kállay Ubul, Bucsek István, Nitsch Artúr, dr. Tragor Ignác, Tragor János, Hirmann Islván, Jung János, Schumacher Jenőné, Inlzédy Soma 20—20 K, dr. Zádor János 15 K, Gedeon Emilné, dr. Forgó Kálmán 14 — 14 K, dr. Preszly Elemér 12 K, Farkas József, N. N., Reiszpian Gyula, Fördős Vilin o s n é, Perlusz M., Szarnék M., Grünhut J. Lőwinger József Cég, Podborányi József,, Schandl Miklós, Reiszmann Cég, N. N., Fóti Gyula, dr. Magas Árpád, Gindrich József, dr. Oberländer József, Rózsahegyi Gyula, soborsini Forray Károlyné 10—10 K,' dr Rapcsák Imre 8 K, dr. Neumann Adolf, dr Lengyel Soma, Haraszti Ernő 6—6 K, dr. Majer József, Beck Ignác, dr. Verdon Lajos, özv. Haidfeld Lajosné, özv. Mlinkó Lá^zló- né, Zöldessy Balazs, Hubacsek J., Szalay Géza, Roller Gusztáv, dr. Grósz Ármin,Geiger M., Starnberger Rezső, Balás Gyuláné, Pesovár Ambrus, Tibold Józsefné 5—5 K, Korpás Lajos, Fenyő Ernő, Ádám Emma, özv. Udvardy Kálmánné, özv. UrszinyArnold- né 4—4 K, Schaub Istvánné, Majtán Kajeíán, Pichler István, M. D. né, M. E., H. M., Schneller Miksáné, Arányi Béla, Gombos Antal, Balás Gyula, Mogyoróssy István 3—3 K- Kálmán József, Gyombola Jánosné, özv. Jeremiás Pálné, Chlebovszky Róberlné 2—2 K, Wingler Károly 1 K. Kinevezéc. A m. kiír. kultuszminiszter Erii Gábor váci székesegyházi karnagyot, a munkácsi'’ m. kir. állami tanítóképző inlézet gyakorló iskolájának vezetőjévé nevezte ki a X. fizetési osztály 3-ik fokozatába. Fel kifizetés. A főgimnázium ünnepélyére Oltó József utólag 10 koronát fizetett felül.
