Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-02-11 / 6. szám

1 VÁCI HÍRLAP Géppuska-osztag jön. Nagy az izgés- mozgás a külső huszár laktanyában. Az internáltakat kevesebb szobákba helyezik el, az őrség létszámát csökkentik, mert katonaság költözik be a laktanyába. A budapesli 1. honvéd huszár ezred gépfegyver osztagának pötszázada jörí ugyanis ki Vácra teljes tisztikarával s mintegy 500—600 főnyi legénységgel még a napokban, s a huszár laktanyába lesz­nek elhelyezve, ahol hónapokig tartó tan­folyam lesz a géppuskások számára. Meg­népesedik tehát újból Vác városa katonák­kal, mert amióta feloszlott a hadikórház, 300— 400-al kevesebb katonát látunk az ut­cákon. Most jóval több jön helyükbe s nem olyan szomorú arcúak, mert mind életerős huszárok lesznek az uj vendégeink. Han­gos is lesz rövidesen a huszárlaktanya nemcsak a katonáktól, hanem a gépfegy­verek berregésétől is. Liceum-est. Rónay Paula szociális missió-társulati nővér azokról a szenvedésekről beszélt, a melyek az emberi életet olyan sötétre szí­nezik. A szenvedések, fájdalmak kiérzé­sére, enyhítésére készségesebb, erősebb a női lélek. Lelkes szavakkal fordult a nőkhöz, hogy vállvetett munkával vegyenek részt az élet boldogabbá léteiében. Dr. Ballagi Aladár budapesti egyetemi tanár a koronázás szertartásáról tartott nagyon ta­nulságos, élvezetes előadást. Koronázás a kereszténység előtt nem voit. Keresztény, közelebbről a katholikus tanítás szerint minden hatalom Istentől van. E felfogás szerint az uralkodó akkor bírhatja a hata­lom teljét, ha uralkodói voltát az egyház is szankcionálja. Ez történik a koronázás­ban. Összehasonlítást tett más népek és a magyar király koronázása között, majd az utóbbi egyes fázisait magyarázta szelleme­sen, tanulságosan. Dr. Ballagi Aladár ideá­lis történelmi felfogása, a mely ebből az~ előadásából is kitűnt, hálásan köszönő tapsokat váltott ki a termet zsúfolásig megtöltő közönségből. Köszönet. Az irgalmasrend vöröskeresztkórháza ez úton mond hálás köszönetét a váci keres­kedőknek az újévi üdvözletük megváltása címén a kórháznak küldött 131 K szives adományért. Előléptetés. Hribal Ferenc püspökszilágyi r. k. kántor­­tanitót és Schmidt Tibor váci takarékpénz­tári tisztviselőt fölöttes katonai parancs­noksága m. kir. honvéd zászlóssá léptette elő. Hz äiEei nyári számítás. A kereskedelmi miniszter közölte a múlt napokban a kormánynak azt a tervét, hogy a szénhiány miatt az idén is életbelépteti a nyári időszámitást. Az új rendelet alkal­masint már április elsején lép életbe s igy a nyári időszámítás teljes félévig fog tartani. M mién beszélgetés hérem perc. A kereskedelmi miniszter a háború kö­vetkeztében beállott forgalmi nehézségekre való tekintettel a környékbeli és törvény­­hatósági távbeszélőforgalomban váltó t be­szélgetések időtartamát, a helyközi beszél­getések időtartamával egyetértőén öt perc helyeit három percben állapította meg. Ezentúl tehát mindenféle távolsági forga­lomban a beszélgetések időegysége há­rom perc. Mentsük meg hasznos madarain­kat az éhenpusztulástól ! Többször szóltunk lapunk hasábjain a közönséghez a hasznos madarak védelmé­ben. Ha valamikor megokolt volt szavunk, most kétszeresen az, mikor a ránk köszön­tött hideg időben a mezőgazdaság kiszá­míthatatlan kárára, hihetetlen számban pusztulnak hasznos madaraink. A termé­­szeíélet lelkes megfigyelői mély fájdalmat éreznek, a gazdasági élet istápolói nagy kárukat látják, mindenki, aki otthon érzi magát a mindenség nagy templomában elfogódik a szomorú, lesújtó jelenségen. Ez az érzés adja ajkunkra a szót, ezért fordulunk az érző lelkű közönséghez. A madárpusztitó nagy hidegek beálltával arra kérünk mindenkit, hogy a háztartásokban található minden morzsát és hulladékokat, ha még az csekély lenne is, gondosan gyűjtsük össze és azt naponként az udvar­ban, kertben vagy a járdán a fal tövében, tisztára sepert helyre szórjuk el. Földmivelő polgártársainkat pedig arra kérjük különö­sen, hogy a határban levő madaraink meg­mentése céljából a padlásukon található széna murvát szíveskedjenek vagy a Lemez­gyárba, vagy pedig Szent Miklós tér 14. számú házba beszállítani, ahol annak zsák­jáért szívesen adunk 1 koronát. Spóroljunk a világítással! A városi hatóság felhívja a közönséget, hogy a világítással a lehelő legnagyobb mérvben takarékoskodjék. A rendőrkapi­tány erre vonatkozólag már adott ki ren­deletét, de maga a közönség is óvakodjék, hogy ott, ahol csak elkerülhetetlenül nem szükséges, ne égesse a villanyt. Tegyünk félre most minden kényelmet s inkább szűkölködjünk, de ne zúgolódjuuk a meg­változhatatlan miatt. A hivatalokat, üzle­teket, kereskedéseket lálogassuk a délelőtti órákban, amikor még világos van, mert például csak a sötét helyiségű postahiva­talunkban is a vlilanyvilágiíás és petróleum hiánya miatt a postahivatal nem biztosít­hatja az üzemképességét a délutáni órák­ban, már pedig a postát igénybe vevő közönség a küldeményeit a délelőtti hiva­talos órák alatt is feladhatja. Észszerűség­gel, a mindig hosszabban tarló világosság kihasználásával sok kellemetlenségtől meg­szabadulunk s a takarékossági követelmé­nyeknek is eleget tehetünk. IVlertnyi hasznot hajtalak a madarak. A hasznos állatokat, miként ismeretes, az emberek sok helyütt még most sem ré­szesítik abban a kíméletben, a milyent hasznosságuk miatt megérdemelnének. Egy külföldi tudós alapos kutatás tárgyává tette azt a kérdést, hogy pénzösszegben kife­jezve mennyit tesz ki az a haszon, melyet a hasznos állatok hoznak az emberiség­nek. A számítás alapja az a szempont volt, hogy mennyi kárt okoznak az emberi kul­­lurmunkának a kertekben, mezőkön, erdő­ben azok a férgek, bogarak és élősdiek, a melyeket a hasznos állatok egy év alatt a saját lélfeníartásukra szükséges élelem gyanánt megemésztenek. A megejlelt vizs­gálat szerint az állatok évente a következő hasznot hozzák: Fecske és denevér 150 K, bagoly 80 K, fülesbagoly és sündisznó 60 K, cjyik és varangyos béka 45 K, cinke 40 K, barázdabillegető 25 K, vörösbegy 20 K. A vakondok és a rigó körű belül annyi hasznot csinál, mint amennyi kárt. A váci muszkák szereietadománya. Vácon körülbelül egy év óla 15 orosz-és 1 szerb hadifogoly munkás dolgozik, elhe­lyezve egyes gazdáknál. A dán vöröskereszt útján a hadifoglyoknak az orosz vöröske­reszt most 70 kiló „szereteladományl“ kül­dött, hogy azt lelkiismeretesen ossza ki a városi hatóság közöttük. Az alispán kisérő levele szerint a szerektadomány csomagja az orosz hadifoglyok két bizalmi férfia és két hatósági személy jelenlétében bontható fel s mindegyik muszka aláírásával iga­zolja, hogy miből és mennyit kapott s hogy tényleg átvette-e a szeretetadományt. Az orosz foglyokat a rendelethez értelmében már napokkal elpbb értesítette a városi hatóság, hogy vasárnap délelőttre jöjjenek be a városházára, mert akkor lesz a nagy hazai ajándék kiosztása. A muszkák b s is jöttek mind s bár a váci gazdáknál mind­egyikük jobban el van látva, mint otthon, a hazájukban, mégis vigyorgó arccal lesték, várták a csomag felbontását. Szépen meg­alakult a kiosztó bizottság, a hatósági cen­zor az oroszok előtt tolmácsolta, hogy miről van szó s megnyílt a 70 kilós láda. Amikor azlán kihullt a sok-sok szeretet ajándék, akkor esett le az álluk a muszkák­nak, mert nem volt abban más, mint ren­geteg ócska, penészes, savanyú szagú, kor­pából készüli kétszersült, úgy hoc^y erővel kellett rávenni a foglyokat, hogy vegyék ki a részüket a hazaiból. A legtöbbje még igy sem nyú't a kélszersiiithöz, sőt az egyik azt mondta, hogy az ő gazdájánál még a sertések is különbet esznek ennél. A vége pedig az lett, hogy ott marad! a nagylelkű orosz adomány az asztalon s oda kellett adni a városi sertéseknek. Vájjon mit gon­dolhattak rólunk Oroszországban, amikor föladták a csomagot ? Valószínűleg azt, hogy Magyarországon az éhhalál fenyeget már s talán azért küldötték véreiknek ezt a láda ehetetlen vacakot. Pedig csak a mi foglyaink úgy el legyenek látva kint Orosz­országban, mint az övékéik minálunk, Magyarországon ! Egy kis diák halála. Szép remények feslő bi.i.bóját, egy fia­tal kis diák életét oltotta ki a halál fagyos lehelete. Vuits Kálmán a főgimnázium IV. osztályának tanulója hülés következtében szerzett betegségében szerdán elhunyt. A fiatal diák Vuits György ráckevei körjegyző fia, jeles bizonyítvánnyal jött a jelen tan­évben a váci főgimnáziumba, ahol szorgal­mával jó magaviseletével tanárai megbecsü­lését, kedvességével tanulótársai szereletét is megnyerte. Péntek délelőtt tartott végső tisztességén az osztálytársak jelenlétében Sáfár Béla ref. lelkész megható beszédben búcsúztatta el a kedves halottat. A katonazenekarok és a háború. A hadvezetőség január elsejével az ösz­­szes pótalakulaloknál működő közös és honvéd zenekarokat megszüntetvén, elren­delte, hogy a fegyveres szolgálatra alkal­mas zenészeket a csapatokhoz osszák be. Csakis a Budapesten, Bécsben, Belgrád­­ban, Prágában és Lublinban működő zene­karok maradnak meg továbbra is. Sürgősen jelentkezni. A katonai ügyoszlaly ismételten felhívja az összes (rokkant, elbocsátod, felmentett slb.) 1891 — 1872. évbeli születésű férfiakat, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a vá­rosházán. A felmentetlek csak jogcímüket fogják igazolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom