Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-08-05 / 31. szám
2 VÄ C I HÍRLAP A régi háborúk hadseregei és emberveszteségei. A régi idő.kben a háborúk borzalmasabbak és véresebbek voltak, mint a mostaniak s az emberveszteség sokkal nagyobb volt a mostani hadjáratokénál. Ez az állítás első tekintetre különösnek tetszik, de minden rendelkezésre álló adat ezt igazolj a figyelembe véve mindenkor az arányszámot, mely a mostani és a régi hadseregek Közt fennáll, A régi háborúk seregei sokkal kisebbek voltak a mostaniaknál. Kevesebb volt a népesség s a sereg összetoborozol! zsoldoshad volt olyanformán, mint most Anglia vásárolja a katonákat. Egyedül a rómaiaknál volt kötelező katonai szolgálat s ilyenformán nagyobb haderővel rendelkeztek. A legnagyobb hadserege Antoniusnak volt, ki a parthusok ellen 200.000 embert vezetett. Caesarnak legnagyobb hadserege csak 120.000 főből állott. A régi időkben a legnagyobb hadsereg a catalaunumi mezőkön ütközött meg 451 ben. Attilának hadserege több mint félmillióból állott, ellenfeléé, Aeíiusé szintén ennyit számitott. Ez volt a legvéresebb eldöntetlen ütközet, melyről a történelem megemlékezik. Reggeltől késő estig folyt a harc borzalmas kézitusában s mire visszavonultak éjszakai pihenőre a fáradt harcosok, a holtak és sebesültek megszámlálhatatlan ezrei fedték a csatateret. Aeiius reggelre kelve elvonult hadseregével, Attila pedig még két napot várt s aztán ő is eltávozott ellenkező irányban Ebben a harcban a két félnek körülbelül kétszázezer főnyi vesztesége volt. Ez óriási emberveszteség a kéziíusaharc szükség szerű következménye, hol minden embernek megvan a maga ellenfele, kit legyőzni, ártalmatlanná tenni igyekszik, hol nincs kegyelemadás, elfogás, csak a halál. Aztán azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a sebesült is, — ha csak. nem olyan sérülése volt, hogy maga talán visszamehelett a táborba — föltétlenül elpusztult, mert ha a győztes összeszedte is a harc után, a kezdetleges kezelés sohasem állította talpra. A keresztes hadjáratokban, mely 1096—- 1192-ig tartott, aránylag kis seregek működtek.. 2—20,000-nyi. seregek harcollak, csak egyedül III. Konrádnak volt 70.000 főből álló serege, mellyel a szeldsukokat megsemmisítette, de erősen megfogyatkozva hozta vissza embereit. 1453-ban Konstantinápoly elfoglalása óriási emberáldozatot követelt. A győzelmes törökök 60.000 foglyot ejtettek, a halottak száma pedig ennél több voli. A mohácsi csata, mely Magyarország sorsát hosszú időre eldöntötte, húszezer jó vitéz életébe kerüli, pedig majdnem fele elesett. Óriási arányszám ez ! Marengónál 35 000 osztrákkal szemben 30.000 francia állott s az ütközet végén a franciák 6000 emberi, tehát húsz százalékot, az osztrákok pedig 7700 embert, vagyis huszonkét százalékot vesztettek. Jénánál 70.000 porosz és 45.000 francia mérkőzött. A poroszok vesztesége itt 23.iOO ember volt, vagyis majdnem egyharmada pusztult el a seregeknek. A franciák vesztesége kilenc százalékot tett ki. Eylaunál 72 ezer főből álló orosz sereg küzdött 53 ezer főnyi francia sereg ellen. Az oroszok ugylátszik már akkor sem kímélték embereiket, legalább az aránytalanul nagy veszteségből arra lehet következtetni. Az oroszok iíl 30.960 embert vesztettek tehát a harcosok 43 százaléka pusztult el, inig a franciák 18 százalékot, vagyis 9540 embert veszteitek. A sfácü BtözéSeümezési hivatal 5.Bj vezetője. Megírtuk, hogy dr. Kisparti János kegyesrendi tanár régebbi vágyát teljesilette a rend kormánya s őt a székesfővárosba, a budapesti házhoz helyezte át tanárnak. Dr. Kisparti pénteken költözött át uj otthonába s ezzel utána egy egész sereg tiszteletbeli állás üresedett meg, többek között a város közélelmezési hivatalának vezetői tiszte is. Ma ez a hivatal — tudjuk — hogy a legforgalmasabb és egyik legfontosabb hivatala a városháznak, ahol rapon'a száz meg száz fél fordul meg s a vezetőjének — akárki legyen is az — emberfeletti fáradozásáért nem rózsa, hanem tövis terem, így volt ez dr. Kispartival is, aki kezdettől fogva teljesen önzetlenü1, minden díjazás nélkül, de annál nagyobb lelkiismeretességgel, részrehajlás nélkül, fáradsággal végezte nehéz tisztét, egyedül a város lakosságának érdekében, akiknek jórészétől ezért nemhogy elismerést, hálát, köszönetét nyert volna; de inkább kritizáiásban, érdemtelen szidalmazásban volt része, több mint két éven át. Szerencsére és helyesen dr. Kisparti nem sokat törődött a uáncsolódás- sal s bár akármelyik órában ott hagyhatta volna népszerűtlen tisztét s nyugodtan kritizálod iíatoít volna ő is, a város érdekében tovább tűrte a meg nem érdemeit bántál- makaí és csak most, amikor a rend kor mányának parancsa hívta uj helyére, tette le töviseket termő tisztét s akik őt teljesen megismerték,- azoknak őszinte megbecsülése, tisztelete, hálája és köszöneté kíséretében távozott el szülővárosából. Csütörtökön búcsúzott el tisztelőitől a rendkívül agilis, sokoldalú, munkás piarista tanár s már péntektől kezdve uj vezetője van a város közélelmezési hivatalának, Miltényi Aurél helyettes városi ianácsos. Akadályok a beszerzési csoport köröS. Csak nem akar megszületni a váci köztisztviselők beszerzési csoportja, aminek azonban nem a vezetőség az oka, mert ez már minden lépést megtett, hogy raktárai minél előbb megteljenek árukkal. Most legújabban Pestvármegye alispánja utasította a váci csoportot, hogy újból alakuljanak meg, a nyugdíjas tisztviselők pedig nem lehetnek annak tagjai (éppen akik talán legjobban rászorulnak erre) és a váci csoportba beveendők a váci-, aszódi- és gödöllői járás köztisztviselői is Úgy tudjuk, hogy a csoport vezetősége már megunta ezt a sok herce-hurcát s most képviselőnk útján kérik a minisztert, hogy vessen véget a a sok akadékoskodásnak. ZenetöHéndmi előadások. Értesülésünk szerint a váci zeneiskola ősszel újból megkezdi zenetörténelmi előadásait, melyekre már eddig is több előkelő fővárosi művész megígérte közreműködését. Ebben a zeneiskolában a tanítás a nyár folyamán se szünetel, az új tanév pedig szeptember 1-én kezdődik s arra már most lehet beiratkozni az iskola helyiségében, Allila-ulca 7. sz. alatt. Pikéthy Tibor uj zenemüvei. Városunk kiváló zeneszerzője, K. Pikéthy Tibor több újabb zongoraművével lépett a nagy nyilvánosság elé. Újabb művei részint Klökner, részint Bárd kiadásában kerültek ki s a szaklapok a megérdemelt dicsérő kritikával fogadták. Több zongoraművét a .i . kir. zeneakadémia is bevezette, házasság. Pető Ödön gyógyszerész e hó 3-án házasságot kötött a váci 'anyakönyvvezető előtt Vadas Martha úrleánnyal, dr. Vadas József városi orvos leányával. A menyasszony tanúja dr. Zádor János polgár- mester, a vőlegényé Révész Béla ügyvéd. A házasságot egyházilag mai napon áldják meg Budapesten. Haza a szerb fogságból. Dr. Perényi Jenő budapesti kir. járásbiró, a m. kir 3. honvéd gyalogezred tart. főhadnagya, ki évekkel ezelőtt a váci kir. járásbíróságnál volt albiró, még 1914. év telén a Potiorek-féle szerencsétlen szerbiai offenziva alkalmával szerb fogságba került. Szerbia elfoglalása után a sokat szenvedett foglyaink tudvalevőleg Olaszországba kerülök s most, a múlt héten onnan jött haza több magyar tiszt, mint csererokkant. Ezeknek névsorában olvassuk dr. Perényi Jenő nevét is, aki már a múlt héten a linzi tarjalék kórházba érkezett, ahonnan aztán haza, Budapestre fog jönni. ü aláSoasás. Viríer Ida magánzónö kedden délben rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után csendesen elhunyt 70 éves korában. A megboldogult néhai dr. Virter Lajos volt váci nagyprépostnak unó- kahuga volt. Temetése csütörtökön délután ment végbe nagy részvét mellett. IViego^ilik a gödi ICert-mozgó. A gödi kerékpáros vendéglő nagy termében, mely a mai kor igényeinek megfelelően van átalakítva, e hó 12-én vasárnap megnyílik a „Kert-mozgó“ családi műsorral. A megnyitó tiszta jövedelmének 50 °/0-át a V. J. K. E. anya- és csecsemővédő osztályának céljaira ajánlotta fel a tulajdonos. A vendéglőben jól és jutányosán lehet étkezni. Baj az augusztusi czskoi* körül. A városi közélelmezési hivatal felhívja a közönséget, hogy takarékoskodjanak a cukorral, mert augusztus havában valószínűleg nem fognak kapni cukrot, mivel azon a pályatesten, a honnan a cukor a gyárból érkeznék, a vasúti hid annyira megromlott, hogy ott a vonatok előreláthatólag egy jó darabig nem közlekedhetnek, más gyár pedig a nagy hiány miatt nem küldhet cukrot. Vizbefiiít testvérek. Mélyen megrendítő szerencsétlens.égeí közlünk Dunakesziről. Két testvér: Sarkadi János VI. oszt. gymn. és Sarkadi László V. oszt. gymnazisla július hó 29-én délután fürödni mentek a Dunára. Alig időztek nehány percig a vízben a mikor a fiatalabb örvénybe került s pár pillanat alatt az ár magával sodorta a szerencsétlen ifjút. Az idősebb testvér észrevevén öcscse halálos veszedelmét, segítségére sietett a habok között kétségbeesetten küzködőnek, azonban hiába, az ár öt is elragadta, hősies testvéri szeretetének áldozata lett, mindketten odavesztek. A borzalmas tragédiát még fájóbbá teszi az, hogy a vizbefúlt testvérek boldogtalan édes atyja a harctéren van!
