Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-05-20 / 20. szám
tlarm ncegyediH évfolyam 20 szám.. V ác 1917. május 20. VÁCI HÍRLAP PolitiRai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken egy évre 14 K, felévre 7 K. Egyes szám, ara 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptuiajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ürof Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyiltter so a egy korona. Telefon-szám Kérelem hölgyeinkhez a címe annak a fűzeinek, a mii gróf Amb- rózy Islván a hasznos madarak védelme érdekében irt s melyben különösen azokhoz intézi szavait, „a kik leginkább megértik a madár dalát, a kiknek szava legtöbbet nyom a latban, a kik e háborúban annyira kimagaslottak, mint eddig soha“, vagyis a magyar hölgyekhez. E füzet reá mutat, hogy az annyira dicsért és irigyelt német aprólékosság még a legdúlóbb csaták közepette is gondol a szabadban élő hasznos madarak védelmére s bár intézkedésével szinte darázsfészekbe nyúlt az illető belgiumi német kormányzó, mégis szigorú rendeletben tiltotta meg a fogságban tartott éneklő madarak megvaki- lását, mely gyalázatos szokás nagyon dívik a latin kultúrájukkal hivalkodó olaszok és belgák közt. Nálunk az illetékesek megmosolyognák az ilyen kicsiny dolgot, pedig rendszerint az ilyen semmibevett apróságokból növekedik nagy bajjá egyikmásik elhanyagolt dolog. A szabadban élő hasznos madarak okszerű védelme is ily apró dolognak látszik, pedig valójában nemzetközi közgazdasági érdek, mert a rovarkár már ma is erősen sújtja Európa mezőgazdaságát s a jövőben még jobban is fogja sújtani, ha nem sietünk a rovarevő madarak megmentésére s ápolására. Már pedig a háború után Európa a reá súlyosodé terheket csakis gazdasági erőinek végsőkig való megfeszítésével, a termelés erőszakolt fokozásával és minden számbajövő tényező kihasználásával viselheti el. Tudjuk az1, hogy nálunk s német szövetségesünknél, de általában Közép-Európában költő rovarevő madarak úgy az őszi el-, mint a tavaszi visszavonulásnál, mily nagy mértékben vannak kiszolgáltatva az éhes taliános s a földközi tenger déli partjain más madarászok kegyetlen puszlitásának, mert ezek az emberek hálókkal, tőrökkel s más módon zsákszámra fogdossák össze ép a legkedvesebb madarainkat, mint a fülemilék, fecskék, pacsirták, rigókat stb. Ez a rabló eljárás (meri annak kell minősíteni a tettüket, hogy a nálunk született, nálunk költő, tehát joggal magunkénak mondható madarakat elfogdossák s megeszik), oka annak, hogy különösen a háború tartama alatt, évről-évre kevesebb vándormadarunk érkezik haza, hogy ilt a kártékony bogarakat puszlitsa. Ezen madarainkat a taliánok falánksága ellen béke időben is alig tudluk megvédeni, a háború alatt annál kevésbbé áll módunkban madaraink oktalan pusztítását megakadályozni. Mivel pedig manapság jóval több hasznos növényt művelünk és termelünk mint hajdanában, azért a rovarok elszaporodása is könnyebb s mégis kevesebb a rovarevő madarunk mint volt régen, mert a bokros helyek, erdők, bozótok kiirtásával magunk szedtük el a hasznos madarak fészkelési feltételeit. Épen ezért a rovarok által megzavart egyensúlyt csak úgy állíthatjuk helyre, ha a hasznos madarak elejtését és fogását a legszigorúbban megtiltjuk, büntetjük, a madarak szaporodását előmozdítjuk és a mesterségesen megrontotl, vagy megsemmisített életfeltételeiket ugyancsak mesterségesen céltudatos intézkedésekkel javítjuk és pótoljuk. S minthogy a hasznos madarak védelme senkinek sincs kárára, de mindenkinek lehet a javára, azért gróf Ambrózy István sürgeti, hogy miután a kérdés megoldása tisztán a mértékadó tényezők jóakaratán fog múlni, azért a békekötés szakaszai közé a hasznos madarak védelme is vétessék föl. Ambrózy grófnak nemes intencióktól áthatolt szavait hallgassuk meg mindnyájan s kövessünk el tőlünk lehetőleg mindent, hogy a taliánok s más madarászok állal nagyon megdézsmált madárállományunkat növelhessük. Gyermekeink az elemi, iskolákban /Madarak és Fák napjai tartanak, a középiskolai tanulók a természetrajzi professzorok által a madárvédelemre szintén figyelmeztetnek, legyünk segítségükre a pedagógusoknak s ne engedjük meg gyermekeinknek, hogy flóberttel, gummipuskával lövöldözzék hasznos madarainkat; ne engedjük meg, hogy fészkeiket elrohgálják, tojásaikat,- fiókáikat elpusztítsák, mert ez gyermekeink erkölcsi érzékéi, hazánk közgazdaságát károsan befolyásolja. De a zöldbe való kirándulásaink alkalmával se nézzük közönyösen azt, hogy a vásott gyerekek, a csavargó suhancok kárt tegyenek hasznos madarainkban, hanem lépjünk közbe s ha kell, hiv'uk fel a rendőrség figyelmét is az ilyen madárpusztitókra. Minden megkíméli madárélet egy csomó gazdasági növényünk vagy gyümölcsünk megmentését eredményezi, ez pedig egy-egy megsemmisítő, tollvonás az áníántnak ellenünk kigondolt kiéhezte- tési tervén. Védjük hát a hasznos madarakat! Maddrvédő. Kinevezések a honvédségnél. A'lájus elsejével a király dr. Balogh Jenő törzsorvost, a voll váci hadikórház parancsnokát másodosztályú honvédfőtörzsorvossá, Tragor János honvédhuszár főhadnagyot századossá nevezte ki. Melczer főszolgabíró balesete. Melczer Gyula főszolgabíró, ki most mint tartalékos tüzérfőhadnagy szolgál, Bucía- peslen a Köztemető- és Salgótarjáni-út sarkán egy régi megállónál menetközben leugrott egy villamoskocsiról, elesett, a kerekek alá került, a melyek bal lábafejét összeroncsolták. Azonkívül arcán és fején is súlyos sérüléseket szenvedett. A Dől- linger-klinikára vitték. Kitüntetés a harctéren. A király ifj. Forgó Kálmán es. és kir. 14. huszárezredben tart. hadnagynak az ellenség előli tanúsított bátor és vitéz magatartása elismeréséül a signum laudlit adományozta. A kaszinó közgyűlése* A váci egyesült kaszinó-kör vasárnap délután 3 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a nagysörház épületében levő helyiségében Tragor József ny. kir. kát. főgimnáziumi tanár elnöklete alatt. A közgyűlésen a tagok szép számmal jelenteit meg s a szokásos, rendes íárgysorozati pontok közölt a legérdekesebb volt Borbély Sándor igazgató évi jelentése s az egyesületi életekben az a ritkán előforduló esel, hogy a kaszinó pénztárosának a közgyűlés nem adta meg a felmenívényt, mert a kaszinó pénztári állapotát még mindig nem látják tisztán. Az utolsó poni volt a választmány egy részének és a számvizsgálóknak megválasztása. Választmányi tagok lettek; Baráth János, Dercsényi Dezső, Helc Ferenc, dr. Meiszner János, Meiszner Rudolf, Váró Károly, dr. Preszly Elemér, Tragor Károly, Latkóczy Pál (új) és Zádory Lajos (új). Számvizsgálók Kondra Mihály, Török Samu és Novoíny Kornél. Az evangélikusok Arany-ünnepélye. A váci ev. tanulóifjúság Arany János születése századik évfordulója alkalmából ma, vasárnap délután öt órakor a siketnémák kir. orsz. intézete újépületének dísztermében emlék-ünnepséget rendez a következő programmal: 1. Himnusz. 2. Megnyíló beszéd, irta- és felolvassa Göllner Barna fögimn. VI. o. t. 3. Örökség, irla Arany János, szavalja Sommer Gyula fögimn. III. o. í. 4. Állaga Géza 11-ik rapszódiája, zongorán előadja Borbély Pál fögimn. IV. o. í. 5. V. László, irta Arany János, szavalja Itzés Mihály fögimn. II. o. t. 6. Schubert D-dur Sonáta 1. és III. tétel, előadják Borbély Sándorné és Jánosdeák Marion. 7. Koldus ének, irla Arany János, szavalja Itt zés Sárika polg. isk. IV. o. 1. 8. Felolvasás Arany Jánosról, irta és felolvassa Sass János ny. máv. ellenőr. 9. Rachel siralma, irta Arany János, szavalja dr. Keresztes Dánielné. 10. a) Leteszem a lantot, b) Enyhülés, irta Arany János, zenéjét szerzé K. Pikéthy Tibor, énekli Szép József, a szerző zongorakisérete mellett. ÍE Él-e még az Isten? irta Arany János, szavalja Kés- márszky Kálmán fögimn. VI. o. t. 12. Szózat. A vöröskereszt beszámol. A vöröskeresztegylet vácvidéki fiókja kedden délután a nőegylefi óvodában tartja ez idei közgyűlésé!. A tárgysorozat a szürke „folyó ügyek“ cimmel jelzi a közgyűlést, pedig társasegyleteink közül ma nincs egy sem, melynek beszámolója munkásságáról olv érdekes lenne, mint a vöröskereszté. Bizonyos, hogy a semmit mondó tárgy dacára is igen sokan fognak érdeklődni a vöröskereszt közgyűlése iránt.
