Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-05-13 / 19. szám
2 Gyermektanulmányozók értekezlete. A Váci Patronázs Egyesület gyermektanulmányi szakosztálya múlt szombaton tartotta első nyilvános értekezletét a városháza közgyűlési termében, több illusztris vendég jelenlétében. Az értekezleten nagyobbrészt pedagógusok vettek részt s bár képviselve volt Vác egész társadalma, mégis nagyobb érdeklődést vártunk volna különösen a szakférfiúk részéröl, mert a tárgy feltétlenül megérdemelte volna azt. A'háború után várható nagy társadalmi átalakulás, mely hivatva lesz az embereket a haladás jegyében az emberiség javára egymáshoz közelebb hozni s az igazi, hazug jelszavaktól mentes emberi kultúrát kiépíteni; csak úgy valósítható meg, ha a jövendő nemzedék nevelése, oktatása, egészségügye stb. helyes úton és hozzáértők által történik. Ezt a célt szolgálja a gyermektanulmányozás tudománya, mely a pszihológusok, pedagógusok, orvosok, kriminológusok és a szülők bevonásával kikutatja azokat a feltételeket, melyek melleit a gyermek a természet örök törvényei szerint a legmegfelelőbben helyezkedhetik el s válhátik majdan a társadalomnak hasznos tagjává. A haladásnak lehetnek ellenségei, de az időt megállítani nem lehet. Örülünk a gyermektanulmányozók váci értekezletének, mert abban az emberiség szebb jövőjének, ennek a monumentális épületnek egy tégláját láttuk. Az értekezletet Sáfár Béla ref. lelkész, a szakosztály elnöke nyitotta meg. Lelkes szavakkal mutatott rá a nemzet legdrágább kincsével, a gyermekkel való foglalkozás fontosságára, a mely fontosság meghatványozódott kü önösen a mai időkben, a mikor az iszonyú vérveszteség a jövendő generációra kéíannyi munkát fog róni. Vázolta, hogy a gyermekre vonatkozó minden kérdést csak úgy oldhatunk meg célravezető helyességgel, hogy ha elsősorban ismerjük a gyermek testi és lelki tulajdonságait. Szeretettel köszöntötte a Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiváló tudós ü, v. alelnököt, Nagy László igazgatói s a többi vendégeket, a közönséget; s felkérte az előadókat előadásaik megtartására. Dr. Bognár Pál Cecil komáromi főgimnáziumi tanár a gyermek költészetéről tartott igen élvezetes előadást, melyet adatgyűjtéséből származó 8—14 éves gyermekek verseivel illusztrált, májé rátért azok tárgyának, formájának s keletkezési körülményeinek lélektani megokolására. A szép előadást lelkesen megtapsolták. . Nagy László, a gyermektanulmányozás európai hírű tudósa beszélt ezután. Üdvözölte a váci értekezletet, melynek egyúttal tolmácsolta a központi elnök, Teleki Sándor gróf és az igazgató-tanács üdvözletét. Meleg szavakkal méltányolta az ügy váci mozgatóinak, Sáfár Béla szakosztályi elnöknek és Hollós Sámuel titkárnak érdemeit, majd rátért a gyermektanulmányozás jelentőségére s megvilágította annak hatáskörét. Ismertette a gyermek fejlődési korait s e koroknak jellemző sajátságait, a szervezet fejlődésének és változásának hatásait a lélekre, a csecsemő kortól kezdve egészen a teljes kifejlődésig. A gyönyörű témát a megértő közönség nagy figyelemmel hallgatta s meleg elis-VA C I HÍRLAP méréssel adózott az illusztris előadónak. A két értekezésért Sáfár Béla elnök mondott köszönetét az előadóknak. (K.) Szencxy Árpád halála. Egy régi, ős-nemesi címert ismét megfordított a kérlelhetetlen halál. Váratlanul, agglegény módra halt meg mátyusi Szenczy Árpád városi szakdijnok. Szombaton egész nap még költözködött uj legénylakásába s vasárnap reggelre halva találták ágyában. Hónapokkal ezelőtt, amikor egymás után temetletíe el nővérét, nagybátyját, édesanyját, nagynénjét — a három utóbbit mind matuzsálemi korukban —, a sok temetés, izgalom heteggé telte a vasidegzetű, korát fel sem vevő embert, majd megfázott az egyik temetésen s ő maga is szerettei után költözött 56 éves korában szivhűdés következtében. A közismert és számtalan jóbarátjától szeretve becsült „Szenczy mester“ —mert igy szólították őt — sok és hosszú sorsvetődés után most élhetett volna igazi jó módban, rokonai után ugyanis szép öszszeget örökölt, de a kifürkészhetetlen Sors másként intézkedett s ő itthagyta vagyonát — közeli rokona nem lévén — valószinüleg az államra, mert végrendelet nélkül hali el. Felvidéki, zempléni ember volt mátyusi Szenczy Árpád, ifjú korában kispap, majd számvevőségi hivatalnok s Vác városánál circa 6 — 8 éve munkálkodott. Széleskörű ismeretei, — különösen a történelemben és a magyarországi nemesi családok megismerésében — udvarias, korrekt, úri viselkedése és jó szive mindig tudóit társaságot vonni maga köré. A megbo'dogulíat hétfőn délután temették el impozáns egyházi pompával a r. kát. vallás szertartásai szerint. Koporsóját hivatalnok társai, jóbarátai és tisztelői serege vette körül s koszorúkat helyeztek sírjára. Rokonai hiányában barátai adtak ki az elhunytról gyász-jelentést mely igy szólt: Akik ismerték, mindnyájan szerették s akik szerették tudatják, hogy; mátyusi Szenczy Árpád életének 56-ik évében visszaadta lelkét Teremfőjének. Végtisztessége f. évi május hó 7-én délután fél 5 órakor lesz a Budapesti főút 24. számú házban a római kát. egyház szertartása szerint. Lelke üdvéért a gyász Istentisztelet f. hó 8-án d. e. 7 órakor a Szent Ferenc-rendiek templomában fog bemutattatni. Vácz, 1917. május 7. Jó szívvel voltál mindenkivel szemben, jó szívvel legyen hozzád az irgalmas Isten ! Adományok, A Montefiore Judit izr. nöegylei céljaira az ipar és kér. hitelintézet, a magyar bank kér. r. f. váci fiókja és a váci takarékpénztár 30—30 K, Reiser Anfalné Budapestről 10 koronát adományozott, melyekért ezúton mond köszönetét az egylet vezetősége. Kispapok felvétele ^iácon. A világi papságra lépni kívánó tanulóifjak felvételi vizsgálata a váci egyházmegyében ezidén július 3-án délelőtt 9 órakor lesz a püspöki palotában. A felvétel a VI., VII. és Vili. osztályokból történik. Pályázóktól megkívánják a magyar nyelv teljes ismeretét, de előnyben részesülnek a több nyelven beszélők. A folyamodók már július 2-án déli 12 óráig tartoznak jelentkezni s bizonyítványaikat, keresztlevelüket s netáni egyéb okmányaikat a püspöki hivatalban letétbe helyezni. Kövessük a jő példát! Szöllősi Ferenc, az 1. nfk. gy. ezred karmestere 10 koronát küldött szerkesztőségünkbe, hogy azt a betegen fekvő Csuka Géza volt cigányprímáshoz juttassuk el. Az összeget rendeltetési helyére küldtük. Adomány a kórháznak. A váci hengermalom Részvénytársaság 50 koronát adományozott a br. Andreánszky féle üdülő kórház céljaira mely ádományérí hálás köszönetét mond a kórház vezetősége. Hirtelen halál. Dániel Jánosné született Vörös Mária pénteken éjjel szivszélhűdés következtében hirtelen meghalt 55 éves korában. Este még a takarékpénztári épületben levő lakása elölt beszélgetett s itt újságolták neki a hióbhirt, hogy bátyja, Vörös Ferenc ipariskolai igazgató hirtelen meghalt, amely álhirí annyira szivére vett, hogy mire fölért az emeleti lakásába, az amúgy is szervi szívbajban szenvedő asszony összeesett s pár órára rá kiszenvedetí. A megboldogultat hagy részvét mellett temelték el tegnap délután a r. kát. egyház szertartásai szerint. Ipariskolai látogatás. Magyar Endre országos ipariskolai főigazgató s Paál Andor technológiai gépészmérnök tanár mint ip. isk. szakfelügyelő meglátogatták a helybeli tanonciskolát — miután minden osztályban megnézték a rajzfanitást — az összes rajzokat s írásműveket átnézték, teljes megelégedésüket fejezték ki Kökény Ferenc h. igazgatónak a tapintatos vezetéséit s a tantestületnek, hogy a mai nehéz viszonyok után is oly szép eredményt Indiák elérni. Hősi halált haltak. Szedlacsek Ferenc 37 éves, r. kát. vallású, váci születésű, cipész mester, a m. kir. 1. honv. gyaí. ezred nfk. tizedese az első szerb háborúban szerzett betegségében pénteken délelőtt a váci vöröskereszíegylet kórházában hősi halált halt. — Juhos József 30 éves nédfelkelő az egyik budapesti katonai kórházban április hó 28-án meghalt. Holttestét hozzátartozói Vácra hozatták és itt temették el. — Juszkó Ferenc 21 éves, ág. ev. vallású, váci születésű, lakatos segéd, cs. és kir. 32. gy. e.beli népfelkelő Budapesten a XVII-es helyőrségi kórházban május 1-én hősi halált halt. Az elhunytnak atyja is katona.—Hivatalosan értesítette a B. M. a váci anyakönyvi hivatalt, hogy Grósz Márton kereskedő, 37—éves, izr. nős, 31. honv. gy. e.-beli népfelkelő, Grósz Adolf váci ügynök fia még 1916. junius 26-án Jägerdorfban lövéslő! eredő sebesülés következtében hősi halált halt. Egységes élelmezési ceform. Legközelebb érdekes kormányrendelet jelenik meg, mely utasítani fogja az összes közintézményeket: kórházakat, elmegyógyintézeteket, gyermekmenhelyeket stb., hogy egységes élelmezési rendszeri vezessenek be. A rendelet részletesen közölni fogja, hogy milyen ételadagok adhatók egy-egy embernek s azt is megállapítja, hogy a különböző ételek készítéséhez milyen menynyiségeí szabad felhasználni az egyes élelmiszerekből. A rendelethez konyhareceptet is mellékelnek, mely aprólékosan felsorolja, hogy pl. száz személy részére készülő leveshez,húshoz vagy tésztához milyen mennyiségű élelmiszeradagok használhatók fel.
