Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-04-01 / 13. szám
Harmincegyedül évfolyam 13 szám Vác 1917, április 1. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy evre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő es Dercsényi lapullak Dezső. H Szerkesztőség es kiadóhivatal : Uróf Csaky Károly-út 1- sz, (Iparudvar.) Nyilttér so a egy korona. Telefon-szám ( . Szociális gondoskodás a haüi özvegyekről és árvákról. A nemzetek íitáni küzdelme még egyre fart. A legraffinálfabb gyilkoló fegyverekkel rontanak egymásra, hogy elpuszluljon a föld legnagyobb értéke : az ember. Sok apa hull el a hősök mezején és a család leikéi a fájdalom és bánat tölti el, mert elvesztelte a fenlarlójál és félve gondol jövendő sorsára, mert a csekély katonai nyugdíjból nem tud megélni. Lássuk csak, mennyi egy gyalogos özvegyének évi nyugdija és gyermeknevelési járuléka ? Évi nyugdíj, ha a kalona nem a harctéren (ellenség előtt) esik el, illetőleg halálát nem a harctéren szerzett sebesülés okozta, 72 korona. Ez összeg 50 százalékkal több (108 K), ha az ellenség előli esik el, illetőleg halálai az ellenség előtt kapott sebesülés okozía. Vagyonfalansága és keresetképtelensége esetén az özvegy nyugdijsegélyt kap, a mi évi 96 K, a gyermeknevelési járulék pedig évi 48 K. Pl. egy özvegy, a kinek egy kis gyermeke van és férje az ellenség előtt esett el, évi nyugdija az előadottak alapján 108-j-96=204 K nevelési járuléka 48 K, összes katonai ellátása tehát évi 252 korona. Az állam, hogy e csekély összeget némileg pótolja, az 1915. évi XV. lc-ben évi segélyt állapított meg az özvegyek és árvák részére, a mely. segély a háború tartamára és utána hat hóig érvényes. Az évi segély a hivatkozott példánál az özvegy részére 120 K, a gyermek részére 12 K, Így ezen családnak 252 K nyugdíj és 133 K évi segély áll rendelkezésre, azaz havon (a 32 K. Egymagában ez összegből megélni nem lehet és ezérí minden özvegy kenyérkeresésre szorul. Szükséges részükre mennél több munkaalkalom nyújtás, (pl. foglalkoztató műhelyek felállítása), hogy keresetre szert téve pótolhassák szerény nyugdijukat és ilyen módon lélfeníartásukat biztosíthassák. Az özvegyek munkája részint otthoni (varrás, mosás, vasalás,, kézimunka, síb.) részint házon kívüli (gyári munka, napszámos, takarítónő, szolga síb.) Otthoni' munka esetén az anya gyermekeinek nevelését és háztartásának rendben tartását is végzi, mig a házonkivüli munka esetén az anya legnagyobb gondját gyermekeinek elhelyezése képezi. Ha nagyszülők vagy más, közeli hozzátartozóik vannak, akkor rájuk bízza gyermekeit, ritka esetben bízza idegenekre, kik bizonyos összegért a gyermek felügyeletét elvállalják. Leginkább azonban a napközi otthonban helyezi el gyemekeit. Ez utóbbi a legbiztosabb módja az elhelyezésnek, mert a gyermekek állandóan a legnagyobb felügyelet alatt vannak és rendes ellátásban részesülnek. Szeretelíel és örömmel viszik gyermekeiket a napközi otthonba, hogy kenyérkereső munkájukra nyugodtan mehessenek. Most látjuk tehát a napközi otthonok óriási fontosságát, amidőn oly sok nő kenyérkeresetre szorul. A napközi otill o n i n t é z j n é n y mindinkább fejlődni, nagyobbodni fog, hogy segítsen azokon, kik oly szomorú sorsra jutottak, hogy elhalt férjük helyett a családfentartó szerepét kellene átvenniük. A társadalom és állam első érdeke, hogy ezen embervédelmi intézmény mindinkább fejlődjék, hol a jövő nemzedék oly gondos és szeretetíeljs ápolást talál. KiráSyi kinevezés. Amit legutóbbi számunkban előre jeleztünk, megtörtént. A király Laxenburgban március hó 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával dr. Varázséji Béla újpesti prépostplébánost a váci székeskáptalan kanonokjává legkegyelmesebben kinevezte. Amidőn az új kanonokot kinevezése alkalmából szívből üdvözöljük,egyben szeretettel várjuk őt szülővárosába hívei és tisztelői körébe. Dr. Varázséji Béla prépost-plébánosnak kanonokká történt kinevezésekor egyben az összes váczi kanonokok egy-egy fokkal előbbre lépnek a slatusban, a megboldogul Jung János felszentelt püspök helyére nagypréposttá gróf Püspökünk dr. Baksay Károly prelálus-kanonokot nevezte ki, dr. Galcsek György preláíus-kanonok pedig bekerül a nagykáptalanba. Vöröskeresztes kitüntetés. A király dr. Neumann Adolf váci gyakorló orvost, m. kir. honv. népfelkelő segédorvost a váci honvéd hadi kórháznál teljesített szolgálatai elismeréséül a vöröskereszt hadiékitményes II-od osztályú jelvényével tüntette ki. . Hősi halál. Hivatalosan értesítették feleségét, hogy férje, Hágó János 47 éves, r. k. vallásit, váci születésű földmives, mint hadimunkás a román harctéren folyó évi március hó 18-án szivhűdés következtében hősi halált halt. ICöszünet. A váci vöröskereszt kórház javára özv. dr. Pauer Béláné úrnő 2 kézi műszer táskát felszerelve, 1 ravasz fecskendői, 6 drb cvikkerí ajándékozott, miért ezúton mond hálás köszönetét a kórház elnöksége. 25 éves jubileum. Csiíneki Antal váci kir. országos fegvintézeli főfegyőr negyedszázadja, hogy hűen és becsületesen szolgálja a váci inlézeleí. A népszerű és társai által tiszteletben tartott jubilánst melegen üdvözölték kartársai 25 éves jubileuma alkalmából. Csitneki Antalnak szolgálati ünnepeltetéséf még melegebbé tette az a körülmény, hogy harctéren küzdő honvéd fiát vitézségéért ezüst- és bronz éremmel tüntették ki. Termeljenek zöldséget a gazdák. A miniszter akciót indított a zöldségtermelésért. Rendkívül érdekes leirat érkezett m őst Ghillány Imre báró földmivelésügyi minisztertől az alispánhoz, a gazdasági felügyelőhöz és a vármegyei gazdasági egyesülethez. A leiratban a miniszter részletesen foglalkozik azzal, hogy a zöldségfélék vetőmagvaiban az utóbbi időben igen nagy hiány mutatkozik, a minek a megszüntetésén kettőzött erővel kell fáradozni. A maghiány oka az, hogy ezeket a békében nagyrészt külföldről hoztuk be, mig most a külföldi behozataltól teljesen el vagyunk zárva. Különösen paradicsom, zöldbab, zöldborsó, ugorka, sárgarépa, petrezselyem, kalarábé, vöröshagyma, valamint fejes és kelkáposzta magvakban nagy a hiány, tehát éppen azokban a cikkekben, a melyek a legtáplálóbb és legolcsóbb zöldségfélék. A hiány megszüntetésén egyforma kötelessége működni mindenkinek — Írja a miniszter és felhívja az alispán figyelmét arra, hogy Magyarországon ezideig csak igen kevesen foglalkoztak a jövedelmező magtenyésztéssel. A legjobb alkalom mosí kínálkozik hozzá és úgy a nagy, mint a kisbirtokosok nemcsak hogy jó üzletet csinálnak, ha a zöldségtermelési bevezetik, közgazdasági, valutáris és szociális szempontból is igen hasznos cselekedetet művelnének, a mi által a munkásnép jelentékeny jövedelemhez jutna, a behozatalt pedig csökkentve, iítetőieg később teljesen kiszorítva, a közvagyon gyarapodást mozdíthatnák elő. A miniszter úgy gondolja a dpi go t, hogy a termeléshez szükséges magvakat a nagykereskedők bocsátanák a termelők rendelkezésére és a termelt magvat ugyanők jutányos árban megvásárolják. Különös fontossággal bír a zöldségmaö termelésnél az, hogy egy-egy községben csak néhányféle magot termeljenek, tehát ne minden kertben vagy holdon más és más magot; hanem egyik tájon egyféléi, másik tájon megint másfélét, hogy egy-egy magféle mintegy specialitása legyen egy tájnak. A miniszter leirata végén ismételten felhívja a figyelmet az ügy nagy fontosságára és az eredményről jelentést kér. Hftuzeumuftk alapító tagjainak a száma napról-napra növekszik. Legutóbb a következők léptekbe: Demka János érdemesiiit esperes-plebános, Grünhút József nagykereskedő, Krayer E. és társa cs. és kir. udvari szállító, festékgyáros, dr. Szontagh Tamás ni. kir. udvar/ tanácsos, a Magyar Földtani Intézel és a cs. kir. szab. Dunagőzhajós Társaság igazgalója.
