Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-04-01 / 13. szám
2 Kevesebbet írjunk! Naponta félmillió a hadifogoly-posta. A bécsi közös központi tudakozódó irodának hadifogoly osztálya mindnyájunk érdeklődésére számitó Írást adott ki. Mert hisz midnyájunknak van valakije aki hadifogságban szenved és mindnyájan szenvedünk, amikor mindenfelől azt a panaszt halljuk, hogy a mieink hónapokon át nem kapnak hirt hazulról. Ez a hivatalos irás aztán rávilágít a mieink gyötrő helyzetének legvalószínűbb okára. Mentői tovább tart a háború — mondja a központi iroda — annál inkább növekszik a hadifoglyok száma és annál nagyobb tömegben érkeznek be a monarchiába és mennek ki a monarchiából a hadifogolylevelezések. Aáa már megközelíti számuk mindennap a félmilliót. Mialatt a hazai posta és cenzorhivatalok ennek a hatalmas anyagnak a kezelésében, és továbbilásában az erők legnagyobb megfeszítésével, emlilé reméltő háírálék nélkül megküzdőitek, addig erre a külföld hasonló intézményei különösen az oroszokéi régóta képteleneknek bizonyultak. Ennek az az általában panaszolt következménye, hogy az Oroszországba küldött levelezőlapok vagy levelek céljukat csak 2—3 hónap múltán vagy még később érik el. A foglyokkal való levelezés további emelkedése utóvégre a hazai intézmények teljesítőképességét is meg fogja bénítani és a foglyok és hozzátartozóik várva-várt híradásai még nagyobb késedelmet fognak szenvedni. A fentemlitett hallatlan levélmennyiségnek azonban nem egyetlen oka a foglyok számának emelkedése. Sokkal inkább okai azok, — számuk ezeknek is sok ezer — a kik másokra, a közérdekre való figyelem nélkül, hadifogságba jutott hozzátartozóikhoz naponta, sőt akárhányszor napjában több levelezőlapot vagy levelet írnak. Számtalan példát hoz fel a hivatalos irás: megállapították, hogy némelyek 8, 9 sőt 10 levelező-lapot Írtak egy nap egy fogolyhoz. Bizonyára nem lehet rossz néven venni senkitől, hogy hadifogságban levő hozzátartozójának lehetőleg minél többször s minél kimerítőbben akar hirt adni. Másrészt azonban lehetetlen, hogy a többség számban mérsékelt és csak a legfontosabb közlésekre korlátozott levelezését egy kisebbség túlzott és kíméletlen eljárása megnehezítse. Szívlelje meg tehát mindenki a következő aranyszabályokat: 1. írj világosan, latin betűkkel és lehetőleg pontos címet adj! 2. Ne irj, csak heíenkint egyszer! 3. Levelezőlapra ne irj többet 15 sornál, levélben 60 sornál. A ki e szabályokat betartja, a maga részéről is hozzájárul a posta gyorsításához, a ki pedig nem törődik velük, az magára vessen, levelezését addig visszatartják, a mig a mások jogosult és mérsékelt levelezését elintézik. Eddig van a hivatalos irás. Magunk részéről hathatósabb rendszabályt kívánnánk. Ilyen volna, ha pl. mindenki igazoló füzet mellett, személyesen adhatná postára mondjuk hetenkint egyszer levelezőlapját és havonta egy levelét. A postaszekrényben talált foglyoknak szóló küldeményt a posta visszaadná. A mi közönségünk — ezer ta-VÁ C I HÍRLAP paszlalaí van rá — nehezen hallgat arra, ha belátásra appellál a közérdek. Minket szigorúbban kell fogni e téren is. Esküvő, Bárdos Rezső főgimnáziumi tanár folyó évi március hó 28-án házasságot kötött Szentesen Laschilz Mariska úrleánnyal. Váci fiú tengeralattjárón. A világháborúban nagy és fontos teljesítményi végeznek a tengeralattjárók. Napnap után olvassuk a lapokban, hogy hány ezer tonnát süllyesztenek el ezek a veszedelmes apró hajók az ellenség vagyonából. Különösen a német tengeralattjárók azok, a melyekről gyakran hoz hirt a hivatalos jelentés, de nem ritka az eset, a mikor osztrák magyar tengeralattjáró is hallal magáról. Ilyen osztrák-magyar tengeralattjárón van egy váci fiú is, a ki tiszti minőségben szolgál a cs. és kir. haditengerészeinél s a kinek egyébként is hivatása a tengerészet. A veszedelmes, de szép működést betöltő, tengeralattjáró tiszt ifjú báró Guretzky Alfréd, a ki Vácon született, gimnáziumi tanulmányait is itt végezte s fia id. báró Guretzky Alfréd váci lakos-, hajóskapitánynak. Összeírják az orszgy. képsiselöválasztólcaf, A városházán, az anyakönyvi hivatalban az elmúlt hét minden délutánján működött mar az a két összeíró küldöttség, mely az orszgy. képviselőválasztók névjegyzékét állítja egybe. A kél bizottság még négy napig fog működni és pedig e héten, hétfőtől csütörtökig. A vármegye alispánja a küldött sécji tagságukról lemondott Balás Gyula százados és Récsey Gyula volt v. jegyző helyett küldöttségi tagokul Teszák Gyula nyug. m. kir. posta- és távírda felügyelőt és Täuber Ferenc v. fogalmazót kérte fe). A küldöttségek ezúton és ismételten felhívják a lakosságok hogy hadbavonult ismerőseik helyett ők is jelentkezhetnek annak összeiralása végett. i?acsek utóda az ipaHestületben, Racsek János, a váci ipartestületnek hosszabb ideig volt elnöke még tavai meghall. Az ipartestület az idei év rendes közgyűlésén töltötte be Racsek János helyét s elnökének megválasztotta Kiss Sándor lakatos mestert. Egyben ugyanezen a közgyűlésen a beteg Zemanovich József ipartestületi jegyző ieendőivel Pauiik Jánost bízta meg. Üdvözlet és búcsúzás. Kaptuk az alábbi levelet: Engedelmet kell kérnünk, de mivel Keveváráról a 28-as vadászokkal a szerbiai harctérre megyünk, ez úton búcsúzunk kedves váci hozzánktartozóinktól, ha lesz szives ezt a Váci Hírlap közölni. Tisztelettel: Pauman József, Bauer Dezső, Bognár István és Freund József. Eütürat honvédek. A m. kir. budapesti 1. honvédgalyogezred parancsnoksága hivatalosan értesít ette Vác városát, hogy az ezred kötelékébe tartozó következő váci illetőségű katonák tűnlek el a háború alatt: Fábián Ferenc 26 éves, Gyurina József 35 éves őrvezetők, Hubacsek József 23 éves, Gáspár János 28 éves,Uanuszka János 34 éves, Mikus István 32 éves honv. népfelkelők, Juhász Lajos 26 éves, Ludányi András 34 éves, Keresztény János 26 éves, Kucsera János 26 éves, Kurucz József ismeretlen korú* Boros István 26 éves, Egytid Kálmán 28 éves Együd Lajos ismeretlen korú, Fazekas János 32 éves, Kollár Ferenc 31 éves, Herczeg István 36 éves, Bázsik Mihály 28 éves, Bicskey Károly ismeretlen korú, Kuzsel György 30 éves honvédek. Az egy gyermekes szülök fele vagyona az államé lesz. A kormány törvényjavaslatot dolgozott ki, a melynek az a célja, hogy a népesedési szaporulatot előmozdítsa. Az új törvény megkönnyíti a családalapítást; intézkedik az anyaság védelméről és segélyezi a több gyermekes szülőket. Az állam ezenkívül házassági irodákat állít föl, a melyek propagandát fognak kifejteni a családalapítás érdekében s fölvilágosilást, segélyt nyújtanak a házasodni szándékozóknak. Az egyke rendszerrel is szembeszáll a kormány s kimondja, hogy az egy gyermekes szülők fele vagyona az államra száll. Az agg!egén\eknek is beföllegzeít, a mennyiben igen magas nőllenségi adót hoznak be. A százezredik vasárnap Krisztus születése óta. Ebben az évben sajátságos jubileumot fog megérni az emberiség ; ugyanis 1917. julius 8-án lesz a keresztény időszámítás szerint a százezredik vasárnap, vagyis helyesebben a Krisztus születésétől számított százezredik hét kezdete. Egészen pontosan azonban nem lehet megállapítani ezt a napot, mert kétséges, hogy Krisztus születése után a negyedik esztendőt szökőévnek számiloíták-e, vagy nem. , A váci Hangya Szövetkezet szervezési munkálatai kedvezően fejeződtek be. Az üzletrész-jegyzés várakozáson felüli számmal záródott. A szervező-bizottság munkálkodása most már az alakuló közgyűlés előkészítésére irányul, mely április 15-én lesz s azon a Hangya-központ egyik igazgatója is megjelenik. Az alakuló közgyűlésre szóló meghívókat a közeli napokban fogja széíküldeni a szervezőbizottság. Eltörlik a kauciót ?--V, Amint beavatott helyről jelentik, Őfelsége a házassági kauciót az összes tényleges tiszteknek elengedi, a kik a harctéren voltak s ott kitüntetést szereztek. Ha a hir megfelel a valóságnak, a király igazán megható módon fejezi ki elismerését a harctér hőseivel szemben és intézkedése sok-sok fiatal szívben fog határtalan örömet és hálát kelteni. Tauifók rrsisii állatorvosok. A földmivelésügyi miniszter, nevében ! Ottlyk Iván államtitkár rendeletet küldött i a törvényhatóságoknak, a melyben az ál! laíorvosok lélszámában mutatkozó hiányra i való tekintettel, megengedi, hogy a húsj vizsgálati teendőket a községi jegyzők és I elöljárók, elsősorban pedig a községi nép! tanítók végezhessék. Kényszervágások esej lén csakis képesített állatorvosok járhaíj nak el. Hadimunkára viszik a dologtaianokat. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, a melyben utasította a katonai ügyosztályokat, hogy az összes munkanélküli munkásokat Írják össze és azonnal terjesszék fel az illetékes népielkelő parancsnoksághoz. A rendelet szerint manapság senki sem lophatja a napol és nem élhet dologtalanul. Azokat, a kik eddig mégis igy éllek, hadiüzemekben fogják alkalmazni.
