Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)

1916-03-26 / 13. szám

mm VÁCI HÍR LA P 2 szükségünk van, A ki a fenti szabályok szerint gazdálkodik, az maga is győzelmes háborút folytat s méltó embertársainak s az utókornak minden hálájára, tiszteletére. Or. Széli Kálmán kitüntetése. Hétfőn avatták a theologiai tudományok doktorává Széli Kálmán püspöki udvari káplánt Innsbruckban. A jeles képzettségű fiatal doktor tanuló korában is a legjobbak közé tartozott, most mint szerényen, zajta­lanul munkálkodó férfiút, mint buzgó, val­lásos papot a legméltóbb elismerés érte, mikor munkájáért az egyetem doktorrá avatta, buzgóságáért pedig a megyés fő­pásztor íb. szentszéki ülnökké nevezte ki. Kitüntetés a harctéren. A király A'Uislay Sándor honvéd huszár zászlóst az ellenség előtt tanúsított vitéz­ségéért a vitézségi éremmel tüntette ki. A vitéz zászlós, ki három évvel ezelőtt végezte Vácon a gimnáziumot, az északi harctéren érdemelte ki a szép kitüntetést. A munkásgimnázium ezidei működése. A háborús viszonyok a munkás gimn. programját is megváltoztatták, a rend­szeres előadások helyett általános érdekű előadásokat tartottak a munkás gimnázium tanárai. Ezidén az előadásokat vasárnap délutánonként tartották, nov. 7-től márc. 12-ig. Összesen 14 előadást tartottak. Borbély Sándor siketnéma int. igazgató: Erdélyről és a székelyekről tartott 2 elő­adást. Bán Márton kegyesrendi tanár, a szénről, a tengerről, a madarakról és Svájcról összesen 4 előadást tartott. Bez- dek József főgimn. tanár tartott Japánról egy előadást, Bertalan István kegyesrendi tanár pedig a régi görögökről. Dr. Károlyi János kegyesrendi tanár 2 előadást tartott a régi társadalmi berendezésekről. Ras- sovszky Kálmán kegyesrendi tanár szintén 2 előadást tartott Isten és a háború és Lelki erők a harcban címmel. Wolkóber János siketnéma int. tanár 2 zenei előadást tar­tott a magyar népdal történetéről és a ku­ruc dalköltészetről. Az előadások legna- nagyobb részét vetített képekkel vagy be­mutatásokkal kisérték. Az utolsó előadáson Bán Márton, mint munkás gimn. igazgató köszönetét mondott a szép számú hallga­tóságnak a szorgalmas megjelenésért, vala­mint a legényegyletnek a terem átengedé­séért. A közönség nevében Lepey Emil szentszéki ülnök, 'egényegyleti alelnök mondott köszönetét az előadóknak. Rácz főhadnagy él. Körülbelül egy éve, hogy megírtuk Rácz Kálmán váci honvédhuszár főhadnagy ha­lálesetét- Az egyik váci r. kát. plébániához jött az értesítés, hogy Rácz főhadnagy orosz hadifogságban operálás alatt hősi halált halt. Most aztán maga a főhadnagy cáfolta meg a halálesetet, a mennyiben sajálkezűleg irt levelében Tomskból érte­síti egyik váci ismerősét, hogy felépült s jól érzi magát. A levél I9I6. január 28-ról kelt s most már bizonyos, hogy a főhadnagy él. Érdekes, hogy Rácz főhadnagyról az 1- honv. huszárezred is adott ki annak idején gyászjelentést. Helyreigazítás. Tévedések elkerülése végett a mull szá­munkban közzétett bocsánatkérő nyilatko­zatot kiegészítjük azzal, hogy az aláíró Horváth Sándor a volt városi kertész és nem más hasonnevű Horváth Sándor. Szentgyörgyi Gusztáv hadiujságot szerkeszta löárokban. Szentgyörgyi Gusztáv siketnémaintézeíi tanár, lapunk szorgalmas munkatársa, városi képviselő a mozgósításkor vonult be mint póttartalékos a soproni cs. és kir. 76. gy. ezredhez, a honnan mint beteget pár heti szolgálat után végleg elbocsájtották. Szent­györgyi akkor hazajött s polgári foglalko­zása mellett — önként felajálván a város­nak szolgálatait — fáradhatatlanul dolgozott a polgárőrségnél, a hadisegélyzésnél és a gazdasági ügyeknél. Tavaly májusban, a mikor kiüttött az olasz háború, önként je­lentkezett a honvédelmi miniszternél s mint egyévi önkéntes előbb az érsekujvári hon­véd tüzérséghez, majd a nyitrai honvéd gyalogsághoz vonult be szolgálattételre. A tiszti vizsga letétele után a m. kir. 314. h. gyalogezredhez Erdélybe helyezték, a hon­nan mint honvéd hadapródol egy hónapja az északi frontra küldték. Innen értesít most bennünket Szentgyörgyi hadapród, hogy zászlóalja a harctéren hadi újságot alapított s a szerkesztésével őt bízták meg. Az újság cime „Tábori tűz“, hefenkint egy­szer jelenik meg a löárokban gépírással s félig humoros, félig komoly irányú. Egyik­másik számából majd fogunk közölni sze­melvényeket. $fáci katona — hadi festő. Van már váci katonánk harctéri szer­kesztő, de van hadi festőnk is. Siliga Fe­renc, az ismert nevű festőművész, ki Vá­con lakik (felesége itten államvasúti pénz­tárosnő), a múlt év augusztusában vonult be mint egy évi önkéntes a cs. és kir. ko­máromi 12. gyalogezredhez. Jelenleg dél­vidéken tart népfelkelői segédszolgálafot, de felsőbbsége megismerte benne a mű­vészt s most kinevezte harctéri festőnek. Az országos hírű festőművészekkel együtt tehát egy váci katona, Siliga Ferenc is részt fog venni a harctereken a csaták, rohamok s egyéb hadi képek megfesté­sében. Hősi halál. A mozgósítás első napján mint a cs. és kir. 38. gyalogezred póttartalékosa vonult be hadi szolgálatra Kovács Mihály őrszenl- miklósi ref. rektor, Sáfár Béla ref. lelkész, sógora. Végigküzdöíte a szerbiai háborúkat, a honnan súlyos sebével Budapestre került s mikor felgyógyult, álhelyezték a honvéd gyalogsághoz, a hol mint egyévi önkéntes a tiszti vizsga letétele után zászlós lett. Mint ilyen küzdött hónapok óta az olasz fronton, a hol most február 25-én, a mikor szakaszát rohamra vezette, hősi halált halt Három golyó érte egyszerre, fején, szivén és hasán s azonnal kiszenvedett. A hősi halált halt tanító legutóbb a szokolyai ref. egyház rektora volt. Halálozás. Tóth Ferenc tanító családját súlyos csa­pás érte. Legnagyobb leányuk, Tóth Erzsé­bet élete tavaszán, 17 éves korában pár napi szenvedés után meghalt. A kedves halott földi maradványait hétfőn délután temették el nagy részvét mellett a közép­városi sirkerlben. Eljegyzés. Lőwy József szatmárnémedii lakos elje­gyezte Vácról Schönberger Samu kedves leányát E t u s k á t. (Minden külön értesítés helyett.) Egv derék lelkész hazafias működése a háború alatt. A napokban kaptam egy levelet, egy pest megyei derék lelkésztől a járás lakosaihoz intézeti levelemre és buzdító beszédeimre válaszul. Érdemesnek tartom ennek a levél­nek a mai állapotokra vonatkozó közér­dekű részét kívánatosán közölni azért, hogy járásomban ezzel tájékozást nyújtsak azok­nak a derék hazafiaknak a működéséről, akik a levelet iró érdemes lelkésszel hasonló módon dolgoznak, működnek, al­kotnak, buzdítanak’, lelkesítenek, támogat­nak, gyámolitanak a mag. k hatáskörében a legjobb tudásuk szerint. S ezzel szol­gálják a hazát, a hadsereget és az itthon maradott, gyámolitásra szorulókat. Bárha tudom, hogy járásomban minden tényező kiveszi a maga részét abból a közmunkából, melyről az alábbi levél szól, mégis ismertetem azt, mert megnyugvásul és biztatásul szolgál a levél, melyből örömmel állapíthatjuk meg, hogy vannak derék hazafiak, akik hivatásuk és hivata­luk kötelességé' messze meghaladó tevé­kenységet fejtenek ki a haza, a nemzet védelmében és a polgártársak támogatá­sában. A levél kivonatos másolata : „Bizony mondom én is: Megtenni mindent. Szeretni és szolgálni népünket, igy szolgáljuk a hazát. Én a háború kitörése óta népünknek felekezeti különbség nélkül rendelkezésére állok. Minden bevonuló katonánkat a temp­lomban elbucsuztatom, úrvacsora kiosztá­sával. Anyakönyvet vezetek. Mindig tudom ki vol van. Beteg, sebesült, fogoly, halott. Minden katonával levelezésben állok, hozzátartozóik levelezését közvetítem. Az eltűnteket nyomozom. Betegeket közelebbi kórházakba hozatom. Sok volna leírni mindent. Reggel 8 órától délig, délután naponta 50—70 asszony tér be a parochi- ára, fordítok tolmácsolok, írok, csomagolok, De katonáim is jó szívvel fogadják ezt. így élünk és szeretjük egymást. A nép bizal­mas papja iránt, ragaszkodása a templom­hoz, hite mintaszerű. Nem zúgolódik, nem jajveszékel; hazaszeretettől és Istenbe vetett hittől áthatva áll e nehéz megpró­báltatásoknak idején. Egy őrmester irántam való hálából 200 kor. alapítványt tett. Híveim s népem hadijegyzése egy millió. Így szol­gálom a hazát. Meghatók azok a levelek, melyekkel a harctérről keresik fel a katonák szeretett elkészüket. A legtöbben a jövőbe vetett bizalommal Írnak, s különösen köszönik a kapott vallásos és imádságos könyveket. Egyetlen katona Írja csak, de ez még 1914. októberében, a szerbiai harctérről, — hogy imádkozzam ezen hosszú harc ! végéért, mert fáradni kezdenek. Vigasztalja meg feleségeiket s ha elesnek törekedje­nek a holttestüket hazahozatni, mert nem akarják abban a piszkos országban aludni örök álmukat. Ivánka Pál főszolgabíró. Köszönet. Hálás köszönetemet fejezem ki a váci honvédhadikórház igen tisztelt orvosainak és önkéntes ápolónőinek a lelkisimeretes gyógykezelésért és ápolásért, a melyben egy év óta részesítettek. Tisztelettel Simák Lajos honv. nfk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom